Nagy port kavart néhány hónapja, amikor a Google beperelte az Ubert üzleti titok megsértésére hivatkozva. Állítólag a Google önvezető autókat gyártó cégétől, a Waymótól távozó vezető mérnök, Anthony Levandowski magával vitt 14 000 titkos dokumentumot a társaság szerveréről, majd ezek felhasználásával saját céget alapított, amit az Uber később 680 millió dollárért megvásárolt. A Google és az Uber közötti per végül a tavalyi év elején egyezséggel végződött.
Az üzleti titok védelme nemcsak Amerikában, hanem Európában is komoly problémát okoz. Európában eddig tagállamról tagállamra változó volt az üzleti titok definíciója, ez pedig jelentősen nehezítette a határokon átnyúló innovációt. Brüsszelben úgy látták, egységes szabályozásra van szükség: ez hívott életre egy 2016-os uniós irányelvet, amelyet ez év elejéig kellett a nemzeti jogokba átültetni. Az irányelv Magyarországon nem módosítja lényegesen az üzleti titok fogalmát – ellentétben például Ausztriával, ahol a szabályozás szigorodása a vállalati titoktartási szabályzatok teljes körű felülvizsgálatát igényli.
Miért nem jó megoldás a szabadalom?
Az üzleti titok lényegében lehetővé teszi egy új technológiai megoldás kizárólagos hasznosítását anélkül, hogy kifejlesztője arra szabadalmat szerezne. A fenti esetben például a Waymo szabadalmat igényelhetett volna az általa kifejlesztett technológiára. Ez bárkivel szemben kikényszeríthető kizárólagos jogot biztosított volna neki a megoldás hasznosítására.
A szabadalmaztatás azonban kockázatos, mert az eljárás eredményeként a technológia általában nyilvánosságra kerül, míg a szabadalom megadása végső soron nem garantálható. Valószínűleg a Waymo is ezért döntött úgy, hogy a technológia birtoklásából származó helyzeti előnyét inkább annak titokban tartásával próbálja biztosítani.
Az irányelv az üzleti titok vagyoni jellegét hangsúlyozva kimondja, hogy az üzleti titokhoz fűződő jog forgalomképes, vagyis átruházható, illetve másnak átengedhető (akárcsak egy szabadalom).
A vagyoni jellegű szabályozás következtében az üzleti titok megsértésének
Ha például az Uber eleve rosszhiszeműen vásárolta meg az Anthony Levandowski által alapított céget, akkor ezzel – az irányelv alapján – megvalósította volna az üzleti titok jogszerűtlen felhasználását, és a bíróság eltilthatta volna az önvezető autók további gyártásától, kötelezhette volna az autók forgalomból történő kivonására, illetve az azok forgalmazásával elért teljes gazdagodásának megtérítésére. Ha azonban az Ubernek nem kellett tudnia a megszerzett technológia jogsértő eredetéről, és az így birtokába került üzleti titkokat már olyan mértékben felhasználta termékeiben, hogy a fenti jogkövetkezmények alkalmazása aránytalan hátrányt jelentett volna számára, a bíróság engedélyezhette volna, hogy megfelelő kompenzáció ellenében a jogsértés tudomására jutásáig legyártott önvezető autóit tovább forgalmazhassa.
„Az üzleti titok nyújtotta védelem azonban csak attól tiltja el a versenytársakat, hogy a megoldást tisztességtelen úton próbálják kifürkészni. Nem számít tisztességtelennek, ha az üzleti titkot az annak felhasználásával készült termékek vizsgálatával próbálják visszafejteni. Így az olyan műszaki megoldások vonatkozásában, amelyek viszonylag könnyen visszafejthetők, mégis érdemesebb lehet szabadalmat igényelni.
Ha ez nem lehetséges, akkor szerződések láncolatán keresztül biztosítani kell, hogy az üzleti titok hasznosításának minden résztvevője (gyártók, forgalmazók és végfelhasználók egyaránt) kötelesek legyenek tartózkodni az alapul fekvő műszaki megoldás jogosulatlan hasznosításától vagy kifürkészésétől” – mondta el Dr. Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere.
