Ma megszavazta az Országgyűlés az október 28-án beterjesztett új adószabályokat. A Deloitte, a Saldo Zrt. és az RSM Hungary szakértőinek segítségével összegyűjtöttük a kkv-kat érintő legfontosabb változásokat.
Adókedvezmények
Új adókedvezmény kerül bevezetésre, amely az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások üzembe helyezése és üzemeltetése esetén lenne alkalmazható. A kedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Bővül a támogatások kapcsán igénybe vehető adóalap kedvezmények köre. A továbbiakban a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti Kárenyhítési Alap javára önkéntesen adott támogatás 50 százaléka is adóalap csökkentő tételként lenne figyelembe vehető.
További elemként jelenik meg az angyalok adókedvezménye, amelyről itt olvashat részleteket!
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, azért nem nyúlnak hozzá, mert akkor az önkormányzatok bevételei megszűnnek.
Jövőre a vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire, a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.
Jobban megéri a kiva
Január 1-jétől jelentősen megváltozik a kisvállalati adó szabályozása. Az adó alapja – a személyi jellegű kifizetések és néhány korrekciós tétel mellett – a jóváhagyott osztalék lesz, amely a nettó tőkebevonással is csökkenthető. Jelentősen egyszerűsödik az átállás, csökken az adóalap-módosító tételek száma, és néhány további részletszabály is kedvezőbbé válik. Mivel a vállalkozásba visszaforgatott nyereség azonnal levonható az adóalapból, így ez az adózási mód különösen kedvező a gyorsan növekvő vállalkozások számára. Legkésőbb 2016. december 31-éig be kell jelentkezni a kiva hatálya alá annak, aki 2017. január 1-jétől ezt az adózás módot kívánja alkalmazni, viszont a bejelentés megtételétől számított 30 napon belül még meggondolhatja magát. A módosításokról részletesebben itt olvashat!
Érdemes december 31-ig minden kisvállalkozónak átgondolni a katára (kisadózók vállalkozások tételes adójára) váltást, hiszen jövőre a kétszeresére - 6 millió forintról 12 millióra - nő a kata bevételi határa. Az értékhatár felemelésének köszönhetően jövőre még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást, egyszerűbb könyvvezetést és kevesebb adminisztrációt ez a jelenleg is népszerű adózás mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.
Emelkedik az alanyi áfamentesség határa
Nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése. Az új, 8 millió forintos limitnek köszönhetően még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és fizetnie az államkasszának, és áfabevallást sem kell benyújtania.
A megbízható adózói státusz feltételei bővülnek, elvárás lesz az is, hogy az adóalany tárgyévi adóteljesítménye pozitív legyen, mellyel a NAV az alvó gazdasági társaságok kiszűrését szeretné elérni. Ezzel csökkenhet a megbízható adózók száma, amelyekből eddig a három minősítés során mintegy 190 ezret talált a NAV.
Megjelenik a székhelyszolgáltató fogalma, valamint a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése az igénybe vevő kötelezettsége lesz. Emellett a NAV kockázatos adózóvá minősítheti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. Az átmeneti rendelkezések alapján azonban a kockázatos minősítésre akkor kerülhet sor, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta az adózó.
A törvényjavaslat újraszabályozza az adóhatósági kockázatelemzési eljárását is. Ennek keretében új elemként jelenik meg a támogató eljárás. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében a NAV támogató eljárást indít, vagy az adózót ellenőrzésre kiválasztja. Támogató eljárás keretében a NAV az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez a hibák, hiányosságok orvoslására. Az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye, azonban az eljárás eredménytelensége esetén a NAV elrendelheti az ellenőrzést.
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezések - vagyis étel- és italautomaták - esetében a változtatásnak köszönhetően nem év elejétől, csak 2017. június 30-tól kötelező az automata felügyeleti egység (AFE) használata. Az AFE-t érintő egyes kötelezettségek megszegése akár 10 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is járhat. Az új rendelet célja, hogy a gépek értékesítési adatai online eljussanak a NAV-hoz.
Másfél milliárd forintos támogatást adnak hozzá.
Reklámadó
A javaslat egyértelműsíti, hogy interneten közzétett reklám esetén a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül a reklám közzétevőjének (az adó alanyának). Pontosítják továbbá a reklámközzétevő adóalanyok nyilvántartásából való törlés szabályait. Emellett, eltörölik a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó kötelezettséget.
Cégautóadó, regisztrációs adó
A cégautóadó tekintetében pontosítják a mentességi tényállásokat különböző, alapvetően szociális célra használt személygépkocsikra tekintettel. A környezetkímélő személygépkocsikra mind a gépjárműadó, mind a cégautóadó tekintetében mentesség alkalmazandó, továbbá regisztrációs adót sem kell ilyen gépkocsikra tekintettel fizetni. Ehhez kapcsolódóan hatályon kívül helyezik, hogy az adott kedvezmények csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülnek.
Az ingatlanforgalmazók és a lízingcégek ingatlanszerzése esetén az eddigi kötelezettségvállalások melletti illetékmérték 3%-ra emelkedne, míg a jövőben a 2%-os illetékmérték alkalmazásához nem csak a nem kapcsolt vállalkozásnak történő továbbértékesítésre kellene kötelezettséget vállalni, hanem a vagyonszerzőnek azt is vállalnia kellene, hogy a továbbértékesítési szerződés teljesedésbe is megy. Annak érdekében, hogy a feltételek nemteljesítése esetén a pótilleték minden esetben kiszabható legyen, a javaslat speciális elévülési szabályokat vezetne be az ilyen vagyonszerzésekre.
Társasági adó, járulékcsökkentés
A minimálbér tárgyalások miatt egy harmadik csomag is a képviselők elé kerül néhány napon belül. Ebben szerepel majd, hogy 2017-től egységesen 9 százalékra csökken a társasági nyereségadó. A múlt héten a munkaadók még visszautasították a kormány javaslatát mivel a társasági adó csökkentését nem találták megfelelő kompenzációnak a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséért. A munkáltatók álláspontja érthető, hiszen a kormány által ajánlott adócsökkentés elsősorban a nagyvállalkozásoknak kedvezett volna, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabb az eredményre.
A munkaadók azonban mégis vállalták a béremeléseket, elsősorban azért, mert a kormányzat beleegyezett egy komolyabb járulékcsökkentési program beindításába is. A jelenlegi megállapodás szerint 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Emellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is: a különböző jövedelmeket terhelő eddigi öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Emellett 2017-től senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehót fizetnie.