A magyar kormány a napokban nyújtotta be az Európai Bizottságnak az 1991. évi szerencsejáték törvény módosítását, amely 20 százalékos bruttó profit utáni adó kivetését javasolja az engedéllyel rendelkező, sportfogadást, kártya- vagy kaszinójátékot kínáló operátorokra. Az iparág ugyan a bruttó profit utáni adót tekinti az adózás korrekt módjának, a magyar kormány a törvénytervezetben azonban azt is javasolja, hogy az üzemeltetők fizessenek évi 100 millió forint koncessziós díjat az általuk kínált minden egyes játéktípusért, hogy legfeljebb öt évre működési felhatalmazást kapjanak - hívja fel a figyelmet az RGA.
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-nek automatikusan járna az engedély, míg a kormányzat döntene az összes többi kérelemről. Az RGA szerint a koncessziós díjak irreálisan magasak, és valószínűleg sok üzemeltetőt elriasztanának a piacra lépéstől. A magyar kormány mintegy 30 milliárd forint bevétel előteremtését reméli az online szerencsejáték megadóztatásából. Több szakértő azonban úgy látja, hogy a törvénytervezet az üzemeltetők többsége számára ellehetetlenítené a piacra lépést, csökkentené a választékot, és a várható adóbevételek csökkenéséhez vezetne - mutat rá az RGA.
Az RGA a világ legnagyobb távszerencsejáték kereskedelmi szövetsége, amely ellátja a legnagyobb, engedéllyel és tőzsdei bejegyzéssel rendelkező távszerencsejáték-operátorok és ehhez kapcsolódó szoftverfejlesztő cégek képviseletét.
Az NGM közlése szerint állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján történő sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére. Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott.
Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére. A játékadó a tiszta játékbevétel – a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete – 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente elkészített bevallás mellett kéthetente kell teljesíteniük. A szerencsejáték felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon – a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő – másodlagos adattárolós szervert helyez el.
A kormány által 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedések során 10 milliárd forintnyi többletbevételt jelzett 2013-ra az online szerencsejáték új szabályozása révén. A törvénytervezet egyben egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális távszerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól. A koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.
