Szlovákiában a kis hozzáadott értékű, nagy nyersanyag igényű iparágak adják a gazdasági erő jelentős részét – hangsúlyozta a Piac&Profit és a BKIK közös Szlovákia üzleti szemmel című konferenciáján Horváth Csaba, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat dunaszerdahelyi irodájának vezetője. Többek között a gépkocsigyártás, fémmegmunkálás, vegyipari, textilipari termelés játszik fontos szerepet, a gépkocsigyártás jelentősége pedig a fenti iparágak között is kiemelkedő. A Kia Motors, a Peugeot-Citoren és a Volkswagen jelenlétének köszönhetően évről évre jelentős fejlődést könyvelhetnek el. Az export jelentős növekedése mellett az autóiparnak köszönhetően a beszállítói hálózatok is dinamikus fejlődésben bízhatnak. Emellett a gépipar, ezen belül a közlekedési eszközök gyártása, aztán elektromos és optikai berendezések gyártása, az évtizedek óta stabilan növekedő elektronikai ipar jelentős. Fontos szerepet tölt be a papíripar is az országban, jelentős a papírfelhasználás, így növekvő piac, de a termelés még ezt is túlszárnyalja. Folyamatos a fahiány, importra szorulnak.
- az üzleti elképzelésekhez legmegfelelőbb partner megtalálása és elérése, célzott partnerközvetítési tevékenység
- hatékony tájékoztatás a térségben megjelenő befektetési lehetőségekről
- konkrét export-lehetőségek, értékesítési csatornák és a piacra jutás feltételeinek feltárása
- általános külgazdasági, valamint specifikus helyi piaci ismeretek, információk nyújtása
- tájékoztatás az egyes termékekre és kereskedelmi műveletekre vonatkozó előírásokról
- elemzések készítése a régió gazdasági és munkaerő-piaci viszonyairól, fejlődési tendenciáiról
- a régióban megjelenő pályázati kiírások követése
- a különböző közbeszerzési és privatizációs lehetőségek feltárása
- cégalapításhoz szükséges segítségnyújtás
- üzleti, adózási és jogi tanácsadás, szakértők közvetítése
- kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények megvalósítása
- a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseinek elősegítése
- széles körű kapcsolatrendszer kiépítése a régió gazdaságára hatást gyakorló szervezetekkel (kamarák, szövetségek, önkormányzatok)
- a partnervállalkozások mindennemű ügymenetének támogatása
- adatbázis kialakítása az érdeklődő gazdálkodó szervezetekről a vállalati igények pontos felmérése érdekében
- beszállítói együttműködési lehetőségek feltárása
Intenzív együttműködés
Már most is intenzív a határ menti együttműködés Magyarország és Szlovákia között, és az a cél, hogy ezek a kapcsolatok tovább erősödjenek – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára tavaly novemberben a 2004-ben alakult, azóta évente kétszer ülésező magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottság ülésén. A gazdasági kapcsolatok erősödésére utal az is, hogy az ülés másnapján, az Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök által közösen megnyitott MKIK-fórumon a két ország kereskedelmi és iparkamarájának elnökei szándéknyilatkozatot írtak alá magyar–szlovák kereskedelmi kamara létrehozásáról, amelynek célja a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elősegítése. Szlovákia számára Magyarország sok szempontból a legfontosabb partner, ráadásul a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése a következő Uniós költségvetési időszak deklarált céljai között is szerepel.
Mihók Gábor a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kassai iroda vezetője kiemelte, a hálózat létrehozása elsősorban a magyar kkv-kat hivatott segíteni, sok lehetőséget jelent számukra. Létrejöttének megalapozása a 2012 nyarán nyilvánosságra hozott Wekerle Terv elfogadásával kezdődött. Ennek a Kárpát-medencei léptékű gazdaság fejlesztési stratégiának a célja, hogy a hazai vállalkozások regionális piaci pozíciója erősödjék, s ennek érdekében a kormány ösztönzi a térség országaival, vállalkozásaival való partneri együttműködést. Mivel a Kárpát-medence az Unió lakosságának 10 százalékának otthona, GDP tekintetében viszont csak 3 százalékot tesz ki, van fejlődési potenciál – hangsúlyozta a szakember.
Kiemelt ágazatok
Szlovákia öt kiemelt gazdasági ágazata a jármű és gépipar, zöldgazdaság, kreatív ipar, turizmus és egészség valamint az élelmiszeripar. A gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó feladatok – Mihók elmondása szerint – a két ország közötti infrastruktúra összehangolása, a határ menti közlekedés fejlesztése, kiszámítható szállítmányozás és logisztika megteremtése, egységes munkaerőpiac megteremtése, képzés, felnőttképzés összehangolása. Fontos pont emellett a munkaerő mobilitásának növelése. Olyan együttműködések létrehozása a cél, ahol a másod-harmadrangú beszállítók (kis cégek) is szerephez tudnak jutni.
Az élelmiszeriparról szólva kiemelte, különösen fontos ez a terület a vidéki munkahelyek megőrzése, térségek elnéptelenedésének megakadályozása miatt. A cél feldolgozóüzemek, kisebb vágóhidak létrehozása, amelyek kisebb beruházás révén jelentenek megélhetést bizonyos régióknak. Különösen fontos ez a határ menti együttműködés szempontjából, mivel a déli, magyarok lakta területek adottságai ehhez igen jók. A turizmus is kiváló terep a kkv-k számára, de a szakember szerint, de szükség van közös turisztikai hálózatra, klaszteresedésre a sikeres fejlődéshez.
Cégalapítási kisokos
Szlovákia kiváló terep a magyar vállalkozások számára azért is, mert a hivatalok jelentős részében – különösen a déli területeken – akár magyar nyelven is lehet intézkedni – hangsúlyozta Janok Júlia, a Mark Plus Kft. könyvelő szakértője a konferencián. A legfontosabb dolog a valódi irányítás a szakember szerint a sikeres szlovákiai vállalkozáshoz. Vagyis nem elég létrehozni ott egy céget, egy címet, szerezni egy adószámot. Ha valójában Magyarországról irányítjuk, az adóhatóságok évek múlva is átminősíthetik a céget és számon kérheti az elmaradt adót – így ez a forma adóelkerülésre nem alkalmas.
A legfontosabb, cégalapításhoz kapcsolódó jogszabály az Iparűzési törvény – ez határozza meg a vállalkozói tevékenységeket, a működtetéshez szükséges jogi kereteket, az engedélyeztetési folyamatot, a működtetés feltételeit, az ellenőrzéseket és szankciókat. A cégalapításhoz kapcsolódó ügyintézés első lépése az úgynevezett Egyablakos Ügyintézési Pont felkeresése, itt adják ki az egyéni vállalkozáshoz, Kft. vagy Rt. működtetéséhez szükséges iparengedélyt. (A következő lépés a cégbírósági bejegyzés). A változásokat (név, új ügyvezető stb.) is itt kell bejelenteni, ők továbbítják a megfelelő hivatal felé. Ugyanitt intézhető a DPH regisztráció is.
A leggyakoribb cégforma a Kft. – szlovákul SRO. Alaptőke minimum 5000 euró, amit októbertől kötelező lesz bankszámlán elhelyezni, erről igazolást vinni a cégbejegyzéshez. Tavaly októbertől az adóhatóság hozzájárulása szükséges a szlovák cégbejegyzéshez (nem csak magyaroknak, mindenkinek). Jövő évtől kétféle Kft. lesz, a fenti mellett egy 1 eurós alaptőkéjű verzió elfogadását is ígérik, szigorúbb gazdálkodási feltételekkel.
A szakember emellett hangsúlyozta, különösen figyelni kell a különböző adószám igénylési lehetőségekre, ugyanis Szlovákiában is létezik az adószám és a nálunk közösségi adószámnak nevezett intézmény közötti különbség – a kint más színű adókártyákkal is jelzett különbség nagyon is fontos, hiszen aki a fehér típusúval rendelkezik, nem jogosult az áfa visszaigénylésére!