„Az ingatlanbefektetés hosszú távon kínál stabil megtérülést, ugyanakkor nagyobb tervezést igényelhet, mint a likvidebb befektetési formák. A piaci hullámzások természetes velejárói ennek a szektornak, ezért a rövid távú ingadozások helyett érdemes a tartós értéknövekedésre koncentrálni. A bérbeadás során a megfelelő bérlő kiválasztása, az ingatlan állapotának megőrzése, illetve az adminisztrációs kötelezettségek tudatos kezelése segíthet a kockázatok mérséklésében és a hozamok stabilizálásában” – emelte ki Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

A piaci hitellel finanszírozott lakásbefektetések vidéken magasabb hozamot ígérnek, mint Budapesten

Az MBH Index számításai szerint 2025-ben 50 százalékos piaci hitelfinanszírozás mellett és 3 százalékos éves lakásáremelkedéssel számolva a fővárosban a befektetők 3,2–5,7 százalék közötti – a bérleti hozamok és a lakásárak növekedéséből együttesen származó – sajáttőke-arányos hozamot érhetnek el, az átlagos hozamszint pedig 4,5 százalékra tehető. A vidéki nagyvárosokban ennél kedvezőbb, 3,6–7,4 százalék közötti nyereség várható, az átlagos hozam pedig 5,4 százalék.

Budapesten a vizsgált helyszínek közül a használt lakások esetében – piaci hitel felvétele mellett – Pest belvárosában a legmagasabb a sajáttőke-arányos nyereség: a 7. kerületben 5,5, míg a 8. kerületben 5,7 százalék volt a kalkulált hozamszint. A vidéki városok közül Miskolcon a legmagasabb a sajáttőkearányos nyereség (7,4 százalék), de 5 százalék felett mozgott Győrben, Debrecenben és Pécsen is. Az új lakások esetében a fővárosban 2,2 és 4,8 százalék közötti hozamszintek jellemezők, a legmagasabb nyereség a 3. kerületben, Budán volt mérhető.