Az ország 19 megyéjének társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról publikált átfogó tanulmányt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebben külön rész foglalkozik azzal, hogy miként alakult a vállalkozások száma 2020 első feléig.
"Számos gazdasági-társadalmi folyamatra hatással volt a koronavírus okozta járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések" – jegyzik meg az elemzés készítői.A KSH adatai szerint Magyarországon június végén 1,9 millió gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szervezetek több mint kilenctizede vállalkozás volt, amelyek
- 28 százalékát társas vállalkozásként,
- 72 százalékát önálló vállalkozóként regisztráltak.
A nyilvántartásba vett cégek száma 1,1 százalékkal nőtt, ezen belül a társas vállalkozásoké 1,4 százalékkal fogyott, az önálló vállalkozóké 2,1 százalékkal bővült a 2019. június végihez képest. A regisztrált társas vállalkozások száma Tolna és Somogy megye kivételével minden megyében és a fővárosban is csökkent, leginkább Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2 és 1,9 százalékkal). Az önálló vállalkozók körében mindenhol bővült a vállalkozásszám, a legjelentősebben (5 százalék) Pest megyében.
Élen Budapest és Szabolcs megye
A regisztrált hazai vállalkozások legnagyobb hányadát, 23 százalékát budapesti székhellyel vették nyilvántartásba, ezt követte Pest megye 12 százalékos részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna megyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,4, illetve 2,1 százaléka. Ezer lakosra országosan 184 regisztrált vállalkozás jutott.
A vállalkozássűrűség
- Budapesten,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg
- és Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb.
- Borsod-Abaúj-Zemplén,
- valamint Nógrád megyében.
Lemaradóban Nógrád és Zala megye
A KSH elemzése külön foglakozott a beruházások alakulásával is. Június végéig a gazdasági szervezetek által teljesített 3266 milliárd forint értékű új hazai beruházás összehasonlító áron 3,5 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az első negyedévi 3,7 százalékos növekedés után a második negyedévben a koronavírus okozta járvány által előidézett kedvezőtlen gazdasági környezet hatására 8,6 százalékkal visszaesett a fejlesztések volumene. Június végéig a beruházások 56 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.
A fejlesztési források 45 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le. A Pest megyei központúak az országos beruházási teljesítményérték 10, a Komárom-Esztergom megyeiek 7,6, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek 6 százalékát adták. A többi megye részesedése a beruházásokból egyenként 4 százalék alatt maradt. A Nógrád és a Zala megyei szervezetek hozzájárulása volt a legkisebb (0,6, illetve 0,9 százalék) a hazai fejlesztésekhez.
2020 első félévében mindössze 6 megyében nőtt a fejlesztések volumene, közülük 3 esetében 0,5 százalékkal vagy annál kisebb ütemben. A legnagyobb volumennövekedés Komárom-Esztergom (120 százalék) és Pest megyében (12 százalék) történt feldolgozóipari termelőkapacitás-bővítés hatására. A teljesítményérték összehasonlító áron Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyében egyformán 30, Hevesben 31 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
