Az egyes élelmiszertermékekre alkalmazott áfacsökkentéseknek, (legutóbb a gabonafélék áfakulcsának csökkentése merült fel) illetve a fordított áfa (ami 2018. december 31-ig biztos marad) bevezetésének egyik fő motivációja az volt, hogy az ágazatban uniós szinten magas - éves szinten mintegy 300 milliárd forintra becsült - áfacsalások előfordulása számottevően csökkenjen. „Az elmúlt évek ezirányú intézkedései jelentősen javítják az ágazat átláthatóságát és versenyképességét, a hosszú és sok esetben nehezen nyomon követhető kereskedelmi láncolatok miatt azonban a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok esetében továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a cégek tudtuk nélkül adócsalás áldozataivá válnak. Különösen igaz ez folyamatos kereskedelem, sok fajta, egyedileg nem azonosítható termékek, illetve hosszú idejű tárolásra alkalmas termékek esetén” – tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője a szakma vezetői számára rendezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.
„Ezekre az esetekre jellemzően csak a NAV ellenőrzések során derül fény, ami óriási kockázatot rejt a cég és a finanszírozó pénzintézet szempontjából egyaránt. Mivel egy nagyobb vizsgálat a jelentős anyagi veszteség mellett komoly, akár több hónapig is elhúzódó fennakadást okozhat a napi működésben, így akár a cég piaci létét is veszélybe sodorhatja. A szektor érdeke tehát, hogy mind egyénileg, mind az egyes piaci szereplők érdekeit összefogó szakmai szervezeteken keresztül hangsúlyt fektessünk a megelőzésre” - tette hozzá a szakember.
Hogy vehetjük észre?
Farkas Gábor, a PwC Magyarország Kft. adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan vehető észre időben, ha áfacsalás áldozatai lettünk: „Az egységes uniós és magyar joggyakorlat tükrében az áfalevonási jogot alapvetően nem lehet megtagadni, kivéve abban az esetben, ha az adóalany tudott vagy tudnia kellett volna az adókijátszásról. A gyakorlati tapasztalatok alapján az adóhatóság számos adóellenőrzés esetében bizonyos körülmények alapján arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált adózónak tudnia kellett volna a beszállítója (vagy a beszállítójának beszállítója) által elkövetett áfacsalásról. Ilyen körülmények lehetnek többek között: ha vezetői szinten személyi „összefonódások” tapasztalhatók a vizsgált cég és beszállítója között, ha a beszállító nem rendelkezik „megfelelő személyi és tárgyi körülményekkel” (például egy kereskedést végző társaság nem rendelkezik saját raktárral), ha a megrendelések nem írásban, hanem telefonon történtek, ha az ügyletek ellenértékét készpénzben vagy külföldi devizában egyenlítették ki, illetve ha újonnan alapított cégek vesznek részt az adásvételben. Az adóhatóság által negatívan megítélt körülmények sora sokáig folytatható figyelembe véve az egyedi esetek sajátosságait.”
Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek, mint a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzések (ld. keretes írásunkat), az elektronikus adathordozón tárolt adatok (számítógépek, szerverek, stb.) lefoglalása, a titkos adatgyűjtés (például telefonok lehallgatása, e-mailek monitorozása), a nem döntéshozó munkavállalók kihallgatása és esetenként meggyanúsítása vagy a vezető tisztségviselők elleni vádemelés, a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthetők. Így alapvető fontosságú tisztában lenni azzal, hogy mely esetekben és milyen terjedelemben áll, állhat fenn az adott cég, illetőleg cégvezetők felelőssége.
