Társkersés innovatív ötleteknek

Hétköznapi életünket közvetlenül befolyásolja az emberi elme és kreativitás által létrehozott eredmények – találmányokra épülő termékek, számítástechnikai alkalmazások vagy akár művészeti alkotások – használata, és természetesen mindezek adásvétele, cseréje, megosztása, egy szóval menedzsmentje. De ki az, aki összeköti az ötletet a megfelelő termelővel? Erre alakult ki a fenti alkotások – összefoglaló néven a szellemi tulajdon – menedzselésére szakosodott intézmények hálózata.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Manapság új értelmet nyer a „cipőt a cipőboltból” régi mondás, mely szerint a megfelelő terméket a megfelelő boltból érdemes megvenni. Korunkra soha nem látott mértékben jellemző a specializáció, melynek következtében a legegyszerűbb szolgáltatást is professzionális szakszolgáltatóktól vehetjük igénybe – kedvező áron és megkérdőjelezhetetlen minőségben. Nincs ez másként akkor sem, ha a termék szellemi tulajdon, melynek menedzselésére ma már egész iparág alapozódik, és természetesen egyre nagyobb pénzek fordulnak meg a tudásipari tömegtermelés sodrásában. (Hiába innovatív egy cég, ahhoz, a találmányok fejlesztéséhez, majd ezek pénzt hozó termékké alakításához például számos jogi szabályt kell ismerni, átlátni és jól alkalmazni.) De kik alkotják ezen szervezetek körét, és mi a céljuk a szellemi tulajdonnal?

Innovációs értéklánc

A tudástranszferben érintett szervezetek köre széles spektrumon határozható meg, és a mindenkori szervezeti jelleg egyértelműen meghatározza a célokat és követett motivációkat. A szellemi tulajdon útját az ötlettől a termékké váláson át, egészen a fogyasztóhoz való kerüléséig végigkísérik a menedzselő szervezetek: ezek egy része tudástermelő (pl. egy egyetem vagy kutatóintézet), tudáshasznosító (pl. termelő vállalat), azonban egyre nagyobb súlyt képviselnek a két előbbi kategória között elhelyezkedő, ún. hídképző szervezetek. Ezek feladata a tudástermékek útjának egészen a kezdetektől való egyengetése annak érdekében, hogy egy ötletből mihamarabb termék válhasson, és természetesen minden érintett szereplő (feltaláló, gyártó, fogyasztó) megtalálhassa számítását a tudástermelés világában. Ezt a láncolatot innovációs értékláncnak nevezzük.

A hagyományos értékláncot olyan termelő vállalatok alkotják, amelyek egy adott végtermék előállításában egymás utáni feldolgozási lépésekben vesznek részt – például az északi-tengeri olajkitermelő vállalattól a londoni benzinkútig. Ezzel szemben az innovációs értékláncban a kiindulási alapanyag nem más, mint az újítás, a végtermék pedig a piacon kapható innovatív termék. A lánc szereplőinek sora pedig a már említett egyetemektől és kutatóhelyektől kezdve a hídképző szervezeteken át egészen a startupokig vagy innovatív termelő vállalatokig nyúlik. Ez a koncepció rávilágít, hogy nem elegendő, ha az innovációs intézményrendszernek csak egyes részei működnek jól, hiszen ahogy mindig, a lánc csak olyan erős, mint a leggyengébb pontja.

Az innováció versenyelőny, de hogyan kell lekönyvelni?
A számviteli és adójogszabályok is sajátos elemeket tartalmaznak a K+F tevékenység elszámolása, valamint a kapcsolódó adókedvezmények vonatkozásában, ezért fontos áttekinteni az erre vonatkozó szabályokat, amelyek helyes alkalmazásával csökkenthetjük a költségeket.
Megfelelő ötlet a megfelelő termelőhöz

Egy megfelelően kivitelezett tudásmenedzselés eredményeképpen a feltaláló az anyagi elismerés mellett erkölcsi megbecsülésben részesülhet, hiszen nem mindenki képes arra, hogy kitaláljon valami forradalmian új, korábban nem létező megoldást, mely tömegek életét teheti kényelmesebbé, egészségesebbé vagy érdekesebbé. A tudáshasznosítók (jellemzően termelő vállalatok) piacot, vevőket és nyereséges működést akarnak, melyekhez a versenyképes termékek elengedhetetlenek. És minthogy minden termék hátterében egy jó ötlet áll, a vállalatok elemi érdeke, hogy közel legyenek azokhoz, akik az ötletek gyártásában jeleskednek. Ebben nyújtanak segítséget a tudásközvetítő szervezetek (technológiatranszfer-irodák, innovációs tanácsadók, üzleti inkubátorok), melyek a tudástermelőket és tudáshasznosítókat egyaránt kellően ismerik ahhoz, hogy a megfelelő ötletet a megfelelő termelőhöz juttassák el. Így a tudásteremtés értékláncolatában mindenki azt teszi, amihez igazán ért, s munkájuk eredményeként a „cipőbolt” polcaira végül a legjobb portékák kerülhetnek ki.

Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft. A tudástársadalom szereplőiről, motivációikról és tevékenységükről bővebben tájékozódhat a hamarosan megjelenő, „Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer” című kötet harmadik, átdolgozott kiadásában.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo