A munkavállaló köteles „az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni", így nemcsak joga a védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzés, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alól. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze. A munkavállaló ugyanakkor jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítását.
A munkáltatónak - az Egészségügyi Minisztérium idevonatkozó rendelete alapján - a kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat naprakészen kell nyilvántartania, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatnia.
- minden kockázat ellen biztosított-e védőeszközt;
- minden kockázattal érintett személyt véd-e védőeszközzel;
- a védőeszköz használatával a határérték alá csökkentette-e az expozíciót;
- a védőeszköz használatának időbeni korlátozása megfelelő-e.
A kockázatértékelés az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg.
A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében. A kockázatértékelés során e szempontokat egyidejűleg kell figyelembe venni.
A munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében a védőeszközökkel kapcsolatos elsődleges feladatok a következők:
-a kockázatértékelés elvégzése
- a védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása;
- a védőeszköz soron kívüli ellenőrzése
Számba kell venni minden olyan személyt, akit veszély fenyeget vagy fenyegethet (potenciális veszély), azaz, aki a veszély hatókörében tartózkodik (például a látogatók, a szolgáltatást igénybe vevők, az ellenőrzést végzők). Ezeknek a személyeknek a munkakörét nem lehet meghatározni, de a munkakörnyezetből származó kockázatok elleni védőeszközt a belső szabályozásban számukra is elő kell írni. Külön figyelmet igényel a sérülékeny csoportba tartozó, illetve a mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos (fogyatékkal élő) munkavállalók foglalkoztatása esetén az egyedi védőeszközök juttatása.
Mivel a védőeszközök szinte valamennyi veszélyforrás hatása ellen alkalmazhatók - ide tartoznak különösen a fizikai veszélyforrások, a veszélyes anyagok és a biológiai veszélyforrás, mint a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, valamint a makroorganizmus (növény, állat) is - juttatásuk során a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködése nélkülözhetetlen.
A munkáltató külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján. A munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészített dokumentumokat a szolgáltatást nyújtó aláírásával igazolja a munkáltató részére. A munkáltató tehát a veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz tartozásától függetlenül köteles biztosítani megfelelő személy(eke)t a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységet jelentő feladatok ellátásához. (Itt megtalálja, hogy kinek, mikor és hány órában kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.)
