Válságban is megoldás kell a kifogások helyett

Stratégiaváltás, innováció, vállalati tranzakciók és az ügyfélkapcsolatok fókuszáltabb fejlesztése lehet a válság ellenszere - állítja az a közel 70 magyarországi vezérigazgató, akivel személyesen készített felmérést a PwC Magyarország.

 


Kép:PP archív

Mikor és hogyan várható a gazdaság fellendülése? Miben rejlik a növekedés kulcsa? Ezekre és sok más kérdésre kereste a választ a PwC első Magyarországi Vezérigazgató Felmérése, melynek célja, hogy átfogó képet nyújtson a globális és hazai gazdasági kilátásokról. A hiánypótló kutatás célja továbbá, hogy párbeszédet alakítson ki a magyarországi vállalatok legfelsőbb vezetőivel, hiszen ők játszanak kiemelkedő szerepet a hazai GDP előállításában és döntéseik nagyban befolyásolják a magyar gazdaság jövőbeli alakulását. Világszerte immár 15 éve készíti el a PwC hagyományos Globális Vezérigazgató Felmérését, melyben idén közel 1300 vállalatvezető vett részt. Hazánkban azonban első alkalommal, a válság ötödik évében készítette el a PwC tanulmányát annak érdekében, hogy választ kapjon arra, miben látják a kiutat a hazai vállalatvezetők a talpon maradás és a növekedés felé.      

„Nem dughatják a fejüket a homokba a vállalatok vezetői, és nem hivatkozhatnak minden döntésükkel a recesszióra. Mind a cégük, a munkavállalóik, az üzlettársaik, valamint a részvényeseik megoldást várnak el tőlük, és nem kifogásokat."- emelte ki Nick Kós, a PwC Magyarország Könyvvizsgálati Üzletágvezetője, aki július 1-től tölti majd be a cég vezérigazgatói posztját. „Felmérésünk eredményei szerint a vezérigazgatók levonták a tanulságokat az elmúlt évek történéseiből, és képesek azok tükrében új, fenntartható célkitűzéseket meghatározni a profitabilitás helyreállítása vagy akár a növekedés elősegítése érdekében." - tette hozzá Nick Kós.

Miben látják elsősorban a növekedés lehetőségét?
K+F és Innováció A felmérésben résztvevők válaszai alapján egyértelműen kiderül, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció a vállalati növekedési irányok legfontosabb elemei közé tartoznak, a vállalatvezetők a termék- vagy szolgáltatás-portfólió fejlesztésével kívánják erősíteni piaci pozíciójukat. Sok esetben azonban ez nem csupán konkrét termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt jelen, hanem újszerű megoldások kidolgozását a vállalati működés és a megtérülési modellek területén. Magyarországon a kiválóan képzett szakemberek, a magas szintű felsőoktatás és a vállalati célkitűzések elősegíthetik, hogy hazánk elinduljon a régiós szinten kialakulóban lévő új növekedési modell, a „tudásalapú gazdaság” felé.
Fúziók és felvásárlások élénkülése A magyarországi vezérigazgatók a világ többi vállalatvezetőjéhez hasonlóan a nem organikus fejlődési lehetőségeket, az összeolvadási és felvásárlási tranzakciókat is a legfontosabb növekedési lehetőségek között jelölték meg, méghozzá közel ugyanakkora arányban. Ezek a tevékenységek a jövőben főleg a pénzügyi szektorban és a telekommunikációs, információtechnológiai és médiaipari ágazatokban működő vállalatok számára tűnnek vonzónak, ami előrejelzéseinkkel összhangban némi lendületet adhat az itthon évek óta stagnáló vállalatfelvásárlási piacnak.
Ügyfélkapcsolatok fejlesztése, megkülönböztethetőség kivívása Az ügyfelekkel való kapcsolattartásra és kapcsolatépítésre kiemelt figyelmet fordítanak a vezérigazgatók. Azonban nem feltétlenül az új ügyfelek szerzése, sokkal inkább a meglévő kapcsolatok ápolása és bővítése a prioritás. Egyöntetű a vélemény, miszerint a megkülönböztethetőség, a vásárlói döntések befolyásolása és a fogyasztói hűség kivívása és megtartása lesznek a közeljövőben a túlélés zálogai. Ennek fontosságát bizonyítja az is, hogy a válaszadók 58 százaléka a jövőben több időt fordítana az ügyfélkapcsolatok ápolására, valamint 69 százalékuk a vállalat termék- vagy szolgáltatás-portfóliójának bővítésére és fejlesztésére kiemelten törekszik majd.
Vállalati erőforrások racionálisabb felhasználása Végül, de nem utolsó sorban ki kell emelni a szervezeti hatékonyság növelésének jelentőségét. A hazai vállalatvezetők közel kétharmadának jövőbeni tervei között előkelő helyen szerepel a ráfordítások optimalizálása és a személyzeti struktúra átalakítása. Az elmúlt évben a vállalatok négyötödénél kellett végrehajtani valamilyen költségcsökkentő intézkedést, 73 százalékuk a következő évre is kilátásba helyezett hasonló lépéseket. A költségoptimalizálásra irányuló lépések manapság nemcsak létszámleépítést jelentenek, hanem például a meglévő döntéshozatali, HR, IT, logisztikai stb. folyamatok újragondolását, valamint stratégiai együttműködések kialakítását is.

Általános rövid távú gazdasági kilátások: bizonytalanság

A globális és ebből fakadóan a magyarországi gazdasági kilátásokat továbbra is a bizonytalanság jellemzi, hiszen a helyi vagy regionális válsághelyzetek, mint a görög államcsőd vagy az eurózóna válsága továbbra is bizonytalanságban tartják a piacokat és a befektetői döntéseket.

Emiatt hazánkban a vezérigazgatók négyötöde szkeptikus a makrogazdaság élénkülését illetően az előttünk álló 12 hónapban. A cégvezetőknek csak  15 százaléka reménykedik a globális gazdaság élénkülésében a 2012-es év folyamán, míg ez az arány 50 százalék világszerte a vállalatvezetők körében. (A világgazdaság növekedése 2012-ben 3,75 százalékos lesz, az eurózóna pedig "enyhe recesszióba" kerül az IMF ezévre vonatkozó előrejelzése szerint.) Nem meglepő, hogy a bizalom legjobban Nyugat-Európában csökkent az Európai Unió tagállamait sújtó szuverén adósságválság miatt. A legfőbb aggodalmak között szerepel például a tőkepiacok stabilitása (64%), a kormányzati intézkedések, a költségvetési hiány és adósság terhek (66%) és az árfolyamok ingadozása (58%). 

„Sokan úgy gondolják, hogy válság idején természetes és éppen ezért elfogadható az üzleti környezet kiszámíthatóságának romlása, ez azonban épp fordítva van. A válság közepette van igazán szüksége arra a vállalatoknak, hogy kiszámítható körülmények mellett tervezhessenek, enélkül ugyanis lehetetlenné válik a kilábalás. Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg a nemzetközi közösség pozitív megítélése minden korábbinál fontosabb. A Magyarországon működő vállalatok sikerének szempontjából létfontosságú az EU, a nemzeti kormányok, az IMF, a működő tőke és a pénzügyi befektetők bizalmának visszaszerzése." - mondja Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, a BUSINESSEUROPE alelnöke. (Kiszámíthatóság kéne elsősorban Bod Péter Ákos és Vértes András szerint is.)

Egyéni növekedési esélyek - Mi lehet a megoldás kulcsa?

Alapvető különbség látszik a hazai és a külföldi vezérigazgatók elképzelései között a növekedés esélyeit illetően. A PwC globális felmérése szerint a cégvezetők a fejlődő országok (főként a BRIC országok) felé fordulnak, míg hazánkban a tervek középpontjában a már meglévő, leginkább hazai piacokon megszerzett részesedés növelése áll.

Módosuló stratégiák és rövid távú tervezés

A magyarországi vezérigazgatók kétharmada vélekedik úgy, hogy még alaposabb és átgondoltabb stratégiai lépések kidolgozására van szüksége a következő évben, melyek nem térnek el a korábban kitűzött céljaiktól, de mégis rugalmasan igazodnak a gazdasági folyamatokhoz. A magyarországi vállalatok többsége inkább a rövid távú, adaptív stratégiai tervezés híve, öt évnél hosszabb távra ugyanis csupán a megkérdezett cégvezetők egyötöde tervez.  Ugyanis a hazai vállalatok vezetői a szabályozási környezet változásaiból fakadó kockázatok kezelésében, valamint vállalataik belső hatékonyságának növelésében látják a megoldást. Ugyanakkor ezek a tényezők egyben gátolják is a hosszú távú stratégiai tervezést.

A növekedés eléréséhez a vállalatoknak olyan munkatársakra van szüksége, akik a leghatékonyabban támogatják a vállalatok által meghatározott célkitűzések elérését. Minden második magyarországi vezérigazgató tervei között szerepel, hogy növelje befektetéseit a képzett munkaerő-állomány létrehozása és támogatása területén az elkövetkező 3 évben.

Felmérésünk alapján a külföldi és hazai vezetők problémái lényegesen különböznek. Globális szinten a vezérigazgatók jelentős száma (43%) arról számolt be, hogy komoly nehézség elé állítja szervezetük működését a szaktudással rendelkező, tehetséges munkaerő felkutatása és megtartása. Ezzel szemben hazánkban elégedettek a cégvezetők a rendelkezésre álló szakképzett kollégák arányával, sőt megtartásuk a gazdasági helyzetre való tekintettel még könnyebbé is vált számukra. Jóval jellemzőbbé vált ugyanis a munkahelyi lojalitás. Az oktatási rendszer átalakításával, valamint az Y generáció és az azt megelőző generációk arányának különbsége miatt, csökkenhet majd a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő létszáma. Mindez jelentősen befolyásolhatja a hazánkba áramló külföldi befektetések számát is, valamint a korábban említett „tudásalapú gazdaság"kialakítását egyaránt. (Magyarországon nem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota, amit csak fokoz majd, hogy csökken a fejlesztésére fordított összeg.)

„Nem lehet azt mondani, hogy optimisták a magyar vezérigazgatók."

„A magyar munkaerőpiacon az alacsony foglalkoztatási szint jelenti az egyik legnagyobb problémát, elsősorban a szakképzetlen munkaerő körében. Ezen a területen a több évtized alatt kialakult hátrányunkat a munkaadói járulékok csökkentése mellett csakis az oktatási rendszer, azon belül is a szakképzési intézmények fejlesztésével és újragondolásával oldhatjuk meg. Az új Munka Törvénykönyvében ugyanakkor szerencsére számos olyan változás szerepel, mely a rugalmasabb foglalkoztatási formáknak kedvez, ezzel hosszabb távon lehetőséget teremt a foglalkoztatás bővítésére." - mondja Dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese

„Nem lehet azt mondani, hogy optimisták a magyar vezérigazgatók."- összegzi dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási cégtársa.  „A bizonytalan környezet, a változó gazdasági feltételek is hordoznak lehetőséget magukban a növekedésre, csak a vállalatoknak meg kell találniuk saját receptjeiket. A felmérés eredményeiből felvázolt fenti példák is jól mutatják, hogy a magyar vezetők sem ülnek karba tett kézzel, hanem megpróbálják kiaknázni a változásban rejlő lehetőségeket."

A felmérésről:
A globálisan 15 éve, hazánkban idén első alkalommal elvégzett Vezérigazgató Felmérés a cégek első számú vezetőinek véleményét, várakozásait és terveit gyűjti össze. A hazai kutatás szakmai partnere a legnagyobb magyarországi munkaadói érdekképviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) volt. Az első Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben összesen 9 iparágból közel 70 hazai nagyvállalat vett részt. A kutatás során a PwC kollégái 2011. november és 2012. január között személyesen keresték meg a kutatással a vezérigazgatókat annak érdekében, hogy a hazai gazdaság legjelentősebb iparágainak képviselőinek véleményét, az őket foglalkoztató kérdéseket és a jövőre vonatkozó főbb terveiket összegezhessék.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo