Az elmúlt egy év rendkívül izgalmas időszak volt, mivel akkor kellett kialakítani az uniós pénzek felhasználásának kereteit. „A legfontosabb szempont az volt, hogy ezek a pénzek valóban gazdaságfejlesztésre kerüljenek, a pazarló felhasználást megakadályozzuk és ezekből a forrásokból ne 40 centi magas kilátók illetve megközelíthetetlen kerékpáros pihenők épüljenek” – mondta Glattfelder Béla a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Piac&Profit és a BKIK által rendezett EU Pályázatok Fóruma konferencián.
Az államtitkár szerint azért is fontos ennek a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus pénzeinek a felhasználása, mivel bizonytalan, hogy 2020 után mi lesz az ehhez hasonló pályázati források sorsa. „A szabályrendszer is megváltozott, mivel immár csak kis-és középvállalkozások részesülhetnek uniós forrásokból – és vissza nem térítendő támogatások csak nagyon komoly megszorításokkal alkalmazhatók, mivel az ilyen forráskihasználások túlzott mértékű kapacitásbővítésekhez vezettek” – hangsúlyozta az államtitkár. A támogatások gerince ennek megfelelően nem visszatérítendő támogatások rendszere lesz (ld. keretes írásunkat), a vissza nem térítendő támogatásokat a miniszterelnökség gondozza, ezek első pályázatainak kiírására 2016 első felében kerülhet sor.
Iparosítás és munkahelyteremtés a központban
A támogatásokon belül kiemelt prioritást élvez az ipari termelés támogatása (újraiparosítás), illetve a fenntarthatóság, ezen belül is a klímavédelem, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Mivel az államtitkár szerint jelenleg komoly beruházási kedv tapasztalható a vállalkozások részéről, így bármely kiírás sikeres lehet, így sikeresen lehet fókuszálni a fontos feladatokra, nincs olyan nyomás a kormányon, hogy mindenképpen szórja ki a pénzeket és bármilyen projektet támogasson. Ipari kapacitásbővítésre például a kétéves 270 milliárdos keret felére már sikeresen pályáztak a vállalkozások.
„Így még inkább az iparfejlesztés támogatására fókuszálnak a támogatások. Kiemelt szerepet élveznek majd a szabad vállalkozási zónák, hogy a lemaradó térségek felemelkedését támogathassuk. Azt is végig kell gondolnunk, hogy milyen ipari tevékenység támogatható” - hangsúlyozta Glattfelder Béla. Véleménye szerint ezért alapvetően az exportorientált ágazatokat támogathatják – ezért a feldolgozóiparon belül tovább szűkül a támogatható projektek köre. „Lehetséges, hogy a munkahelyteremtés feltétele szigorúbban jelenik meg a pályázati lehetőségekben – így már nem csak pluszpontokat kaphatnak ezért az értékelésnél a pályázók, hanem döntő fontossággal eshet latba a támogatási döntéseknél” – emelte ki az államtitkár.
A következő időszakban számíthatunk a beszállítói tevékenységeket támogató pályázat megjelenésére – elsősorban az autóipar, elektronika és gépgyártás területére fókuszálva. Ebben kötelezően elő lesz írva az is,hogy feltétlenül új beszállítók bevonása is történjen meg, amelyek lehetőség szerint szabad vállalkozási zónákban tevékenykedjenek. Hasonlóan érkezik a mentorálásról szóló pályázat: amely a nők vállalkozóvá válását, illetve energiahatékonysági képzéseket segíti majd. Program érkezik a klaszterek támogatására is: itt elsősorban a feldolgozóiparban működő, már létező, akkreditált csoportok számíthatnak forrásokra.
Az ipari parkok és a logisztikai tevékenység is támogatásra számíthat: összesen mintegy 4,5 milliárd forint kerettel. Itt két fókusz jelen meg: a nagy munkahelyteremtő logisztikai képességű tevékenységek támogatása, illetve olyan feldolgozóipari vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyek az elmúlt időszakban jelentősen növelték termelésüket és exportjukat, ők fejleszthetik majd logisztikai tevékenységüket.
Ami a turizmust illeti már kiírásra került a vár- és kastélyfelújítási pályázat, jön a gyógyhelyfejlesztési pályázat, amelynek eredményeképpen a már meglévő fejlesztések kaphatnak plusz támogatást, ez várhatóan a meglévő idegenforgalmi adóbefizetéshez csatlakozik majd a támogatás mértéke. Itt az is latba esik, hogy a támogatandó létesítménybe honnan érkeznek a turisták. „Egy külföldi turista után háromszoros pénz jár majd” – mondta Glattfelder Béla. Támogatásra számíthat az aktív turizmus is.
„A GINOP a legnagyobb Operatív Program, összesen 12 ezer milliárd forintnyi forrással, amelyen belül mintegy 3 ezer milliárd forintnyi uniós forrás jut gazdaságfejlesztésre” - hangsúlyozta Szabados Zsuzsa a Nemzetgazdasági Minisztérium GFP IH Kiemelt és Innovációs Támogatási Osztályának vezetője. Az NGM osztályvezetője szerint a tervezés során fontos volt, hogy a hangsúly a vállalkozásfejlesztésre helyeződik – ezen belül mindenképpen zöld utat kap az export, az energiahatékonyság, a termelés, a munkahelyteremtés.
A GINOP idén 70 kiírással, várhatóan 800 milliárd forint értékben jelenít meg pályázatot
Ami már most elérhető:
Mikro-kis és középvállalkozások kapacitásbővítése,
(eszközbeszerzésre, telephelyfejlesztésre)
10 milliárdos keretösszeggel, 10-50 milliós támogatással
Piaci megjelenés támogatása
(vásári megjelenés, marketingtevékenység)
10 milliárdos keret, 1,5-20 millió forintos támogatás
Vállalatok K+F tevékenységének támogatása
(kutatás fejlesztés, innováció, prototípus készítés, sorozatgyártás, piacra jutás,)
a pályázat október harmincadikán nyílik meg, várhatóan december elejéig lesznek benyújthatóak a pályázatok)
50 milliárdos keret, 50 milliótól-1 milliárd forintig nyerhető pénz, 50-70 százalékos támogatási intenzitás, a megvalósítási idő 24 hónap.
Iparjog
1 milliárdos keretösszeg, 1-6 milliós támogatás, 100 százalékos támogatási intenzitás, mától beadható
Stratégiai k+f műhelyek támogatása
(kutatóhelyek, intézmények)
50-200 millió forint, 80-100 százalékos intenzitás
Sávszélesség megnagyobbítása