A technikai lehetőségek széles körű elterjedése a szerzői jogok mind tömegesebb sérülésével jár együtt, amit erősít, hogy a felhasználók egy része az internetszolgáltatók által biztosított immunitásban bízva tudatosan sérti a szellemi alkotások jogtulajdonosainak jogait. Magyarországon – az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve átültetésével – a 2001. évi CVIII. törvény vezette be az értesítési–eltávolítási eljárást.
„Ez az eljárás teljes mértékben alkalmas arra, hogy a jogsértés megállapítására irányuló – általában hosszadalmas – polgári vagy büntető bírósági eljárás helyett lehetőséget biztosítson a jogosult számára a hozzáférés letiltatására vagy eltávolíttatására” – ismerteti véleményét dr. Brózmann Attila ügyvéd, az act legal | Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Milyen jogsértések esetén alkalmazható az eljárás?
Értesítési–eltávolítási eljárás akkor indítható, ha a jogosult szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát sérti a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ. Hozzáférhetővé tett információ szabványosított címe hozzáférhetővé tétele miatt ilyen eljárás nem indítható. Tehát jellemzően a közösségi oldalakon közzétett szerzői jogi védelemmel rendelkező olyan tartalmakról van szó, amelyek engedély nélküli felhasználások, amelyek kívül esnek a szabad felhasználás esetein, és még a védelmi idejük sem telt le.
Értesítés, mint jogérvényesítési eszköz?
A jogosult ilyen jogsértés esetében magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a szolgáltatót a sértő információ eltávolítására. Az értesítésnek tartalmaznia kell a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését; a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat; valamint a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét is. Meghatalmazott eljárása esetén a képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.
Az értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt. A szolgáltató továbbá a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevőt 3 munkanapon belül írásban köteles tájékoztatni intézkedéséről és a jogosult értesítéséről. Az igénybe vevő lehet a tartalomszolgáltató, de gyakran egy másik tárhelyszolgáltatót kell megkeresni, ha az első szolgáltató az igénybe vevőt nem tudja kideríteni.
Igénybe vevői kifogás a törlés, eltávolítás ellen?
Az igénybe vevő a tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá a szolgáltató nevét, székhelyét, elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát, a szolgáltató tevékenységét engedélyező hatóság megnevezését és elérhetőségi adatai, valamint az engedélye számát.
A kifogásban indokolt nyilatkozatot kell tenni arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ miért nem sérti a jogosult értesítésében megjelölt jogát.
Ismételt hozzáférhetővé tétel vagy a törlés hatálya fenntartása?
A kifogás alapján a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el. Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza az előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.
Eljárás indítása a jogosult részéről
A szolgáltató a jogosultat értesíti az igénybe vevő kifogásáról, és az ismételt hozzáférhetővé tételről. Ezen értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül a jogosult a jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereseti kérelem benyújtása útján érvényesítheti vagy büntetőfeljelentést tehet.
Amennyiben ilyen bírósági végzés születik, a szolgáltató a bíróság erre vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől számított 12 órán belül az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül értesíti.
Az eljárás lezárása
A jogosult köteles a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.
„Tapasztalatunk szerint az internetszolgáltatók lényegében minden esetben megteszik az értesítési–eltávolítási eljárás szükséges lépéseit, hiszen a felelősség alóli mentesülésükhöz ez szükséges. Ugyanakkor az igénybe vevők jellemzően nem élnek kifogásolási lehetőségükkel, amely azt támasztja alá, hogy maguk is tisztában vannak cselekményük jogsértő jellegével. A fent részletezett „menetrend” igen jól szabályozott, és teljes mértékben alkalmas a jogsértő helyzet gyors felszámolására. Az esetleges kártérítési igényét azonban a jogosultnak külön kell érvényesíteni” – hívta fel a figyelmet az act legal szakértője.