A Bill & Melinda Gates Foundation beperelte a korrupciós botrányba keveredett brazil állami olajcéget, a Petrobrast, mert részvényárfolyama nagyot veszített értékéből. A mérvadó médiumok híradásai nagyjából-egészében elfelejtettek rámutatni arra, hogy ha nem is precedensértékű, de mindenképpen nagyon fontos esetről van szó.
Hogy a jogsértő üzleti tevékenységre előbb-utóbb fény derül és lecsap rá a törvény ereje, azt tudjuk. Hogy időnként a részvényesek is támadnak és perelnek, azt kevésbé tudjuk, de vannak rá példák, nem is kevés. Rendszerint a cégvezetőt és az igazgatótanácsot szokták perelni a pénzügyi felelősségükkel (fiduciary duty) való visszaéléséért.
De ma már nemcsak a törvényvégrehajtók, a megkárosított üzletfelek és a magánbefektetők nyújthatják be a számlát, ha jogsértés történik egy cégnél. Hanem a jótékonysági alapok is, mint részvényesek, melyek épp arra balanszíroznak, hogy ne veszítsék el alapító tőkéjük értékét, mivel annak kamatait és hozamát osztják szét évente.
(fotó: wikipedia)
Rendszerint városok, egyetemek vagyonát kezelő alapok szoktak perelni -a Petrobrast 2014 decemberében a Rhose Island-i Providence vagyonalapja perelte be hasonló okból, mint most Gates-ék-, de hogy egy világszerte ismert alapítvány teszi ezt, az erőt és nyilvánosságot ad, valamint buzdítást a hasonló filantróp alapoknak, hogy ilyen esetekben kvázi aktivistaként lépjenek fel nemcsak befektetésük értékének helyreállításában (amennyiben kártérítést követelnek), hanem egyúttal a jogtiprás nyilvános elítélésében. Az üzenet az: aki szórakozik a pénzünkkel/tőkénkkel, az megnézheti magát.
Az amerikai szövetségi bíróságra New Yorkban benyújtott panasz szerint a Petrobras "kiterjedt megvesztegetési és pénzmosási rendszert" működtetett, idézte a keresetet a Reuters. Az alapítvány alperesként nevezte meg továbbá a WGI Emerging Markets Fund LLC nevű alapot is, melynek révén Gates-ék jótékonysági szervezete Petrobras-részvényeket vásárolt. Hogy mennyit, azt pontosan nem tudni, de csak az értékvesztés volumene több tízmillió dollárra rúg, derült ki a híradásokból. Ugyancsak perli Gates az olajóriás könyvvizsgálóját, mely az alapítvány szerint tudott a gigantikus kihágásokról és szemet hunyt felette.
Újabban szinte nem múlik el nap anélkül, hogy a botrány valamelyik érintettje beismerő vallomást tenne, rendre újabb és újabb titkos bankszámlákra derül fény, melyeket kenőpénzek mozgatására használtak. Az államügyész szerint 10 év alatt mintegy 2 milliárd dollárt fizetett a cég megvesztegetésekre. Az ügyben az a meglepő, hogy a Petrobras üzletvitelének visszásságai nem ma kerültek felszínre. Bő egy éve láttak napvilágot az első részletek, a botrány viszont most csúcsosodott ki és lett nemzetközi médiasztori belőle.
És mi a másik tanulság? Hogy filantróp alapok lehetőleg ne fektessenek fosszilis cégekbe. Még akkor se, ha elsődleges szempontjuk az alapítvány tőkéjének fialtatása. (Már a környezetvédő sztárok közül is van, aki átcsoportosította a befektetéseit emiatt - Leonardo DiCaprio leszámolt a fosszilis energiával.)
A Petrobras mintegy 98 milliárd dollárnyi részvényét és kötvényét értékelte túl, állítja a Reuters. A Gates-alapítvány vagyonkezelője Warren Buffett alapja, a Berkshire Hathaway. A Petrobras piaci kapitalizációja 7 éve még 300 milliárd dolláros csúcsot döngetett, ennek 90 %-a elveszett a botrány miatti részvényárzuhanás következtében. Áprilisban a cég kénytelen volt 17 milliárddal csökkenteni egyes értéktárgyai értékét. A Petrobras több menedzserét elítélték már pénzmosás, kenőpénzek fizetése vagy azok elfogadása miatt.
