Egyelőre még csak tervezetként létezik a 2017-es büdzsé, amelynek fő újdonságait Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mutatta be szerdán. A tervezetet jelenleg a Költségvetési Tanács véleményezi, ezután kerülhet sor a hivatalos büdzsé benyújtására az Országgyűlés elé. Annyi azonban már most napvilágot látott, hogy több termékkörben illetve szolgáltatás esetén jelentős adócsökkenést hoz a 2017-es év: Varga Mihály az alapvető élelmiszerek közül a baromfit, a tejet és a tojást nevezte meg, ahol 5 százalékra csökken az általános forgalmi adó (áfa). Mint ismert, az alapvető élelmiszerek között az idén januártól a sertéshús áfáját mérsékelték 27 százalékról 5 százalékra. A mostani bejelentés szerint a tejnél 18 százalékról, a tojásnál és a baromfitermékeknél 27 százalékról csökkenhet az adókulcs 5 százalékra.
Külön ünnepelhet a vendéglátás is, ahol jövőre a mostani 27-ről 18 százalékra, majd 2018-ra öt százalékra mérséklődhet az áfa, valamint felröppentek a hírek az internetszolgáltatás adójának csökkentéséről is: ebben az esetben jövőre szintén 5 százalékos lenne az áfatartam.
Régi adósságot törleszt most a kormány az élelmiszeripari szereplőknek és termelőknek: az említett szektorok számára már tavaly ősszel belengették az áfacsökkentést. Erre akkor még nem került sor, pedig a magas áfatartam valóságos melegágya a csalásoknak: becslések szerint hat-hétezer milliárd forintnyi eltitkolt jövedelem lehet a magyar gazdaságban, ezen belül az áfacsalások mértéke az ezermilliárd forintot is elérheti Vámosi-Nagy Szabolcs szerint. Az Ernst&Young adószakértője szerint az áfát, úgy ahogy van, meg kellene szüntetni.
Néhány hete még tehenek vonultak Budapest utcáin, hogy felhívják a figyelmet a tejtermelők körében uralkodó áldatlan állapotokra. Magyarországot is súlyosan érinti a nyerstej árának csökkenése, 2014 februárjában a nyerstej termelői ára 109 forint volt tejkilogrammonként, jelenleg átvételi ára kistermelőknél 60-65 forint, a nagyobb volument előállítóknál 80 forint. Ezen a helyzeten javít az áfacsökkentés, mivel a termelők költségei így csökkenhetnek és javul a versenyképességük a nagy gondot ugyanis nem csak a nyerstej árzuhanása, hanem a külföldi dömping jelenti.
Az uniós tejkvóta kivezetése azt eredményezte, hogy a nagy tejtermelő országok az orosz embargó miatt keletkezett termékfeleslegüket az uniós országok piacain próbálták és próbálják levezetni. Erre példa a sajtok piaca, ahol Németország, Franciaország és Hollandia dömpingáron értékesítik az orosz piacon eladhatatlanná vált termékeiket, és ez a magyar tejágazatot hátrányosan érinti.
A magyar feldolgozók a válság által legjobban érintett félkemény sajtok piacán legalább 3-4 milliárd, a dobozos tejek piacán legalább 2-3 milliárd forint vesztességet szenvedtek el az embargó életbe lépése óta. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a sajt, vaj és tejpor magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitását legalább az orosz embargó idejére; valamint a finanszírozási nehézségek miatt előfinanszírozási lehetőség bevezetését is szükségesnek tartják. Mint korábban megírtuk, a termelők jelenleg önköltségi ár alatt tudják értékesíteni termékeiket. Jelenleg 90-100 forint a kilónkénti önköltség, ám az országos átlagár alig éri el a 75 forintot, de több termelő már inkább 60-65 forintért is értékesítené a termékét, csakhogy megszabaduljon tőle.
A tojáspiac sem zápul
Hasonló a helyzet a tojáspiacon, ahol – mint azt korábban megírtuk, - szintén a legmagasabb európai áfatartam jelenti a gondot – emiatt itt is megjelenik a külföldi dömping problémája. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérése megállapította, hogy a Magyarországon eladott importtojások mintegy 70 százaléka a kisméretű – úgynevezett S és S/M jelölésű – kategóriába tartozik. Ez az a tojásméret, amelyet az EU-ban korábban csak feldolgozási célokra hasznosítottak, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A magyar piacon megjelenő, sokszor irreálisan olcsó tételek viszont maximálisan alkalmasak arra, hogy a hazai tojástermelői árakat letörjék. További probléma, hogy az AKI tanulmánya szerint a magyar kiskereskedelmi forgalomban 14 százalékot ér el a hazainak nevezett, kisméretű – jórészt S jelölésű – tojások aránya. Ez az adat nem felel meg a tojástermelés biológiai sajátosságainak, mert a tyúkállományok egész életükben csak 5-6 százalékban termelnek ilyen kisméretű tojásokat. Ezért fennáll a gyanú, hogy az importált S jelölésű tojások jelentős részben átcsomagolva, magyar termékként jelennek meg a boltokban.
A baromfitermelőkre is ráfért
Hasonló helyzet alakult ki a baromfitermelőknél is: igaz, itt a belsőpiacon a sertéshússal szemben is romlott a versenyhelyzetük. A sertéshúsok áfájának év eleji csökkentésével ugyanis ezek a húsok lényegesen olcsóbbak lettek a boltokban. A Baromfi Terméktanács ezért már korábban többször is kérte az áfa mérséklését. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem véletlenül a sertések áfájának csökkentésével kezdtek. Becslések szerint ugyanis ez (volt?) az áfacsalások miatt leginkább fertőzött ágazat a magyar élelmiszeriparban. Egy korábbi felmérés adatai szerint 2012-ben 650 és 1200 milliárd forint között lehetett a feketegazdaság mértéke ebben az ágazatban, ideértve az elcsalt, emiatt illegális jövedelemnek minősülő, zsebre tett áfát is. Brutális összegről van szó, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanabban az évben a hazai forrásból, uniós társfinanszírozásból és tisztán uniós forrásokból együttesen mintegy 650 milliárd forint áramlott az ágazatba. (Éppen az év elején indult egy 150 milliárdos keretösszegű pályázat az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak!)
A sertéságazat, hasonlóan az élelmiszeripar sok más ágazatához, táptalaja az adócsalásoknak. A 27%-os adómérték sokakat csábít arra, hogy valós tevékenység nélküli társaságok alapításával, fiktív számlák kibocsátásával, fantom tulajdonosokkal vagy egyéb módon az állami kassza helyett a saját zsebükbe vándoroltassák az adó összegét. Ha az adó csak 5% a 27% helyett, szól a hivatalos érvelés, akkor az adócsalások ezen ösztönző ereje meg fog szűnni.
Varga Mihály szerint az áfacsökkentéseket részben további gazdaságfehérítő intézkedésekből finanszírozzák majd, így például az online kassza rendszer kiterjesztésével (amelyről itt olvashat részleteket), az EKAER-rendszer tovább fejlesztésével (amely így képessé válik a menet közbeni súlyellenőrzésre, illetve a központi e-számla rendszer kiépítésével. Ez utóbbi intézkedés lesz várhatóan a legnagyobb hatással a vállalkozásokra: a kormányzati szándék szerint az adóalanyok közötti ügyletekről készített, 100 ezer forint áfa tartalmat meghaladó számlák esetében, a pénztárgépekhez hasonlóan, az adóhatóság azonnali online adatot fog kérni a számla kiállítójától. Az intézkedés minden magyar gazdálkodót érinteni fog.
Az adatkérést az indokolja, hogy a NAV véleménye szerint a rendszerből nyert operatív adatokkal sikeresebben lépne fel a fekete gazdaság szereplőivel szemben. Az elképzelések szerint a kisebb vállalkozások ingyenes számlázó programot kapnának. Fenntartanák viszont a kézzel kiállítható tömbös számlát is, de azokról utólag adatot kellene szolgáltatni a hatóság felé.
Ha továbbgondoljuk az intézkedést, akkor a fenti terv megvalósítása után feleslegessé válhatnak az elektronikus számlával kapcsolatos szigorú szabályok, hiszen a NAV hitelesen fogja nyilvántartani az e-számlákat. Gyakorlatilag elősegítheti az intézkedés, hogy különösebb felkészülés nélkül elektronikus úton küldjék a számláikat egymásnak az adóalanyok, így akár még „zöld” intézkedésként is üdvözölhetjük a tervezetet (persze csak akkor, ha egy kicsit továbbgondolják).
A gazdaság fehérítésére szolgáló intézkedéseknek egyébként látványos eredményei vannak. Erre jó példa a Nagybani Zöldség- és Gyümölcspiac, ahol az EKAER bevezetése óta eltelt egy év alatt több mint 748 millió forinttal, 3 milliárd forint közelébe nőtt a befizetendő áfa összege, miközben a visszaigényelhető összeg 94 millió forinttal, az egy évvel korábbi kevesebb mint felére csökkent.
