Típushibák könyvelésnél

Van egy jó ötletünk, amelynek megvalósításához elengedhetetlen a cégalalpítás. Csakhogy semmi tapasztalatunk nincs a cégek működését illetően, azzal sem vagyunk tisztában, mitől lesz rendben a könyvelésünk. Pedig újdonsült vállalkozásunk nagy árat fizethet tájékozatlanságunkért és tapasztalatlanságunkért.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Számviteli politika

Általános hiba a gazdasági események felületes, elnagyolt dokumentálása. Pedig köztudott, hogy a bizonylati fegyelem elhanyagolásától és szabályozatlanságától egyenes út vezet a tulajdon elleni cselekmények különféle típusaihoz, az akár nem tudatos adócsaláshoz. A legismertebb és egyben leggyakoribb mulasztás talán a számviteli politika elhanyagolt kezelése. Ebben kellene, hogy egy cég összeszedje azokat az eszközrendszereket és módszereket, melyek a törvényi kereteken belül a társaság adottságainak leginkább megfelelnek. (Egyenesen a számviteli szabályzat lehet a cég bibliája!)

Mit tartalmaz a pénzkezelési szabályzat?
A pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell:
– a pénzforgalom lebonyolításának rendjét – a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit – a felelősség szabályait – a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalmat – a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét – a napi készpénzzáró állomány maximális mértékét – a készpénzállomány ellenőrzését követendő eljárást – az ellenőrzés gyakoriságát – a pénzszállítás feltételeit – a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét – a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat
Pénzkezelési szabályzat

A számviteli politikához hasonlóan legtöbb kisvállalkozásnál hiányos, elnagyolt a pénzkezelési szabályzat, pedig a szabályzat meg nem léte esetén egy NAV-vizsgálat során a büntetés mértéke akár 500 ezer forintot is elérheti. Ez abból adódik, hogy az e cégek által megbízott bérkönyvelők nem tartózkodnak a cég telephelyén, ezért kivitelezhetetlen a bizonylatok pénzügyi folyamatokkal egy időben történő dokumentálása, a dokumentumok aláírása, ellenjegyzése. Pedig a törvény egyértelműen fogalmaz: „A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla-forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell." Ezért az időben eltérő dokumentálás egyértelmű és jelentős hiba az adózási és a számviteli vizsgálatok szempontjából is.

Kép: FreeDigitalPhotos.net/nongpimmy

Kintlevőség könyvelése

Másképp, de jelentős hibának számít, amikor a kintlévőségek közül év közben befolyt befizetést bevételként könyveljük a nem jegyzett, de be nem fizetett tőke helyett. A jegyzett tőke kapcsán általános hiba, hogy a cégbírósági bejegyzést nem várják meg, és úgy könyvelik a tőkeemelést, -leszállítást. Tőkét kizárólag szabad tőketartalékból emelhetünk, és csak a cégbírósági bejegyzés napjával könyvelhetjük.

A jegyzett tőke emeléséhez önmagában nem elég, hogy tőketartalék legyen, az is kell, hogy a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal korrigált saját tőke a tőkeemelés szándékolt összegével több legyen, mint a jegyzett tőke, és ez a többlet a tőketartalékban legyen! Amennyiben az eredménytartalékot használjuk tőkeemelésre, ne felejtsük el, hogy a forrásadót be kell fizetni! (Itt viszont ahhoz adunk tanácsot, hogy hogyan lehet illetékmenetesen törzstőkét emelni.)

Osztalékfizetés eredménytartalékból

Osztalékot is lehet fizetni eredménytartalékból. Erre csak akkor és csak év végi határozattal kerülhet sor, ha a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra. Ekkor is feltétel – amit el szoktak feledni – a szabad eredménytartalék. Az igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménytartalékba. Az eredménytartalékból fizetett osztalék kapcsán ne feledkezzünk meg arról, hogy ahhoz a számviteli törvény szigorú feltételt is szab (az Szt. 39. § (3) bekezdése szerinti korlát).

Azaz a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a saját tőke összegéből a lekötött tartalékot és az értékelési tartalékot, valamint a kifizetni szándékozott osztalékot levonva nagyobb összeget kapunk, mint a jegyzett tőke.

Az osztalék tőkeemelésre való beforgatása első lépésben alapítókkal szembeni tartozás, majd követelés, majd a saját tőke eleme.

Gyakori hiba, hogy az apportként kapott részesedéseket nem vagy nem megfelelően dokumentáljuk, túlértékeljük. Elfelejtjük a befektetések értékváltozását követni, és az értékvesztést érvényesíteni.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo