Tippek és trükkök a tranzakciós adó mérséklésére

A vállalkozások jelentős része számára érezhető teher a tranzakciós adó, egyesek számára akár évi félmilliós kiadást is jelenthet. A terhek csökkenthetők némi odafigyeléssel. A Piac&Profit szakértője segít!

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A napokban a Budapest Bank közzétette legújabb felmérésének eredményét, amit a hazai kkv-k bankhasználati szokásaival kapcsolatban végzett, illetve főként azt kutatta, hogy milyen válaszreakciókat váltott ki a vállalkozásokból a tranzakciós illeték bevezetése, áthárítása. A kutatás alapján azt hihetnénk, hogy a cégek tudatosabbak, mint a lakosság (amely felmérések szerint annyira nem érezte meg a tranzakciós illetéket), és már nemigen tudunk spórolni bankolási költségeinken. Ha jobban megvizsgáljuk az eredményeket, akkor rájövünk, hogy ez nem így van. Hasznos tippekkel segítünk!

A vállalkozók legalább 90%-a megérezte a tranzakciós adót, sokaknak ez évi félmilliós kiadást is jelenthet. Magyarok lévén adódik a kérdés, hogyan tudjuk elkerülni ezt a pluszköltséget. A rossz hír az, hogy teljesen sehogy sem, hiszen azt szinte minden bank egy az egyben áthárította az ügyfelekre.

Sok kis lépéssel akár jelentős összegeket is megtakaríthatunk – Kép: PP/FényesGábor

Külföldre menekülés

Sokan azt tervezték, hogy külföldre viszik bankszámláikat, és onnan fognak utalni, hiszen ha az indító országban nincs tranzakciós adó, akkor így el tudjuk kerülni. Ez részben igaz csak, mivel egyrészt mindenképpen lesznek itthoni utalásaink is, illetve főként nagy cégeknek éri meg a teljes pénzmozgásokat kitelepíteni (nincs forintszámlájuk, nyelvi nehézségek, külföldre való kiutazások, nehézkes ügyintézés stb. miatt). Ebben az esetben sokszor le is mondhatunk az itthoni folyószámlahitelről és egyéb olyan hitelezési megoldásokról, amiket a bankok azoknak a vállalatoknak kínálnak fel, amelyekkel több éve együtt dolgoznak. De a legfájóbb mégis az lehet, hogy a nemzetközi átutalások még mindig drágábbak, mint a tranzakciós adóval terhelt belföldi utalások (még akkor is, ha európai térségen belül SEPA utalásokat indítunk). Továbbá, ha arra kényszerítjük a hazai vevőinket, hogy az újonnan nyitott külföldi számlánkra utaljanak, az nekik okoz majd súlyos többletterhet (hiszen nemzetközi utalásuk lesz, ami sokszor 1-2000 forintos minimális díjról indul). Valós megtakarítási lehetőségük csak exportáló kkv-knek lehet, mert az innen származó bevételüket egy külföldi bankszámlára utaltatják, és az importszámláikat ugyanerről a számláról egyenlítik ki, kvázi a magyar „légtérbe” be sem érkeznek ezek a pénzmozgások.

Tranzakciók összevonása

Ha összevonjuk a tranzakcióinkat, és tömbösítve utalunk, az egyik legkézenfekvőbb spórolás, hiszen akár 2 milliót utalunk, akár 5 milliót, a tranzakciós illeték mindkét esetben 6000 Ft. Persze erre még rájön a banki költség is, de az bankszámlától függően 0,1–0,4% között van. Sok esetben ezt nem tehetjük meg, és nagyszámú, kis összegű tranzakcióink is lehetnek, mint például a járulékok utalása – ha ilyen tranzakcióból sok van, akkor mindenképpen figyeljünk oda, hogy mennyi minimumdíjat számít fel a bankunk. Sokszor olyan alacsony összeget utalunk, hogy nem is a valós százalékos díjat fizetjük meg a banknak, hanem az úgynevezett minimumdíjat. Az FHB Bázis bankszámlának az internetes bankon kívüli utalás díja 0,12%, de minimum 150 Ft (plusz erre rájön a 0,3%-os, de maximálisan 6000 Ft-os tranzakciós illeték). Tehát itt akár 2000, akár 12 ezer forintot utalunk, a 150 Ft-os banki költséget mindenképpen ki kell fizetnünk. Ennél sokkal jobb alternatíva lehet az AXA Bank Vállalkozói számlája, ahol a bankon belüli utalásoknál csak a tranzakciós adót kell megfizetnünk, és a bankon kívülieknél fix 99 Ft-ot és a tranzakciós adót. Ez egyedülálló abból a szempontból, hogy sem minimáldíj nincs, és a 99 Ft-os költségen kívül semmilyen banki díj. Az MKB 1X1 Mikro számlájánál az utalás már igen drága (0,23%, plusz a tranzakciós illeték), és az első 3 utalásnál is minimum 350 Ft-ot kell fizetnünk, de az igazán durva emelés a 4. utalásnál jön, amikor ismét duplázódnak a díjak (0,47% plusz tranzakciós illeték), és itt már 705 forintos minimumdíjat kell fizetünk, tehát sokszoros különbségekről beszélhetünk. Ha sok kis utalásunk van, akkor mindenképpen el kell kerülni az ilyen csomagokat, mert ha csak 500 forintot utalunk el, akkor az utalások költsége több lesz, mint a pénz, amit elutalunk.

A készpénz legyen készpénz

Ha készpénzbevételünk van, akkor azt nem érdemes befizetni a bankszámlára (legalábbis csak annyit fizessünk be, amennyit muszáj, hiszen a legtöbb esetben ennek is díja van), majd azt esetleg később ismét kivenni (és azért fizetni) vagy elutalni, mivel annak megint csak költsége van. Próbáljunk mi is minél több számlát készpénzben kiegyenlíteni a készpénzbevételünk mértétéig és persze a hatályos törvények betartásával. Ezzel sok időt is megspórolhatunk.

Érdemes megvizsgálni, hogy a legnagyobb beszállítóink vagy partnereink melyik banknál vezetnek számlát. Ha több ilyen nagy ügyfelünk is ugyanannál az egy-két banknál van, akkor érdemes ott bankszámlát nyitnunk (és bevételeink egy részét oda csoportosítani), mivel a bankon belüli utalás mindig sokkal olcsóbb, mint a bankon kívüli. Ez vonatkozik a munkavállalóinkra is, tehát ha az alkalmazottaink zöme például az OTP-nél bankol, akkor mindenképpen olcsóbb számunkra OTP-s számláról utalni.

Váltsunk, ha kell

A Budapest Bank felmérése szerint csak a cégek egynegyede (27%-a) rendelkezik két bankszámlával és csak 9%-uk 3 bankszámlával. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a kkv-k átlagosan 11 éve vannak kapcsolatban a fő számlavezető bankjukkal, de tizedük 20 évnél is régebb óta ott van, akkor kirajzolódik a kép, hogy igazából nagyon passzívak a vállalatok. Nehezen lehet elképzelni, hogy a cégek zöme 11 vagy 20 éve ugyanannyi pénzt mozgat, és ugyanazokkal a vállalti hitelekkel, banki megoldásokkal rendelkezik. Még ha ez igaz is, akkor valljuk be őszintén, hogy szinte kizárt, hogy ez idő alatt folyamatosan épp a mi bankunk nyújtotta ezeket a szolgáltatásokat 20 bank közül a legkedvezőbb árakon. A felmérésből az is kiderül, hogy elégedettek vagyunk a bankunkkal, és a válaszadók kétharmada nem is kér be más banktól ajánlatot. Ez bizonyára vakfolt, mivel a vállalatok állandó költségoptimalizálási kényszeréből kiindulva elég nehéz manapság olyan sikeres és talpon maradó céget elképzelni, amely ha bármit be akar szerezni, és évente akár több millió forintot költ rá (mivel csak tranzakciós adóra költenek évi félmilliót átlagosan), nem kér be legalább 2-3 beszállítótól/banktól ajánlatot. Ha abból indulunk ki, hogy ezt tudjuk magunkról (és úgy általában a magyarok pénzügyi szokásokat és tudatos bankválasztást illetően tudvalevően passzívak), akkor nem csoda, hogy erről a bankok is tudnak, és ezt bizonyára ki is használhatják – ez nem meglepő, mert ha a mi vásárlóink háromnegyede sem kérne be soha senki mástól ajánlatot, akkor bizonyára mi sem harcolnánk, hogy lejjebb nyomjuk az árakat, és folyamatosan akciózzunk. Vagy mégis? Érdemes észben tartani, hogy nagy a verseny a bankszámlák árazását illetően, és hatalmas különbségek vannak egy egyes számlacsomagok (bankon belül is) vagy akár különböző szolgáltatók között.

A bankváltás is lehetőség!
Ha a fenti spórolási taktikákat már elvégeztük, vagy cégünknél ezek nem lehetségesek, akkor mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni a bankváltás, de legalább a főbankunknál lévő bankszámlák közötti összevetést. Évről évre új csomagokkal jönnek ki a szolgáltatók, egyre kedvezőbbekkel és sokrétűbbekkel - bár az is igaz, hogy a tranzakciós adót mindenkinek meg kell fizetni, de ez egységes, a kedvező számlánál ugyanolyan mértékű drágulás ez, mint a legborsosabb árú csomagnál.
Vegyünk egy átlagos kkv-t (Példánkban egy 30 milliós bevételű céget néztünk, melynek 2.500.000 forint érkezik havonta a számlájára, 7 db bankon belüli utalása van összesen 350.000 forintért és 15 db bankon kívüli utalása van összesen 1.050.000 forintért havonta. Kétszer vesz fel saját ATM-ből pénzt, összesen 175.000 Ft-ot és tizenkétszer vásárol bankkártyával összesen 175.000 Ft-ért. Legolcsóbb bankkártyából 1 db van és internetbankot használ a cég, valamint elektronikus számlakivonatot kap).
A díjkülönbségek érzékeltetése szempontjából érdekes, hogy a kezdeti havi költségek alapján a fenti tranzakciók a legolcsóbb banknál (Széchenyi Bank) 7.650 Ft-ból is megúszhatók, de fizethetünk ugyanezért 69.881 Ft-ot is, ha a CIB Bankszámla Pluszt választjuk. Talán a legjobb választás (kiterjedt fiókhálózata és vállalati szolgáltatásai miatt) az OTP lehet, mivel itt 8.088 Ft-ból megúszható a fenti számla havi összköltsége a kezdetben, továbbá az éves összköltségek szempontjából ez a legolcsóbb megoldás, ugyanis itt nincs éves kártyadíj, míg a Széchenyi Banknál van. Sokszor nem a legolcsóbb megoldás megtalálása a cél, hanem a legkényelmesebb/legolcsóbb/legstabilabb és legsokrétűbb szolgáltatások egyvelege. Ez egy extrém példa, mert a CIB pár hónap múlva mérsékli a számláinak költségeit (továbbá az OTP számlavezetési havidíj elengedése 1 évig tart), de többszörös különbséget sokat találhatunk a BankRáció.hu bankszámla kalkulátorában.
Gergely Péter bankracio.hu

Véleményvezér

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo