Mit várhatunk a jövőtől? Elgondolhatjuk, hogy valaha is lesz egy etikus kapitalizmus? – tette fel a kérdést László Ervin professzor, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója, a Piac & Profit által szervezett Üzleti Etikus Cégek Fórumára küldött videoüzenetében. A professzor szerint az üzleti világban fel kell fogni azt a tényt, hogy ma már mind egymásra vagyunk utalva.

„Fel kell fogni azt, hogy nincs olyan vállalkozás, nincs olyan gazdaság, nincs olyan nemzet, amely egyedül meg tudná oldani a felmerülő problémákat, aminek az lenne az érdeke, hogy a konkurenciája eltűnjön” – emelte ki László Ervin, aki szerint, aki így gondolkodik, annak a felfogása nem etikus, mert a mai világban a gyorsan változó viszonyok mellett csak közösen tudunk előre jutni.

„Ez a világ ugyanis nem olyan, mint valaha volt, már nem az a kérdés, hogy ki lesz a leggazdagabb, a legerősebb, hanem az a kérdés, hogy egyáltalán lesz-e valaki. Nem arról van szó, hogy ki fog jobban élni, hanem hogy ki fog túlélni” – hangsúlyozta a fenntarthatóság mellett elkötelezett szakember.

Kattintásra galéria nyílik!

László Ervin szerint, ugyanis ha bekövetkezik egy krízis – legyen az gazdasági, vagy társadalmi, az mindenkit érinteni fog. Eddig voltak lokális, vagy regionális krízisek, de most már a láthatáron vannak a globális krízisek is, és nehéz elképzelni, hogy abból bárki is kimaradhatna.  Ahhoz, hogy etikusan működhessünk a világban, a vállalkozóknak, a cégeknek és az embereknek fel kell fogniuk, hogy közös értékeink vannak, amelyek megőrzéséért közösen kell fellépnünk. „Egy etikus vállalkozó ezért megérti, hogy a saját érdekeit csak úgy tudja érvényesíteni, ha a világ, a környezet érdekeit érvényre juttatja mindennapi tevékenységében. Azonban még ez is csak egy lépés: fel kell ismernünk, hogy a vállalkozók is részei a társadalomnak, ezért a társadalom érdekeit a saját érdekei elé kell helyeznie” – hangsúlyozta a professzor.

Ennek az etikus gondolkodásnak az elterjedése László Ervin szerint szükségszerű az emberi civilizáció fennmaradásához. „Ez az etikus gondolkodás, nem csak egy filozófia, hanem most már egy életfeltétel is, amely nélkül a jövőben nem maradhat fent az emberiség. A vállalkozóknak fel kell fogniuk, hogy csak részei egy nagyobb egésznek.”

Vissza kell találnunk a felelősséghez

A klasszikus kapitalizmus elvei szerint nem csak tulajdonlás van, hanem azzal együtt jár az ellenőrzés is, hiszen mindenki felelős a tulajdonáért - mondta Kerekes Sándor a Kaposvári Egyetem tanára. Mostanra viszont ez a tulajdonnal járó felelősség elfelejtődött. Gondoljunk a korlátolt felelősségű társaság fogalomra, vagy arra, hogy egy lezárt üzleti év után a vezetők már nem felelősségre vonhatók a korábban történtekért..

Kerekes Sándor szerint korunk fő problémája nem a kapitalizmus maga, hanem a globalizáció. A gazdaság globális, a politikai ellenőrzés viszont lokális, így ezek elveszítették a kapcsolatot. A fő probléma nem a folyamatos növekedés, hanem a keletkező javak elosztásának anomáliája, a növekedés céljának "félrecsúszása".

A profit ugyanakkor szükséges, klasszikus értelemben az üzletben való fennmaradás költsége. Fontos lenne viszont, hogy ne szakadjon el termelésének helyszínétől, mert ha helyben hasznosul, nem a profit maximalizálása lesz az egyetlen cél. Nagyon könnyű egy amerikai központban ülve kirúgni ezer embert a világ másik végén, akit soha nem láttunk. Ha viszont utána is együtt kell élni velük, megváltozik a hozzáállás - magyarázta a professzor.

A kapitalizmusnak nincsen vége, de az biztos, hogy valami megváltozott - mondta Kerekes. A lényeg a határok és a mérték megszabásában van. Ahogy minden társadalomban volt bank, de mindegyik kivetette magából az uzsorásokat.

 A profitcélú kommunikáció halálraítélt

Vajon mit tehet a CSR, hogy megoldja a válságot, tették fel többen a kérdést 2008-ban, többek között Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke, a fenntarthatóság Szakmai Követe (Üzleti Etikai Díj) cím birtokosa. A válasz egyértelműen a paradigmaváltás volt, de vajon akkor mit takart ez a kifejezés?

– 2008-ban még nem volt valódi tartalommal megtöltve a paradigmaváltás gondolata. Öt év kellett, mire a cégek felismerték, hogy ügyeket kell felvállalniuk és közvetíteniük. A  vállalati kommunikáció is ennek megfelelően változott: ma már egyértelmű, hogy nem a profitcélú kommunikáció a cél, hanem az ügy, amelyet a vállalat képvisel.

Lakatos Zsófia úgy látja, a jövőben a klasszikus üzleti kommunikáció végképp háttérbe szorul, és előtérbe kerül a felelős kommunikáció. Példák már ma is vannak: egyre több hazai cég érzi úgy, hogy fontos üzeneteket kell, közvetítsen az érintettjei felé. A felelősen gondolkodó vállalatok ügyeket karolnak fel, és ebben a média is mind jobban partner lesz.

Legyél a legjobb a világnak!

Timár Gigi, a Piac & Profit online főszerkesztője egy amerikai minősítési rendszert mutatott be a konferencia hallgatóságának. A  B-Corp, azaz Benefit Corporation mozgalom célja, hogy a vállalatoknak segítsen elérni azt, hogy felelősen működjenek. Az eszme a  társadalmi vállalkozások filozófiájából indul ki, és az úgynevezett „hármas optimalizálás” elvét követi: a vállalat a döntéseiben egyforma fontossággal veszi figyelembe a profittermelő képességet, a társadalmi, valamint a környezeti hatást.

– A cégek nem vonhatják ki magukat a tevékenységüknek a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatása alól. A világ nem arra halad, hogy az állam egyre többet fektetne be a társadalmi problémák megoldásába, a civil szervezetek sem tudnak mindenhol jelen lenni, így égető szükség van a vállalati szféra szerepvállalására – utalt Timár Gigi Kerekes Sándor gondolatára.

A B-Corp szigorú minősítési rendszer, amely számtalan aspektusból méri a cégeket. Hogy a vállalatok mindennek megfelelve, a környezeti és társadalmi hatásukat központi problémaként kezelve működjenek az ma még talán nem általános, de néhány év múlva valószínűleg már sokkal természetesebb lesz, akárcsak a nők szavazati joga, ami anno elképzelhetetlen volt, ma pedig elképzelhetetlen lenne, ha nem lenne.

– A „legjobbnak lenni a világon” célkitűzés helyett egyre inkább a „legjobbnak lenni a világnak” elv érvényesül a cégek célrendszerében. De csak akkor, ha megéri, hiszen a profit egyáltalán nem mellékes az üzleti világban.

És vajon megéri? Timár Gigi előadásában többek között a Plum Organics, a Patagonia, a Warby Parker, a Ben & Jerry’s  példáján keresztül mutatta be, hogy az etikus üzlet előnyös: vonzza a vevőt, a termék bekerül a prémium kategóriába, bizalmat épít a partnerek körében, szövetségeket eredményez. Nem utolsó sorban toborzási szempontból is előnyös, hiszen az Y generáció tagjai számára különösen fontos, hogy a munkájukkal ügyeket szolgáljanak, ne csak dolgozzanak.

Az üzleti modellbe kódolva

A társadalmi vállalkozások szerepéről Horváth Anna, a NESsT országigazgatója beszélt a konferencián. Kiemelte, az igény már látszik a társadalmi vállalkozásokra, hiszen a társadalomban felmerülő problémák egy részére ezek a cégek kínálnak hosszú távú megoldást, persze nem mindenre.

– Többről van szó, minthogy a vállalat a környezetében tapasztalt hiányosságokon javít. A társadalmi vállalkozás lényege, hogy a cég üzleti modelljének része az, hogy megold egy problémát. Az etikus cég nem egyenlő a társadalmi vállalkozással – mutatott rá Horváth Anna, és hozzátette: nem kell mindenkinek társadalmi vállalatként működnie, de minden érintettnek hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy az üzleti világ és a non-profit szféra között létező társadalmi vállalkozások szektora erősödni tudjon.

A társadalmi vállalkozásoknak egyáltalán nem kell lemondaniuk a profitról, hiszen a tartós működés alapfeltétele a pénzügyi fenntarthatóság is. És a növekedés sem ördögtől való, sőt, egyenesen cél a társadalmi vállalatoknál is.

– Ha születik egy olyan modell, amely kicsiben hatékonyan kezel egy társadalmi problémát, akkor nőjön! A hangsúly a fenntarthatón és a társadalmi hatáson van – emelte ki a NESsT országigazgatója, aki szerint sok jó kezdeményezés indult el az utóbbi években Magyarországon, de nem támogató a jogszabályi környezet, alacsony az érintettek kockázatvállalási hajlandósága és hiányzik a türelmes finanszírozási szemlélet is. Mindezek pedig nehezítik, a szektor erősödését.

Muszáj találkozni!

Szervezetekben élünk, amelyeknek muszáj találkozniuk. Ruzsa Ágota, a Globális SOL vezetőségi tagja, a SOL Hungary Alapítvány elnöke a vezetés fontosságáról, a tanulószervezetek szerepéről beszélt előadásában. A szakember a Global SOL Forum párizsi rendezvényén szerzett élményei kapcsán számtalan kérdést vetett fel. Például azt, hogy nem kellene-e megváltoztatni a jogrendszereket, a tulajdonosi struktúrákat? És vajon miért van az, hogy betegeket választunk vezetőnek? – A legnagyobb kár a vezetői szinten megjelenő betegség, a hübrisz szindróma, amelyet leginkább a gőg, kevélység, rangkorság szóval fordíthatunk. Az új világhoz új játékosokra van szükségünk, B-Corpokra, társadalmi vállalkozásokra és nem beteg vezetőkre – összegezte a szakember, aki szerint a különböző tudományágak találkozása is elengedhetetlen egy fenntartható világ kialakítása érdekében.

– Egyre bátrabb, egyre nyitottabb a világ. Mind többen fektetnek be egy most kibontakozó jövőbe, mert bevállalósak. Erősödik az egyéni és közösségi összetartozás-tudat és az erre való igény.

Ruzsa Ágota rámutatott: az elmúlt évek vezetői attitűdje ma hatástalan. Az erős vezető helyett az összefogó, egybetartó vezetői kultúra jutathatja célba a világot.

– Ma délután a fejlődésről volt szó. És bár fejlődés és növekedés gondolata időnként keveredik, az előbbi egy minőségi változásra utal, s nem mennyiségire – zárta le a fórumot Demcsák Mária, a Piac & Profit alapító főszerkesztője, az Üzleti Etikai Díj társalapítója.