Az adóelkerülés céljából létrehozott fiktív cégek már eddig is az adóhatósági vizsgálatok célkeresztjében álltak, de ezután még erőteljesebb támadásokra kell számítaniuk. Az új adóregisztrációs eljárás keretében az adóellenőrök már a kezdeti szakaszban igyekeznek kiszűrni a fiktív cégalapításokat. Ha a leendő ügyvezetők vagy többségi tulajdonosok - illetve a kezükben lévő más cégek - kiemelkedő adótartozással rendelkeznek, nem kapnak adószámot, annak hiányában a cégbíróság megtagadja a bejegyzést. A már bejegyzett fiktív cégek is jobban aggódhatnak, őket az adószámuk azonnali törlésével büntetheti az adóhatóság.
Az ügyeskedő cégalapítók nem lehetnek nyugodtak akkor sem, ha a vállalkozást nem szűrik ki az adóregisztrációs eljárás során. A frissen bejegyzett cégeknél ugyanis az adóhatóság kockázatelemzést végez, és ha a cég fennakad a rostán, részletes adatokat kell szolgáltatnia a cég tevékenységére, működési feltételeire vonatkozóan. Ha az adatok nem elég meggyőzőek, az adóhatóság fokozott felügyelet alá vonhatja a vállalkozást, és elrendelheti az áfa-bevallás gyakoribb benyújtását, az alapul szolgáló bizonylatok bemutatását vagy a bevallások adószakértő általi ellenjegyzését. Ezek az intézkedések jelentős többletterhet, és plusz költségeket jelenthetnek az adózóknak. Amellett, hogy ezekre érdemes jó előre felkészülni, azzal sem árt tisztában lenni, hogy mit tehetünk az ellenőrzés közben, illetve milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a cégek.
Akár 4 milliós bírság
Azt mindenki elfogadja, hogy fel kell lépni a cégalapítással visszaélő vállalkozásokkal szemben. Mi a helyzet azonban azokkal a cégekkel, akik rendszerű tevékenységet végeznek, és szándékuk nem irányul az adótörvények kijátszására? A rossz hír az, hogy jövőre ők is súlyosabb szankciókra számíthatnak. Jelentősen növekszik ugyanis a kiszabható bírságok összege. A jelenleg általánosan alkalmazható 50 százalékos adóbírsághoz képest, jövőre akár az adóhiány 200 százalékáig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, míg a kapcsolt vállalkozások közti ügyletekkel járó nyilvántartási kötelezettség megsértése akár 4 millió forintba is kerülhet a nem kellően körültekintő adózónak.
„A vállalkozásoknak érdemes előre felkészülniük az egyre erőteljesebb adóhatósági fellépésre. A hatékony védekezéshez többféle eszköz is rendelkezésre áll, ezek közül az adózók méretükhöz és lehetőségeikhez képest választhatnak. A nagyobb vállalkozások kérhetik az újonnan bevezetésre kerülő tartós feltételes adómegállapítást, ez három évre védelmet nyújthat a folyamatos jogszabályváltozások ellenére is. Továbbra is alkalmazható a hagyományos feltételes adómegállapítás, amely a jogszabályváltozások ellen ugyan nem véd, de a tényállás változatlansága esetén hosszú távra rögzítheti az adófizetési kötelezettséget vagy annak hiányát. A kisebb adózók a kevésbé költséges bizonytalan adójogi helyzet intézményét vehetik igénybe, csökkentve a cég kockázatát." - mondta el Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
A nagyobb adózók már eddig is alkalmazták a feltételes adómegállapítást, de ez rendkívül költséges, az eljárási díj minimum 1 millió forint. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy egy esetleges jogszabályváltozás használhatatlanná teszi a határozatban foglaltakat, az adózó kétszer is meggondolja, hogy hajlandó -e kifizetni az eljárási költséget.
Az új tartós feltételes adómegállapítás szintén nagyon drága, de a nagyobb cégeknek érdemes megfontolniuk, hogy éljenek vele. Az így kapott határozat biztonságot nyújt a társasági adót érintő jogszabályváltozásokkal szemben, méghozzá három éves időtartamra. A vállalkozások ezáltal kevésbé vannak kitéve a követhetetlen, szinte hetente változó szabályoknak. (A Deloitte tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések túlnyomó többsége jelenleg a cégek áfa-kezelését vizsgálja.)
Az adókockázat csökkentése
A kisebb vállalkozások számára is létezik megoldás. Az adóbevallásukban jelezhetik az adóhatóságnak, hogy az alapul fekvő jogszabály kétes értelmezése miatt téves lehet a bevallott adó összege. Ha az adóhatóság utólag megállapítja az adóhiányt, nem szabhat ki bírságot, még ha az adóhiányt az adózónak meg is kell fizetnie. A bejelentés nem vonatkozhat áfa-ra, innovációs járulékra, szokásos piaci árra és adókedvezmény igénybevételére, de minden más esetben csökkentheti a kisebb vállalkozások adókockázatát. A bevalláshoz ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvet kell csatolni.
„A 2012-es adótörvény változások több új eszközt biztosítanak a vállalkozásoknak ahhoz, hogy csökkentsék az adótörvények folyamatos változásából eredő kockázatot, és előre védekezzenek az adóhatóság esetleges támadásaival szemben. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy mindezek csak a pénzügyi kockázat csökkentésére alkalmasak, az esetleges tévedések továbbra is polgári jogi felelősséget vagy súlyos büntetőjogi szankciókat vonhatnak maguk után. Különösen a pénzügyi vezetők, ügyvezetők és cégtulajdonosok számára fontos, hogy minimalizálják az adótörvények nem megfelelő alkalmazásából eredő esetleges jogkövetkezményeket, és ha szükséges, időben ügyvédhez vagy adótanácsadóhoz forduljanak." - hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs.
