Nagy port kavart 2015-ben a Samsung AdWords-kampánya, melyben a dél-koreai vállalat az „iPhone 6s” kulcsszót használta Google-hirdetéséhez; ez azt jelentette, hogy amennyiben a felhasználó rákeresett az „iPhone 6s” kifejezésre a Google keresőmotoron keresztül, első szponzorált hirdetésként az oldal legtetején a Samsung honlapja jelent meg.
Ezzel a taktikával a Samsung jelentősen növelte hirdetései átkattintási arányát (CTR, Click Through Rate – ez az arány azt mutatja meg, hogy a hirdetést megtekintők közül ténylegesen hányan kattintanak rá a promóciós linkre), valamint az „ötletes” marketingstratégiája miatt megjelent cikkek miatt növekedett a cég online jelenléte is. Azonban az „iPhone” megjelölés lajstromozott védjegy, melynek kizárólagos jogosultja az Apple Inc., és az Apple feltehetően nem adott engedélyt a Samsungnak e megjelölés kulcsszóként (vagy bármilyen más formában) történő használatára. Kérdés, hogy lehet-e védjegyoltalom alatt álló szót, kifejezést a védjegyjogosult engedélye nélkül Google AdWords-hirdetésben kulcsszóként használni, azaz felléphet-e a védjegyjogosult az ilyen használat ellen, vagy tűrnie kell-e azt, mert az ilyen jellegű használat a piaci verseny velejárója?
Mikor valósul meg védjegybitorlás?
A védjegybitorlás körében a kiindulópont az, hogy a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ez a kizárólagos jog leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a lajstromozott védjegyet kizárólag a védjegyjogosult és az használhatja, akinek a védjegyjogosult engedélyt adott. Ennek megfelelően a védjegyjogosult felléphet azzal szemben, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában. Így tehát védjegybitorlást követ el például az, aki elhelyezi versenytársa védjegyét (annak engedélye nélkül) a saját árujának csomagolásán, és az ilyen árut forgalomba hozza, importálja, exportálja vagy aki versenytársa védjegyét használja reklámozás során.
Egy AdWords-hirdetés a következő elemekből áll össze: headline, rövid reklámüzenet, promóciós link és a hirdetéshez kapcsolódó kulcsszavak; utóbbit természetesen nem látják az internethasználók, a kulcsszavak csupán „elvezetnek” az adott AdWords-hirdetéshez. Nézzük tehát, hogy hogyan lehet védjegybitorlást elkövetni egy AdWords-hirdetésen keresztül, valamint milyen lehetőségeink vannak, ha a tudomásunkra jut, hogy versenytársunk (vagy bárki más) védjegyünket AdWords-hirdetésében használja.
Védjegybitorló magatartás az AdWords-hirdetések mindegyik eleméhez kapcsolódhat, azaz a hirdetés headline részében, szövegében, linkjében (domainnevében) és a kulcsszavak használatával is el lehet követni. Ha a versenytárs a hirdetése headline részében használja védjegyünket, azzal érvelhetünk, hogy ez a használat megtéveszti a fogyasztókat (internethasználókat), hiszen az átlagos fogyasztó azt hiheti, hogy a versenytárs által reklámozott áru vagy szolgáltatás a mi társaságunkhoz köthető, illetve tévesen kapcsolatot feltételezhetnek a versenytárs és a mi társaságunk között, az ilyen jellegű, fogyasztókat megtévesztő használat pedig védjegybitorlást valósít meg, amely ellen felléphet a védjegy jogosultja. A hirdetés szövege és a domainnév esetén is hasonló okok miatt tekinthető védjegybitorlásnak a védjegyünk, illetve azzal összetéveszthető megjelölések engedély nélküli használata a versenytárs által.
Amikor tehát az adott fogyasztó a versenytárs nevére keres rá a Google keresőben, a versenytárs hirdetésein és weboldalán kívül az eredeti hirdetés feladójának reklámja, illetve linkje is megjelenik. Sőt, bizonyos esetekben az is előfordulhat, hogy a más védjegyét engedély nélkül használó hirdető hirdetése feljebb jelenik meg, adott esetben a védjegy igazi jogosultjának hirdetése fölött; ez komoly piaci előnyt jelenthet, hiszen az internethasználók, érdeklődők és potenciális vásárlók elsőként ezt a promóciós linket látják meg a találatok közül, és nagyobb eséllyel kattintanak erre. Tekintettel arra, hogy az ugyanazon kulcsszót használó hirdetések közötti megjelenési sorrendet a minőségi mutatón kívül a kattintásonkénti ár határozza meg, a hirdetés megjelenési helyét tulajdonképpen szabadon befolyásolhatja a hirdető.
Kérdés, hogy más védjegyének AdWords-kulcsszóként történő, engedély nélküli használata csupán „ügyes” piaci húzás, ami belefér a szabad verseny kereteibe, vagy védjegybitorlást megvalósító cselekmény?
Erre a kérdésre az Európai Unió Bírósága adta meg a végső választ 2010-ben, amikor több vállalat (pl. a Louis Vuitton) is pert indított a Google ellen, védjegyeik AdWords rendszerben történő jogosulatlan használata miatt. A Bíróság kimondta, hogy akkor számít védjegybitorlásnak más lajstromozott védjegyének engedély nélküli, AdWords-kulcsszóként történő használata, ha a védjegy használata sérti vagy veszélyezteti a védjegy által betöltött valamely funkciót. Ezen kívül a Bíróság megállapította, hogy a reklámszolgáltatást nyújtó (azaz a Google) felelőssége kizárólag akkor állapítható meg az általa nyújtott hirdetési szolgáltatás keretei között megvalósított védjegybitorlás esetén, ha a szolgáltató tudomást szerzett a hirdető által beállított kulcsszavak jogellenességéről, de nem intézkedett azok eltávolítása, illetve az azokhoz való hozzáférés megszüntetése iránt.
Az AdWords rendszerben megvalósított védjegybitorlás megállapításának feltétele tehát az, hogy a védjegy valamely funkciója sérüljön a védjegyhasználat által. A védjegy legfontosabb funkciója a származásjelző funkció, azaz, hogy a védjegy megkülönböztesse az adott árut vagy szolgáltatást más vállalkozás áruitól és szolgáltatásaitól és információt szolgáltasson a fogyasztóknak a termék származásával kapcsolatban. Ha az AdWords-hirdetésben a hirdető a versenytársa védjegyét használja kulcsszóként (annak engedélye nélkül), sérülhet a védjegy származásjelző funkciója, ha a hirdetés alapján nem vagy csak nagyon nehezen megállapítható, hogy a hirdetésben szereplő áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól vagy tőle független harmadik féltől származnak-e. A Samsung kizárólag ezért tudta büntetlenül használni az Apple védjegyét, hiszen a dél-koreai vállalat AdWords-hirdetésének mind headline részében, mind a linkben egyértelművé tette, hogy a Samsungról, illetve a Samsung telefonokról van szó, így nem tévesztette meg a fogyasztókat, hiszen a hirdetés alapján senki sem gondolt arra, hogy a Samsung iPhone telefonokat értékesít, vagy bármilyen kapcsolatban áll az Apple vállalattal.
A Google felületén nem jelennek meg az AdWords-hirdetésekhez kapcsolódó kulcsszavak, azok a háttérben működnek. Ezért előfordulhat az is, hogy a fogyasztó rákeres egy adott cég vagy termék nevére, és egy másik vállalkozás hirdetése jelenik meg (mivel ez a vállalkozás versenytársa védjegyét állította be az AdWords rendszerben), de a fogyasztó ezt nem is észleli, csupán automatikusan a legelső találatra kattint, hiszen a természetes találatoknál megszokta, hogy az első találat a keresés szempontjából a legrelevánsabb. A vállalkozások rengeteg pénzt és energiát fektetnek abba, hogy védjegyeik és márkanevük jó hírnevét kialakítsák, azokat ismertté tegyék a fogyasztók számára, és létrehozzanak egy asszociációs kapcsolatot védjegyeik és termékeik, szolgáltatásaik között, így érthető, hogy a védjegyjogosultak fel akarnak lépni védjegyeik megtévesztő jellegű használata ellen. Ha a hirdetés azt sugallja, hogy a gazdasági kapcsolat áll fenn a hirdető és a védjegyjogosult között (hiszen a védjegyre történő keresés után a versenytárs hirdetése jelent meg), ez adott esetben sértheti a cég hírnevét, imázsát, ha a fogyasztók – tévesen – kapcsolatba hozzák egy másik vállalkozással, amely adott esetben gyengébb színvonalat vagy minőséget képvisel. Amellett, hogy a védjegybitorló vállalkozás bitorolja versenytársa védjegyét, hasznot húz annak ismertségéből, vonzerejéből, hírnevéből, azáltal is tisztességtelen előnyhöz jut, hogy az AdWords hirdetési rendszerében a hirdető határozza meg, mennyi pénzt szán naponta a hirdetésére, így minimalizálni tudja a költségeit, és ezen költségek elenyészőek egy brand, illetve egy jó hírnévvel rendelkező védjegy és márka felépítéséhez, kialakításához képest.
A védjegybitorlás elleni védekezés és egyben a tudatos brandépítés első és egyben egyik legfontosabb eleme a védjegy lajstromozása. Legyen az a cégnevünk, termékünk fantázianeve, az általunk nyújtott szolgáltatás megnevezése vagy éppen vállalkozásunk logója, nagyon fontos, hogy levédessük az adott megjelölést. Érdemes a szellemi tulajdon védelme területén jártas, védjegyjogra specializálódott ügyvédi iroda segítségét kérni védjegy lajstromozása esetén, hiszen bármilyen egyszerűnek is tűnik az eljárás, rengeteg buktatót rejt, és számos jövőbeli jogvita, évekig húzódó pereskedés (és ezáltal sok felesleges kiadás) előzhető meg, ha szakember segítségével, előzetes védjegykutatás után szakszerű védjegybejelentést nyújtunk be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, és nemcsak úgy kitöltjük a szükséges nyomtatványokat.
Azonban a védjegy lajstromozása önmagában nem elég a védjegybitorlás megakadályozásához, hiszen a lajstromozás csupán megkönnyíti a védjegybitorló elleni fellépést, de sajnos minél ismertebb, vonzóbb és népszerűbb a védjegyünk, annál nagyobb esély van arra, hogy valaki tisztességtelen előnyt akar kovácsolni belőle, és előbb-utóbb védjegybitorlás áldozatává válhatunk. Mi a teendő ilyenkor? Azaz mit tegyünk, hova forduljunk, ha megállapítottuk, hogy nagy valószínűséggel védjegybitorlás áldozatai lettünk, vagyis versenytársunk AdWords-hirdetése megjelenik a Google keresőben, ha a saját védjegyünkre keresünk?
Fontos megjegyezni, hogy akkor is felléphetünk a védjegybitorló magatartás ellen, ha a versenytárs kisebb elírásokkal vagy toldással használja a védjegyünket kulcsszóként, hiszen a bíróság akkor is megállapítja a védjegybitorlás megtörténtét, ha a bitorló által használt megjelölés nem teljesen azonos a lajstromozott védjeggyel. Elég azt bizonyítani, hogy a fogyasztók a két megjelölést összetéveszthetik a megjelölések nagyfokú hasonlósága miatt.
Amennyiben azt gyanítjuk, hogy védjegyünket valaki engedély nélkül, gazdasági tevékenysége körében használja, érdemes a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben, védjegyjogban jártas ügyvédhez fordulni, hiszen – különösen az interneten megvalósított védjegybitorlás esetén – speciális szaktudásra van szükség a szakszerű eljáráshoz.
Szerzők:
Hennelné dr. Komor Ildikó,
Partner,
Kováts Borbála,
jogász