Az építőipari gazdasági háttér elemzésekor nem szabad megfeledkezni az ingatlanpiac helyzetéről sem. Az ingatlanárak emelkedése egyelőre fűti a szektort, de a magas infláció és hitelkamat visszavethetik az ingatlanpiaci keresletet. A hazai keresetek bővülése ráadásul nem tudja követni az ingatlanpiaci árakat, az ingatlanpiaci változások pedig nagyon gyorsan az építőiparra is átterjedhetnek.
Bár az építőipar jelenleg a hazai gazdaság egyik húzóágazatának mondható, a gazdasági hullámvölgyeket, recessziós időszakot nem viselte túl jól a szektor az elmúlt évtizedekben. A cégjogi környezet és az építőipari szabályozás sokat fejlődött már a 2000-es évek elejéhez képest, már jóval több a tőkeerős vállalkozás, de még mindig az építőipar az egyik legnagyobb cégfluktuációval rendelkező hazai ágazat. 2021-ben ugyan csak 2245 társas vállalkozás került törlésre, de ez annyira nem releváns adat a kényszertörlési eljárások korábbi szüneteltetése miatt. Annál aggasztóbb a helyzet, ha az induló felszámolási eljárásokat nézzük. 2021-ben 1165 felszámolási eljárás került közzétételre, ami az elmúlt 6 év legmagasabb értéke, azaz a tartozásokat hátrahagyó cégek száma magasabb, mint az elmúlt években. Végelszámolási eljárás 754 cégnél indult 2021 során, ami 2014 óta szintén a legmagasabb érték, tehát arányaiban sok vállalkozó dönt a cége megszüntetése mellett.
A 2022-es év várhatóan cégalapítások tekintetében szintén erős lesz, de további emelkedés nem várható. A cégtörlések száma azonban a 2019 környéki szintre fog visszaemelkedni, de a törlések száma messze elmarad majd az újonnan induló vállalkozások számától. Ezek együttes eredőjeként várhatóan 2022-ben is tovább fog növekedni az építőipari társas vállalkozások száma, az év végére már a 66 ezret is meghaladhatja majd a szektorban működő cégek száma.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2021-re vonatkozó értéke átlagosan 17-18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
