Az állam négymilliárd forinttal támogatja a 122 új munkahely létrehozásával járó fejlesztést. Ennek keretében kapacitásbővítést hajtanak végre a cég miskolci alkatrészgyártó üzemében, amelynek építését tavaly hirdették meg a társaság első, Kínán kívüli zöldmezős beruházásaként.
Beszédében mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy-másfél évtizedben gyors és határozott változások mentek végbe a világgazdaságban és a világpolitikában, alapvetően tolódtak el ezek súlypontjai, ráadásul a folyamatot a koronavírus-járvány csak még inkább felerősítette.
"A korábbi technológiai fejlettségi előnye a Nyugatnak némiképpen elpárolgott, a keleti vállalatok mögötti pénzügyi erő jelentősen megnőtt, a munkaerő szempontjából pedig mindig is jobban álltak, mint mi" - mondta.
Szijjártó Péter szerint ezért is volt rendkívül fontos a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése, amely mára egyértelműen sikertörténetnek számít, annak nyomán ugyanis új piacok és fejlesztési források nyíltak meg. A keleti országokba irányuló magyar export 45 százalékkal, a kereskedelmi forgalom 48 százalékkal bővült, és az utóbbi három évben keletről érkezett a legtöbb beruházás hazánkba.
A tavalyi volt minden idők legsikeresebb éve a magyar-kínai együttműködés terén: a magyar export értéke 20 százalékkal, 2,5 milliárd dollárra nőtt, a teljes kereskedelmi forgalom pedig 11 százalékkal bővült, volumene így meghaladta a rekordnak számító 12 milliárd dollárt, és a folyamat az idei évben is folytatódott.
Magyarországon mára közel háromszáz kínai vállalat mintegy húszezer embernek ad munkát, amiből a hazai gazdaság minden szempontból sokat profitál.
(MTI)
