Tanácsok főnököknek: hogy ismerjük fel a stresszt?

A munkahelyi stressz nem az egyén hibája! Ennek orvoslása nem a munkavállaló feladata, hanem munkaszervezési, szervezetfejlesztési kérdés, amiben természetesen a munkavállalónak együtt kell működnie. De hogy vegyük észre, hogy gond van?

Nem magánügy, hanem szervezeti, céges szinten kezelendő probléma a munkahelyi stressz a szakemberek szerint. A cégeknek ráadásul nem csak jóságból, de jól felfogott anyagi érdekből is foglalkoznia kéne a stressz szint csökkentésével.

Hiányzás

Akik munkahelyi stressztől szenvednek, azok négyszer annyi időt töltenek betegállományban, mint az egyéb munkahelyi ártalomban és betegségben szenvedők. Ez gyakran egy ördögi kört indít el, mivel a helyettesítést szinte mindig a bent lévő munkatársakra bízzák, akik így már két ember munkáját végzik, ezzel jelentősen megterhelve egészségüket.

Kilépés, magas fluktuáció

A munkahelyi stressz magas szintje tipikus oka a fluktuációnak, ezért ha egy szervezetben fellép a fluktuáció jelensége, gyanakodni kell arra, nem lehet-e a kilépéseket munkahelyi stresszorokra visszavezetni.

A kilépő munkatársak pótlása jelentős költségekkel jár, rontja a vállalat külső megítélését és a munkatársak együttműködését is aláássa.

Kedvetlenség/ingerültség

Ha munkahelyen csökken az érdeklődés, ha a dolgozók rosszkedvvel, unottan végzik munkájukat, ez annak a jele lehet, hogy úgy érzik, nincsen közük a munkához, általában senkihez, tulajdonképpen csupán véletlen, hogy ők itt vannak. Ugyanakkor  a kollégák ingerültsége, türelmetlensége, labilitása, szorongása szintén mind intő jelek lehetnek a vezetőség számára.

Versengés/presztízsviták

Stressz hatására megszaporodnak a fegyelmi problémák, a konfliktusok, az agresszív megnyilvánulások, együttműködési nehézségek, presztízsviták jelentkeznek, folyamatos a versengés a dolgozók és egyes részlegek között. Ilyenkor a versengés mintegy önmagáért való, és nem a valódi teljesítményt fokozza.

Ne csak a legdirektebb jeleket ismerjük fel!
Kép:sxc

Kommunikációs zavarok

Amennyiben a szervezeten belüli kommunikáció túlzottan formálissá válik, akár egyes emberek, részlegek között a kommunikáció teljesen megszűnik, vagy éppen a rosszindulatú kommunikáció (pletyka) burjánzik el, az szintén tünete lehet a szervezetet átható stressznek.

Túlzott óvatosság/akkurátusság

Amennyiben a hibák elfogadhatatlanul erős büntetést vonnak maguk után, tipikus szervezeti válaszreakció lehet a passzivitás: a dolgozók inkább nem csinálnak semmit, így nem is követhetnek el hibákat. Ellentétes reakció a túlzott és felesleges akkurátusság, amely persze jelentős mértékben lelassítja a munkavégzést, és hatásában nagyon hasonlít a teljes passzivitáshoz.

Munkateljesítmény csökken

A túlzott stressz következtében csökken az intellektuális teljesítmény a gondolkodás beszűkül. Az elvégzett munka mennyisége és minősége csökken, hosszú távon egyre gyakoribbá válnak a  koncentrációs zavarok, a munkatársak figyelme könnyen elterelődik, csökken a munka iránti érdeklődésük, elköteleződésük és motivációjuk az elvárásoknak való megfelelésre. Megszaporodnak a tévedések, vagy akár a balesetek is.

Kulturális erodáció

A társadalmat írott és íratlan szabályok tartják fenn. Amikor a magas stressz-szint elvonja a szervezettől az erőforrásokat, akkor elsők között az íratlan szabályok sérülnek: a dolgozók csak a legkritikusabb előírásokat tartják be, a puhább, csupán „szokásként” létező viselkedésformákat már nem.

Alkohol és drogok

Ha a szervezetben folyamatosan magas a stressz szintje, megnőhet a cigaretta, az alkohol, a gyógyszer és drogok használatának valószínűsége.

 

Véleményvezér

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo