Söralátétnyi adóbevallásról már szó sincs az elfogadás előtti pillanatokban is számos ponton módosított 2012-es adótörvények ismeretében. A kis- és középvállalatoknak ígért adminisztrációs könnyítéseket és a söralátétes adózást számon kérő ellenzéki kérdésre Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: szerinte „söralátétes adózás az szja esetében lesz jövőre". A „többkulcsos egy kulcs" tükrében azonban ez is kétséges. A kkv-k adminisztrációs terheit pedig az elfogadott törvény szinte valamennyi pontja növeli.
A jogszabály megismerésére és a felkészülésre sem hagyott sok időt a törvényalkotó, ami még akkor is igaz, ha a nemrégiben elfogadott új szabályozás szerint az adótörvények már kihirdetésük után harminc nappal hatályba léphetnek, hiszen december elején még sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem ismerték pontosan, hogy milyen feltételek között hoznak az egész jövő évet befolyásoló döntést. Az esztendő utolsó hónapjának első hetében még nem született meg a minimálbért és a garantált bérminimumot meghatározó rendelet, hiányoztak a munkavállalók nettó bércsökkenésének kompenzálására vonatkozó szabályok, a munkáltatónak ígért visszatérítés módja, és a cafeteria háza táján is sok volt a homályos kérdés, ami lehetetlenné tette a tervezést. (A cafeteria változásokról itt olvashat részletesen.)
Így a szokásos őszi munka - létszámtervezés, bérköltségek kalkulálása, a jövő évi fejlesztések meghatározása - csak az év végén kezdődhetett meg a legtöbb cégnél. Nem egynél pedig azt számolgatják, érdemes-e egyáltalán béren kívüli juttatásokat kínálni a dolgozóknak a megemelt terhek mellett, míg másoknál a kötelező béremelés viszi majd el a juttatásokra vagy a beruházásra szánt keretet. A megnövekedett terhek és a várhatóan gyenge kereslet miatt fejlesztésről csak néhány nagyobb cég tud gondolkodni, a kkv-k zöme örül, ha talpon marad. A jövő évi adójogszabályok nem kedveznek sem a kisebb, sem a nagyobb cégeknek, nehezebbé teszik a munkavállalók életét, sőt bizonyos értelemben ellehetetlenítik. A könyvelők sem lesznek könnyű helyzetben, ha ügyfeleiket nem akarják kellemetlen helyzetbe hozni. Mert büntetésben nem lesz hiány! Számos kiszivárogtatott hír, utolsó pillanatban, késő éjjel hozott gyökeres változtatások, majd az elfogadott szabályok módosítása jellemezte ez év őszén a parlamenti munkát.
SZJA: Adókulcsdömping
- Az szja-törvény a munkavállalókra háromféle adókulcsot határoz meg. Havi 202 ezer forintos bruttó fizetésig a mérték 16 százalék, aki ennél többet keres, az a szuperbruttóval növelve 20,32 százalékos kulcs szerint adózik a 202 ezer forint feletti összeg után. A béren kívüli juttatásokat terhelő szja 19,04 százalék, eho nélkül. Az egyéni vállalkozó 10, illetve 19 százalékos kulcsa változatlan, de a törvény bevezet egy külön mértéket a termőföldből átminősített ingatlan esetére, ez a 16 százalék háromszorosa, azaz 48 százalék - magyarázza P. Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője, aki szerint a kkv-k, az egyéni vállalkozók és a munkavállalók is egyértelműen vesztesei a 2012-es adóváltozásoknak.
Az adójóváírás megszűnése jelentősen csökkenti az alacsonyabb keresetűek bérét. Idén 100 ezer forintos jövedelmet ugyan 20.320 forint szja terhelt, de az adójóváírás levonása után csak 8220 forint fizetési kötelezettség maradt. Jövőre viszont a 16 százalékos adókulcs és a kedvezmény kivezetése együttesen azt eredményezi, hogy a borítékban végül 7780 forinttal lesz kevesebb. A megemelt egészségügyi hozzájárulás is csökkenti a munkavállaló nettó bérét. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke számításai szerint az alacsony jövedelmű rétegeknél 10-20 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a reálbérek változatlan szinten maradjanak. P. Király Ágnes úgy számol: egy 400-500 főt foglalkoztató termelővállalatnál a munkáltatónak átlag havi nettó 10 ezer forinttal kellene megemelnie a dolgozói bérét.
A jövedelemkiesés pótlását a kormány teljes egészében a munkáltatótól várja, és cserébe kompenzációt ígér, annak a pontos feltételeit azonban még nem hirdették ki.
- Nem lehet tudni, hogy a nyáron elfogadott törvénymódosítás a bruttó 300 ezer forint alatt kereső munkavállalók bérének elvárt emeléséről - aminek mértéke a hírek szerint öt százalék lenne - hogyan viszonyul majd a nettó bércsökkenés kompenzálásához. A bérveszteség valószínűleg keveseknél esik egybe az öt százalékkal - mutat rá a szakértő.
Korábban a tervezetek között szerepelt egy verzió, amely szerint ezt a bérkiegészítést az adóhivatal térítette volna meg a munkavállalóknak, ám ezt később elvetették. A legutolsó variáció szerint a kormány a munkáltatókat arra kéri, hogy öt százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk hajtsák végre, miközben a minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál efölött a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A részleteket tartalmazó végrehajtási rendelet azonban még hiányzik, Czomba Sándor államtitkár azt nyilatkozta, hogy még karácsony előtt elkészül. A költségvetés számára a bérkompenzáció százmilliárdos kiadást jelent - felelte az államtitkár az MTI kérdésére.
Híresztelések szerint azok a munkáltatók, amelyek az ötszázalékos béremelést megteszik, a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt kaphatnak. Ennek mértéke 2012-ben 75 ezer forint bruttó jövedelemig 21,5 százalék lesz, az a feletti hányad után pedig a kiegészítés 7,5 százaléka vonható le a számított adóból. 2013-ban tovább csökkenne ez az adókedvezmény, majd megszűnne.
A rendelet fogja meghatározni a 2012-ben érvényes minimálbér és a garantált bérminimum pontos összegét is. A kormány 93 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos garantált bérminimumot javasolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács december 12-i. ülésén, amit szintén a cégeknek kell kigazdálkodniuk. Az ülést követően Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy ez a minimálbér emelés a munkavállalóknak nem jelent többletjövedelmet, a munkaadókra azonban jelentős terhet ró, elbocsátásokhoz és a feketefoglalkoztatás emelkedéséhez vezethet.
