Az ázsiai és az észak-amerikai régió után Európában látnak a legtöbben lehetőséget az önfoglalkoztatásban. Kontinensünkön 14 millió embernek ad munkát ez a szektor és az európai összforgalom 32 milliárd dollár volt, ezen belül Magyarországon is több százezren jutnak bevételhez közvetlen értékesítőként. Ennek kapcsán a közelmúltban az Amway megbízásából a GFK készített globális, 38 országra, köztük hazánkra is kiterjedő, reprezentatív kutatást, amely rámutatott arra, hogy nálunk is folyamatosan nő a vállalkozási kedv. Míg 2013-ban a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy indítana saját vállalkozást, addig 2014-ben viszont már 37 százalék számolt be hasonló szándékáról. (Bár még mindig többen vannak, akik nem mernek belevágni.)
A vállalkozások is kedvezőbb megítélés alá esnek idehaza. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GFK-kutatásból az is kiderül, hogy a hazai válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országunkat. Ezek ismeretében a kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen érvek szólnak az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása mellett. Az összes válaszadó véleménye alapján azt szűrték le, hogy a legfontosabb indok a függetlenség megteremtése (46 százalék), azaz, hogy mindenki a saját főnöke lehet. Ezt követte az önmegvalósítás, ami miatt a legtöbben (43 százalék) döntenének a saját vállalkozás mellett, illetve a növekvő bevételeket is sokan (34 százalék) látják az önfoglalkoztatás előnyei közt.
Viszont abban már megoszlanak a vélemények, hogy a vállalkozási ismereteket, hol lenne érdemes elsajátítani. A magyarok leginkább (79 százalék) a közoktatástól várják el, hogy megfelelő tudás birtokába jussanak ezen a területen. Velünk ellentétben, a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során.
A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon. A közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma az utóbbi négy évben a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékra nőtt (2011-2014). A szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben részt vevő cégek adatai alapján is több százezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet, és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli. Ez a szám egyaránt tartalmazza a fogyasztókat, illetve az értékesítőként működő vállalkozókat, a két kategória között a közvetlen értékesítés jellemzően szabad vállalkozási rendszeréből adódóan lehetséges az átjárás.
Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrendkiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 78 százaléka ebben a formában valósul meg, 12 százalék személyes eladással történik, és egyre népszerűbbek (10%) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek.
Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az ágazat 2014-ben 50 milliárdos forgalmat ért el (azaz átszámolva közel 160 millió dollárt), amelynek jelentős hányadát a szövetség tagcégeinek eredménye teszi ki.
Az ágazat főbb jellemzői a folyamatos kiegyensúlyozott növekedés, a befektetett tőke gyors és magas hozamokkal járó megtérülése, valamint hosszú távú nemzetközi terjeszkedési lehetőség. A közvetlen értékesítés sikere a vásárlók kiszolgálásában rejlik, akik kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint, ismerősök tapasztalatait meghallgatva és a terméket kipróbálva dönthetnek egy-egy termék megvásárlásról – a legtöbb esetben pénz-visszafizetési garancia mellett.
