Modernizáció a felsőoktatásban: pajzs az agyelszívás ellen

Tartalmi szempontból világszínvonalú a magyar gazdasági-műszaki képzés, de az oktatók nem, vagy csak kevéssé érdekeltek a tudásátadás módszertanának megreformálásában – hívta fel a figyelmet a Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója.

Mit kell tennie a hazai felsőoktatásnak, annak érdekében, hogy az érettségizők itthon maradjanak, hazai felsőoktatási intézményt válasszanak? Hogyan kell fejlődni, hogy megállítsuk az „agyelszívást”, és elnyerjük a diákok (és családjaik) bizalmát, miszerint ők is ugyanolyan magas színvonalú képzésben részesülhetnek itthon, mint külföldön. A feladat megkerülhetetlen, hiszen egy nemzet fennmaradása függ felsőoktatása színvonalától.

Nem azért, mert bizonyos szaktudást ne lehetne importálni, ezt minden ország (még a legfejlettebbek is, gondoljunk például Norvégiára) megteszi, bizonyos speciális területeken nem érdemes minden országnak szakembereket képeznie, abba invesztálnia. A tudományban és a felsőoktatásban is van munkamegosztás. Az egyetemeknek és a főiskoláknak azonban feladatuk, hogy a világ, az adott ország, a régió problémáira tudományos választ adjanak, és segítsék ezeknek a válaszoknak a beépülését a gyakorlatba.

A tudományos válasz csak és kizárólag a tudomány módszertanát követi, más, nem oda tartozó tényező nem jelenik meg a gondolkodásban, továbbá azt is jelenti, hogy a válaszok keresése, kidolgozása során a tudomány (is) a vezető egyetemes értékrendet tartja szem előtt. Nem lehet felzárkózni az egyetemes emberi jogok ellenében. Nem lehet fejleszteni és fejlődni a biztonság, szabadság, demokrácia és jólét megsértésével. A tudományos válaszok összhangban vannak a globális trendekkel, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai fejlődési pálya megfeleljen a modern globális követelményeknek, ma elsősorban a fenntartható, versenyképes fejlődésnek. Ennek érdekében múlhatatlanul szükséges a hazai egyetemi és főiskolai szféra megerősítése és modernizálása.

Forrás: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ

A hazai felsőoktatás fejlesztése szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a pedagógiai munka felzárkóztatása, és ezzel összefüggésben a gyakorlatorientáltság. Úgy látjuk, hogy oktatási, tartalmi szempontból a magyar műszaki - és gazdaságtudományi képzés nincs elmaradva a világszínvonaltól. Tanáraink nemcsak magas szinten követik, de egy sor területen alkotóan hozzájárulnak a különböző tudomány területek fejlődéséhez. Tananyagaink nemzetközi mércével mérve is kiemelkedőek, a legkorszerűbb ismereteket tartalmazzák. Az oktatók többségével pedig nem az a probléma, hogy ne akarna, tudna felzárkózni a legmagasabb színvonalra, hanem, hogy nem vagy csak kevéssé érdekelt az átadás módszertanának megreformálásában. Ennek vannak objektív okai: így például a kedvezőtlen hallgató/oktató arány, azaz, hogy túl sok hallgató jut egy oktatóra.

De itt kell megemlítenünk a viszonylag alacsony fizetést, az oktatói munka alacsony megbecsültségét is, továbbá az oktatáshoz szükséges anyagi, tárgyi, infrastrukturális erőforrások hiányát. Vannak azonban szubjektív tényezők is, amiben a legfontosabb tényezőnek mi nem az oktatástechnika (okos tábla, stb.) korszerűsítését látjuk, hanem az oktatásban érdekelt, abban résztvevő külső és belső szereplők (hallgatók, tanárok, gazdasági és társadalmi megrendelők, finanszírozók, az egyetemes fejlődés érdekeit képviselő egyéb csoportok) kooperációját és annak részeként a „laikus külsősök” nagyobb mértékű bevonását. Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy az oktatás eredményességét igazán egy tényező tudja növelni: a tanárral, a tanári segítővel, és a magasabb tudással, tapasztalattal rendelkező szakemberrel töltött idő növelése. Itt elsősorban nem a tanárok órai leterheltségének növelésére gondolunk, hanem arra, hogy az oktatási folyamatba nagyobb mértékben vonjanak be gyakorló vállalati szakembereket, és kialakulhasson és a tanulási folyamat részévé váljon a megfelelő munkamegosztás az elméleti és gyakorlati tudás képviselői között.

Valódi cégekre tettek ajánlatot a diákok
Mit mondjunk a befektetőnek, ha mosodát, vadhús-feldolgozót vagy vasöntödét vennénk? Ezeket és ehhez hasonló kérdéseket kellett megválaszolniuk egyetemistáknak a Pannon Egyetem idei esettanulmány-versenyén. Tizenhat, egyetemistákból álló csapat mutathatta be, hogyan készítene tervet egy cége megvásárlására és felfuttatására: 2018-ban a verseny szabályai, a csapatok megoldásai és az eredmény is tartogatott meglepetést.
A Budapesti Corvinus Egyetemen erre tettünk kísérletet az úgynevezett projektalapú tanulás keretében, amit Akciótanulásként is emleget a szakma.  Az Akciótanulás szakít a tanulás hagyományos módjával, ahol elválnak egymástól az ismeretszerzés - az elmélyítés - és az alkalmazás fázisai. A projektalapú tanulás integrálja a tanulás hagyományos elemeit és folyamatos visszacsatolást ad, hiszen feladatmegoldás közbeni tanulást jelent: a hallgatók valós, aktuális vállalati problémákból kiindulva és azokra megoldási javaslatokat keresve tanulnak, bővítik, mélyítik ismereteiket, tudásukat. A feladatot a vállalat adja ki, akit a szponzor képvisel.

A résztvevő hallgatók csoportokban, közösen dolgoznak, munkájukat a projectmunka elvárásainak megfelelően tervszerűen és módszeresen végzik, összehasonlító elemzéseket végeznek, alternatív megoldásokat dolgoznak ki és végül eredményeiket és javaslataikat meggyőző módon prezentálják. A vállalati szponzor és a hallgatók partnere az Egyetem részéről a program szakmai vezetője (a tanár), aki javaslatot tesz a program felépítésére és lebonyolításának főbb állomásaira, menedzseli és ellenőrzi a megvalósítást, kapcsolatot tart a közreműködőkkel, aktívan segíti a felkészítésüket, módszertani támogatást ad, és részt vesz a munka eredményeinek értékelésében. Az Akciótanulás akkor tekinthető lezártnak, ha a megbízott csapatok sikeresen megtartották záró prezentációikat, illetve ha a vállalatvezetés a javaslatokat megvitatta és meghozta a velük kapcsolatos döntéseket. Alapvető követelmény az egyetem részéről, hogy a hallgatók munkájuk során, így a prezentációban is használják a feladattal kapcsolatos tudományterületek (a tantárgyak) fogalmait és módszertani eszköztárát.

Jobb-e az országnak, ha több a diplomás?
2010 óta felerősödtek azok a nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat.
Az elmúlt félévben kiemelten sikeres projektmunka zajlott az Üzleti Közgazdaságtan tantárgy keretében az MKB Zrt-nél és a Vodafone-nál, s reményeink szerint a következő félévben tovább tudjuk bővíteni azt a vállalati kört, amelyik együttműködik az Egyetemmel a felsőoktatás modernizálásban. A hallgatók, a jövő munkavállalói részéről az igény egyértelmű, s örömmel tapasztaljuk, hogy a munkáltatók, az említett vállalatok is nyitottak az együttműködésre, a magas színvonalú szakmai támogatásra. Meggyőződésünk, hogy ez a fajta tanulás, oktatás nem csak az egyetem, főiskola pedagógiai munkáját segíti, hanem a vállalatok szervezeti kultúráját is színesíteni tudja.

A tudásalapú gazdaságban a cég már nem (vagy nem elsősorban) gyár, ahol a dolgozóra gépként tekintenek, hanem szakmai, alkotó, bizonyos szempontból tudományos műhely, ahol szervezett módon történik a tapasztalatátadás, tanítják, fejlesztik egymást a kollégák, az idősebb és tapasztaltabb a kevésbé tapasztaltat. Ebből a szempontból az elmúlt harminc év hazai gyakorlata finoman szólva is ellentmondásos volt, ezt a vezetői munkát a tulajdonosok elhanyagolták – tisztelet a kivételnek. Nem csak a munkaerőhiány az, ami miatt ezen a gyakorlaton változtatni kell most, hanem a tudásalapú gazdaság és a versenyképességi kényszer is ebbe az irányba viszi mindazokat, akik hisznek abban, hogy a felsőoktatás kiemelten fontos modernizációs, versenyképességet befolyásoló tényező.

Szerzők:

Findrik Mária

(egyetemi magántanár)

Trautmann László

(egyetemi docens, az Üzleti Közgazdaságtan tantárgy szakmai vezetője

„Egy orvost nem lehet online betanítani”
Merre tart az oktatás Magyarországon, mikor fogja mesterséges intelligencia tartani az órákat? Damjanovich Nebojsával, a hazai online marketing szakma egyik meghatározó személyiségével beszélgettünk az online oktatás magyarországi jelenéről és jövőjéről.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo