Vihar utáni csend: pont azon spórolnak, amin nem kéne

A klímaváltozás nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedésében mutatkozik meg, hanem az időjárási szélsőségek intenzitásában is. A csapadékos éveket egyre gyakrabban követik extrém aszályos időszakok, és ez a tendencia a prognózisok szerint tovább fokozódik. A gazdálkodóknak ezért fel kell készülniük a károkra – de nem teszik.

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Kép: MTI, Fotó: Mohai Balázs

Borsónyi jégdarabokkal, özönvízszerű esővel érkezett meg kedden a viharzóna Magyarországra. Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint a vihar leginkább a fővárost, illetve Pest- és Komárom-Esztergom megyéket érintette, országszerte 230 alkalommal riasztották a hatóságokat, a károk mértéke több tízmillió forintra tehető. A júniusi hőséget csak egyetlen éjszakára csökkentő vihar nem újdonság, az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a nyári, nagy mennyiségű csapadékkal járó zivatarok. Legutóbb május 22-én és május 25-én esett nagyobb zuhé, akkor egy nap alatt egy teljes hónapi csapadéknak megfelelő eső zúdult le az Országos Meteorológiai Intézet adatai szerint.

A legnagyobb károkat az ilyen időjárási szélsőségek elsősorban a mezőgazdaságban okozzák: a szélsőséges hazai időjárás következtében évről-évre nehéz helyzetbe kerül a növénytermesztők egy része. Egyik évben az aszály miatt a kukorica-, máskor a jég miatt a gyümölcstermesztők. Ilyenkor aztán általában kiderül, hogy az érintettek közül sokan végzetes károkat szenvednek. Ugyanis, ma Magyarországon a mezőgazdasági területeknek körülbelül 40 százaléka biztosított és a gazdák kevesebb, mint fele köt biztosítást. Egy nemrégiben befejeződött reprezentatív felmérés ennek okait járta körbe, illetve azt vizsgálta, mi a gazdák véleménye a jelenlegi agrárbiztosítási piacról.

Az eredmények meglepőek és elgondolkodtatóak egyben: bár a növénytermesztők 57 százaléka tart valamilyen növénykár bekövetkezésétől, 51 százalékuk mégsem tesz semmit a kárveszély csökkentése érdekében.  Ennek oka pedig azon túl, hogy általában a biztosítási díjak nagyságát magasnak találják az, hogy nem rendelkeznek elegendő információval sem a biztosítások megkötéséhez szükséges tennivalókról, sem a lehetőségeikről. Mivel az ágazat a kelleténél jobban függ az időjárástól, így időről időre sok cég találja magát nehéz helyzetben. Gondoljunk csak a 2012-es aszály miatt elpusztult állatokra, a hirtelen megemelkedett takarmány- és vetőmagárakra. Ráadásul a közvetlen felvevőpiacnak számító élelmiszer-ipari vállalkozások bedőlési rátája – a termelőkkel szemben – magas, és beszállítóiknak gyakran késve fizetnek, ha egyáltalán fizetnek. A mezőgazdasági cégeknél óriási problémát jelent a szállítói hitelezés: a Bisnode céginformációs szolgáltató adatai szerint a beszállítók átlagosan 59 napot várhatnak számláik ellenértékére. „Éves szinten, országosan összesen 100 milliárd forint körüli kárt okoz a szélsőséges időjárás a mezőgazdaság számára. Emellett az elmúlt években tapasztalható enyhe telek kedveztek a betegségek, a rágcsálók és az egyéb kártevők elszaporodásának, ez pedig helyenként komolyabb károkat okozott a gabonatáblákban” – mondta a Piac&Profitnak Kókai Gábor, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője.

Most kell lépniük a kistermelőknek a támogatásért
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerébe csak egyszer, 2015-ben lehet belépni, az akkor megállapított támogatási összeg jár évente a termelőnek 2020-ig, amennyiben a gazdálkodó megtartja a belépéskori földterületét, és ebben az egyszerűsített rendszerben kíván maradni.
Pedig lehet védekezni….

„Nem új keletű dolog, hogy működik egy kárenyhítési alap Magyarországon és emellett lehetőség van piaci alapú biztosítást kötni a termesztett növényekre, valójában ez a lehetőség már évtizedek óta fennáll. Azonban az új keletű 2012 óta, hogy a kettőt egy rendszerbe foglalták, hiszen ezért jött létre az állami kárenyhítési rendszer, melynek szabályozását törvénybe is iktatták” – emelte ki kérdésünkre Surmann Árpád, agrárbiztosítási szakértő, az Agrisk.hu növénybiztosítási portál tulajdonosa.

Ennek lényege, hogy két pillért hoztak létre, az első a kárenyhítési alap, melybe a gazdák által kötelezően fizetendő, szántóföld utáni 1000 Ft/ha, zöldség és gyümölcsös utáni 3000 Ft/ha a felét teszi ki a 8 Mrd Ft felhasználható keretösszegnek, másik felét pedig az állam pótolja ki. Az más kérdés, hogy ez mire elég az éves szinten bekövetkező károk mértékéhez képest, ami pedig kódolja a rendszer hatékonyságát és igazságosságát, így sok esetben nehezen lehet megfelelni a térítési feltételeknek. Éppen ezért van jelentősége a második pillérnek, ami egy öngondoskodáson alapuló növénybiztosítás, ahol az éves díjnak egy jelentős részét az állam átvállalja, melynek maximális mértéke 65%. Tehát a két pillér közti lényeges különbség abban áll, hogy míg a kárenyhítési alapból az állam károkat fizet a fent említett okok miatt nem túl jó térítési színvonalon, addig egy önkéntes alapon kötött növénybiztosítással nagyon jó szolgáltatási szintet lehet elérni, ami a kár legnagyobb részét valóban megtéríti. Persze önrészek itt is léteznek, de egy káreseményt követően a gazda minden bizonnyal megtapasztalja a két pillér közötti, szolgáltatásbeli különbséget. Ami még inkább a biztosításkötés felé tereli a rendszert, az az, hogy aki nem rendelkezik valamilyen növénybiztosítással, az a kárenyhítési alapból járó kártérítésnek is csak a felét kaphatja meg.

Állatok esetében is mód van vagyonbiztosítás keretén belül biztosítani az állományt, ami gyakorlatilag elemi károk következtében bekövetkezett elhullásra térít vagy a kevésbé népszerű betegségre, járványokra fedezetet nyújtó biztosítások is a kínálatban vannak, azonban ezeknek a konstrukcióknak az árazása, az állattenyésztés jövedelmezősége miatt és a bekövetkezés esélyét figyelembe véve nincs túl nagy keletje.

….és mégsem élnek vele

Az úgynevezett biztosítási penetráció az agrárszektorban Magyarországon még alacsonynak tekinthető: az általános agrárbiztosítói vélemények szerint a jelenlegi lefedettség 45 százalék körüli, így tehát a mostani duplája a teljes agrárbiztosítási potenciál.

Üvegházzal is bekerülhetünk az agrárkár-enyhítési rendszerbe
A 2015. kárenyhítési évtől már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők is tagjai lehetnek a 2012-ben megreformált agrárkár-enyhítési rendszernek. Erre a termelői körre is ugyanazon – Európai Bizottság által engedélyezett – szabályok vonatkoznak, mint az agrárkár-enyhítésben régebb óta részt vevő gazdákra.
Ennek oka az alacsonyabb biztosítási tudatosság, vagy például az elmúlt években tapasztalt, a gazdasági környezet hatásai miatti, olyan költségcsökkentési megoldások, melyek a már amúgy biztosítással rendelkezőket is arra késztették, hogy kisebb fedezetű biztosítást válasszanak, illetve, hogy egyáltalán ne kössenek. „Ezen tendencián bár fordított a díjtámogatott biztosítások bevezetése, a kockázattudatosság még mindig alacsony, annál is inkább, mert számos olyan gazdálkodó van, aki biztosítás nélkül likviditási stabilitását, megélhetését veszélyezteti” – vélekedett Kókai Gábor.

A szakember szerint az időjárás is sajátságosan befolyásolják a mezőgazdasági biztosítások piacát. „ „Azt tapasztaltuk, hogy az intenzívebb viharok jellemzően kisebb területen összpontosulnak, így bizonyos területek jó pár éve nem szenvedtek kárt, emiatt ott csökkent a biztosítottság. Hiszen azokban a térségekben mutatják a gazdák a legnagyobb hajlandóságot a biztosítás megkötésére, ahol gyakoribbak például az időjárási károk” – vélekedett a Generali mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője.

„Valahol érthető a nehéz helyzetben lévő gazdaságok gondolkodása, hogy a biztosítási díjon a legegyszerűbb spórolni, azonban pont ezek a termelők kerülnek emiatt a legkiszolgáltatottabb helyzetbe egy káreseményt követően. Ezzel együtt kézzel fogható az a jelenség is, hogy érdemes kockáztatni a kicsivel nagyobb haszon érdekében, azonban ez könnyen a biztosítás irányába terelődik egy rossz sorozatot követően” – vélekedett Surmann Árpád.

Az Agrisk.hu tulajdonosa szerint az idén nehezen indult a szezon a viszonylag hideg tavasznak köszönhetően, mivel a vetések csúszása miatt csak késéssel alakult ki a végleges vetésszerkezet. „A gazdák figyelme kissé elterelődött a biztosításokról az új földügyi szabályozásnak való megfelelés következtében, ettől függetlenül a piac további élénkülését várjuk” – hangsúlyozta a szakember.

 

Véleményvezér

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.
A Brexit rajongók azt ígérték, csökkentik a bevándorlást, ehhez képest fordítva történt

A Brexit rajongók azt ígérték, csökkentik a bevándorlást, ehhez képest fordítva történt 

Az Egyesült Királyság gazdasága mindig is a világ egyik legliberálisabb területe volt, úgy akartak szigorítani, hogy ezen az elven nem változtattak. Meg is lett az eredmény.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo