Az EU illetékes igazgatósága a napokban teljes körűen elfogadta a 2007-ben agrár- és vidékfejlesztési támogatások formájában kifizetett mintegy 300 milliárd forintos uniós támogatás magyarországi éves beszámolóját. A Brüsszelnek benyújtott éves beszámolókra és jelentésekre a 27 tagállam közül mindössze néhány kapott hasonló, jelentős észrevétel nélküli elfogadó határozatot, hangzott el a kifizetésekért felelős agrártárca és a kifizetéseket ellenőrző KPMG közös sajtótájékoztatóján.
Dr. Forgács Barnabás, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára elmondta, hogy a két uniós alapból - Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - hazánk 2007-ben összesen több mint 200 milliárd forintot fizetett ki a gazdálkodóknak, és az összeget a nemzeti költségvetés több mint 100 milliárd forinttal egészítette ki.
A mintegy 210 milliárd forintnyi mezőgazdasági (EMGA) kifizetések több mint felét a normatív, területalapú támogatások teszik ki, ezen túl, bel- és külpiaci intézkedésekre és intervenciós rendszerek működtetésére költ még az unió az EMGA-n keresztül. A vidékfejlesztési támogatások (EMVA) folyósítása tavaly még a korábbi, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2004-2006) forrásaiból történt, majdnem 100 milliárd forint értékben. A 2007-től működő EMVA-alapból a tárgyévben közel félmilliárd forint támogatást fizetettek ki, jelentős összegeket ugyanis először 2008. folyamán költenek a tagállamok.
Szigorú ellenőrzés - példás magyar megfelelés
Az Európai Unió költségvetésének mai napig jelentős részét, több mint 40 százalékát az agrár- és vidékfejlesztési kiadások teszik ki. Ennek megfelelően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzügyi alapok működését ellenőrzik a legszigorúbban a különböző uniós és tagállami szervezetek. Hazánkban az agrártárca felügyeletével működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az alapok akkreditált kifizető ügynöksége, amely csak akkor folyósíthat pénz a közösségi kasszából, ha a pályázóknál minden előírt ellenőrzést elvégez.
Az MVH működését ugyanakkor független igazoló szervként a KPMG Hungária Kft. ellenőrzi, amely közbeszerzési eljárásban nyerte el a megbízást (korábban az igazoló szervi feladatokat az Állami Számvevőszék látta el). Az ellenőrzésekkel a KPMG azt vizsgálja, hogy a támogatás odaítélésének és kifizetésének, könyvelésének folyamatai milyen mértékben felelnek meg a vonatkozó közösségi, nemzeti és szakigazgatási normáknak, mennyire vannak összhangban a jogszabályok által meghatározott keretfeltételek szerint kidolgozott végrehajtási és ellenőrzési kézikönyvekkel.
Az igazoló szervi jelentéseket és tanúsítványokat az ügynökség éves beszámolójával együtt kell benyújtani évente az Európai Bizottságnak, amely ezek alapján dönt az adott év EMGA és EMVA kiadások elszámolhatóságáról. A februárban benyújtott magyarországi beszámolókat az EU illetékes igazgatósága a napokban teljes körűen elfogadta.#page#
Tőlünk tanulnak
Henye István, a KPMG auditpartnere szerint mindez azt jelenti, hogy az MVH, mint magyarországi agrár-kifizető ügynökség szervezete és működése megfelelően biztosítja az EU és a magyar nemzetgazdaság pénzügyi érdekeinek védelmét. "Meggyőződésem, hogy az MVH felkészültsége, a támogatások menedzsmentje, a vonatkozó előírásoknak való megfelelés szintje 2008-ban tovább javul az elektronikus kérelemkezelés bevezetésével," hangsúlyozta a KPMG partnere.
Henye István mindezt a magyarországi KPMG sikerének is tekinti, hiszen a 27 tagállamok közül mindössze néhány kapott jelentős észrevétel nélküli elfogadó határozatot éves jelentésére Brüsszeltől, és előfordultak olyan esetek is, amikor a beszámolót azért nem fogadta el a Bizottság, mert nem értékelte megfelelőnek az igazoló szervi munkát."
"Tapasztalataink alapján a KPMG magyarországi szakemberei készek segíteni a finnországi KPMG munkáját, ahol fejleszteni kell a jelenlegi auditstratégiát épp azért, hogy teljes körűen megfeleljen az uniós elvárásoknak is, túl a nemzetközileg elfogadott auditsztenderdeken. A horvátországi KPMG irodának ugyanakkor a horvát előcsatlakozási programok intézményi auditjához jelentett komoly segítséget a hazai előakkreditációs vizsgálat tapasztalata," tette hozzá Cserháti Gábor a KPMG menedzsere.
Új kihívások
A jövő év egyik legfőbb feladata lesz a területalapú támogatás helyébe lépő egységes támogatási rendszer (SPS) kialakítása. Ennek célja, hogy a termelés és a támogatás különválasztásával a támogatást a földet ténylegesen használók kapják, ne pedig a földtulajdonosok. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodók támogatást kaphassanak, eleget kell tenniük az úgynevezett keresztmegfelelési kritériumoknak, amelyeket az Európai Unió kötelezően előír.
Amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesznek eleget, úgy az egyes gazdaságokra szabott támogatásokat előírás szerint csökkenteni kell. Az intézmények számára most is az ellenőrzési rendszer kiépítése az egyik legnagyobb feladat, mellyel minden követelmény betartását hatékonyan tudja majd ellenőrizni a kifizető ügynökség és az ellenőrzésre kijelölt szervezet, mielőtt a támogatási összegek odaítéléséről dönt, hangsúlyozta Dr. Forgács Barnabás, a FVM szakállamtitkára.
Várnai Éva, a KPMG partnere szerint az SPS mellett további kihívást jelentenek majd az újonnan bevezetni kívánt vidékfejlesztési jogcímek meghirdetésének szakmai háttérfeladatai. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMVP) 2007. évtől kezdődő végrehajtása során az első két évben elsősorban az üzemkorszerűsítési és környezetgazdálkodási területek támogatásait hirdették meg, a következő évek újdonsága a helyi vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása lesz, amelynek előkészítése jelenlegi is zajlik. Ezen túl jelentős feladat lesz az elektronikus kérelembeadás kiterjesztése az újonnan meghirdetett jogcímekre is.
