Az Anya-leányvállalati irányelv célja, hogy a több tagállamban működő társaságok ne kerüljenek jelentősen hátrányosabb helyzetbe, mint a kizárólag egy államon belül működő vállalatcsoportok. Ennek érdekében a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetést úgy szabályozza, hogy a cégek nyereségének kettős adóztatását elkerülje. Az irányelvben foglalt előnyöket és a tagállami adójogszabályok között eltéréseket azonban számos cégcsoport arra használta ki, hogy mind a leányvállalat, mind az anyavállalat országában elkerülje a profit utáni adófizetést.
Az adóelkerülés miatt egyébként évente nagyságrendileg 1000 milliárd eurótól – hozzávetőlegesen a magyar GDP tízszeresének megfelelő összeg – esnek el az EU tagországai, így teljesen érthető az egyre határozottabb fellépés ezen a területen.
„Az EU rövid időn belül másodszor szigorítana a szabályozáson. Nyáron már bezárta azt a kiskaput, ami az úgynevezett hibrid kölcsön megállapodásokkal tette lehetővé az adófizetés elkerülését. E megállapodásokkal ugyanis a leányvállalat tagállamában a kifizetést az anyacégtől kapott kölcsön kamataként kezelték és így a társasági adóalap terhére elszámolhatták, az anyavállalat tagállama pedig a kapott összeget – az irányelv alapján – osztalékként mentesítette az adóztatás alól.” – mondta el Dr. Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője. „Az EU most még tovább megy és az irányelvben foglalt kedvezmények alkalmazását minden olyan esetben megtagadná, amikor az adott tranzakció kizárólag adóelőny elérésére irányul és nem tükrözi az ügylet valós gazdasági tartalmát.”
Az irányelv tervezett módosítása csak a tagállami szabályozás minimumát határozná meg, azaz a tagállamok elfogadhatnak és bevezethetnek szigorúbb szabályokat is. Mindettől azt reméli az EU, hogy a tagállamok még hatékonyabban tudják felvenni a harcot az agresszív adótervezéssel szemben és tisztességesebbé válik a társasági adózás az EU-ban. A tervezet szerint a tagállamoknak legkésőbb 2015 végéig kellene átültetni a nemzeti jogrendszerükbe ezeket a szabályokat, hasonlóan a legutóbbi, nyári módosításhoz.
Nálunk nem hoz változást
Magyarországon az adótörvények már hosszú évek óta tartalmaznak hasonló szabályokat, a 2015-ös adócsomag pedig újabb szigorítást is tartalmaz. Az adóeljárási törvény módosítása révén Magyarország jövőre már nem mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amelyre adóegyezmény alapján másik állam nem vet ki adót. Ezzel elkerülhető a hibrid kölcsönökből eredő probléma is, azaz hogy egyik tagállamban sem fizetnek adót a nyereség után. A hazai szabályozás ezzel jövőre már megfelel Anya-leányvállalati irányelv nyári módosításának.
„Az unió által tervezett legújabb módosítás révén tovább szigorodnak majd a tagállamok adóelkerülés elleni szabályai és az adott ország hatóságai újabb eszközök segítségével vehetik fel a harcot az agresszív adótervezés ellen. Az új szabályozás azonban bizonytalanságot is okozhat, hiszen szemben az Anya-leányvállalat irányelv nyári, konkrét probléma orvoslására vonatkozó rendelkezéseivel, az új szabályok túlságosan általánosnak tűnnek, amely tág teret biztosíthat a különböző jogértelmezési kérdéseknek” – mondta el Dr. Békés Balázs.
