Se munka, se munkaerő?

Ezt a munkáltatók is jól tudják. Hiszen a forgalmuk nemigen bővül, a bérterheik viszont jelentősen megnőttek. Az egykulcsos szja, a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése, az alkalmazotti adókedvezmény kivezetése miatti nettókereset-csökkenés kompenzálása, az elvárt béremelés sok vállalkozás számára rendkívül nehéz helyzetet teremtett. Illúzió lenne tehát jelentős számú új munkahely létrejöttét remélni. Bizonyos szegmensben az atipikus foglalkoztatás előtérbe kerülése, máshol a kormányzati munkahelyteremtő programok hozhatnak némi javulást, de szembe kell nézni azzal, hogy a válságot megelőző három évben is a vállalatok mindössze 10 százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka.

Kép:PP/Fényes Gábor

Vagyis bővülés már akkor is csak egy szűk szegmensben volt regisztrálható. A meglévő foglalkoztatási gondokat még árnyalhatják a képzéssel kapcsolatos új intézkedések: az iskolaköteles kor leszállítása, a szakképzés idejének négyről három évre csökkentése és a továbbtanulás lehetőségével élni tudók körének várható szűkülése. Az oktatás változó jogi környezete is hozzájárul a bizonytalan gazdasági környezet és a nem javuló munkaerő-piaci lehetőségek miatt már lassan drámai mértékűnek prognosztizált munkaerő-kivándorláshoz. Ha viszont a szakemberek külföldre mennek, a versenyképesség hanyatlása mellett a lassuló gazdaságban drasztikus munkaerőhiány is kialakulhat.

Pesszimista kkv-k

A GKI idén januárban 800 cég megkérdezésével készített kutatása szerint a vállalkozások mindössze 4 százaléka számít jelentősen növekvő, 27 százaléka kissé növekvő árbevételre, míg 5 százalékuk szerint jelentősen, 19 százalékuk szerint kissé csökken majd árbevételük. A kutatás alapján az 500 fő feletti cégek optimistábbak - 40 százalékuk remél árbevétel-növekedést, míg -csökkenéstől csak 20 százalékuk tart -, s minél kisebb egy cég, annál rosszabb kilátásokkal vág neki az évnek: az 50 fő alattiak 35 százaléka az árbevétel csökkenésére számít, míg növekedésre csak 21 százalékuk lesz képes.

Elszakadt a cérna

Évek óta nem sikerül tartósan és számottevő mértékben bővíteni a régóta alacsony foglalkoztatottságot, ami Magyarországon nem a válság következménye, sokkal inkább strukturális probléma. A foglalkoztatási szint az Európai Unió 27 tagállama közül nálunk a legalacsonyabb, mindössze 55 százalék, ráadásul ez az arány a rendszerváltás óta lényegében nem változott, sőt, az elmúlt években valamelyest csökkent: 2008-ban a ráta 56,7 százalék volt. A munkanélküliség viszont a 2008. évi 7,8 százalékról 2011-re 11 százalékra nőtt, ami meghaladja az uniós országok 9,8 százalékos átlagát. (A foglalkoztatás alacsony szintje az ország egyik legnagyobb gondja - közölte Andrew Dean, az OECD igazgatója.)

- Abban mindenki egyetért, hogy minél több embernek kellene dolgoznia, de jelen pillanatban nem látszik, hogy melyik vállalati körben vagy ágazatban születnének új munkahelyek - mondja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. - A Nokia döntése vagy a Malév csődje épp az ellenkező irányba hatnak. A nagy elektronikai cégek is sorra állítják le a fejlesztéseiket: nincs piac, és nincs megfelelően képzett szakember. A versenyszférában ma általában az alkalmazottak számának csökkentése a jellemző, nem a bővítés. Az a cég is, amelyik korábban bejelentette, hogy bővít, most inkább kivár. Az elmúlt évtizedben számos nagy élőmunka-igényű szolgáltató központ jött Magyarországra, ez a bővülés mára lelassult. Pedig ezek közül számos komoly tudást igénylő munkahely, amelyet nem egyszerű elköltöztetni, ha máshol olcsóbbá válik a munkaerő - sorolja a szakember, aki szerint a gazdaság motorjának tartott kkv-szektor szereplői sem tudnak ma bővíteni: létszám- és bérstop jellemzi a kört, meg a feketefoglalkoztatás. (A munkáltatók az idén januárban összesen 25.500 munkaerőigényt jelentettek be a munkaügyi kirendeltségekhez, az állások több mint egyharmada volt támogatás nélküli és közel kétharmada támogatott munkalehetőség; ennek nagy része közfoglalkoztatás.)

Baja szerint az európai üzleti kultúrában a gazdasági növekedés hatására születnek a munkahelyek, nem pedig fordítva:
- A magyar cégek is konzervatívak ebből a szempontból, a növekvő forgalom hatására kezdenek invesztálni, munkaerőbe is. Ez csak a koreai vállalatoknál van másképp, ahol a beruházás és a munkaerő-toborzás sok esetben megelőzi a piac kiépítését.

Rugalmasan

A válság a hazai cégek figyelmét is a kölcsönzés felé fordította a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. felmérése szerint: a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy még több kölcsönzött munkaerőt venne fel. Ezeknél a vállalkozásoknál az aktív létszám 10-12 százaléka volt kölcsönzött munkaerő, ami akár 3-4 százalékponttal is nőhet a tanácsadó cég előrejelzése szerint. A cégek válaszaiból az is kiderül, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett egyéb, a rugalmas létszámgazdálkodást lehetővé tevő eszközök is felértékelődnek, így például a diákmunka vagy a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás.

A hazai kkv-k egyre nagyobb mértékben terveznek elbocsátásokat, nem új munkahelyek létrehozásában gondolkodnak a K&H kkv-bizalmiindex-kutatásának eredménye szerint. Nem fest rózsásabb képet a GKI idén januárban készült felmérése sem: eszerint a vállalkozások mindössze 4 százaléka akarja növelni a létszámát, míg 29 százalék csökkentést tervez. A kutatás alapján úgy tűnik, a cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot, részben azért, mert bízott a konjunktúra javulásában, részben pedig még valahogyan ki tudta gazdálkodni a bérköltséget. Mostanra sok cégnél „elszakadt a cérna": már nem bíznak a kedvező végkifejletben, és a tartalékaik is elfogytak. Nem javította a vállalatvezetők hangulatát a kötelező minimálbéremelés, a cafeteriarendszer további megsarcolása, a tb-járulék feljebb srófolása s áttételesen a fogyasztást terhelő adók emelése sem, mivel a hazai fogyasztók számára csaknem minden termék megdrágul - írja elemzésében a kutatóintézet.
- A foglalkoztatásban egyelőre nem várható nagyobb mértékű növekedés, ennek hiányában pedig a belső kereslet stagnálására lehet számítani. A hazai fogyasztás élénkülésének hiányában a gazdasági növekedésünk továbbra is az exportra fog támaszkodni, ami növeli függőségünket a külső gazdasági tényezőktől, leginkább az Európai Unió gazdaságának állapotától - magyarázza Németh László, a K&H kkv-marketingfőosztályának vezetője.

Kölcsönzés itthon

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) korábbi közlése szerint 2011-ben a kölcsönzésben érintett kalkulált átlagos évi létszám több mint 124 ezer volt, ami körülbelül 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. A kölcsönbeadók 2010-ben – becslések szerint – 155 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a költségvetésbe, és a foglalkoztatásuk által minimum 79 ezer, maximum 273 ezer embert foglalkoztattak megrendeléstől függően, azaz 4–12 százalékponttal csökkentették a munkanélküliséget az aktív korúak körében.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében egyrészt a bürokrácia csökkentésére, másrészt olyan megalapozott, a vállalkozások és a szakma bevonásával kidolgozott komplex stratégiára van szükség, amely a lehetőségek reális felmérésével teljesíthető pályát jelöl ki az egyes gazdasági ágazatok számára. Ezek alapján állíthatók össze azok az ágazati stratégiák, amelyek a vállalatok növekedésének segítésén keresztül az ország egészének versenyképességét is javítani tudják. Baja Sándor úgy véli, a Mercedes-beruházáshoz hasonló betelepülőkre lenne szükség:
- A német autógyár több mint háromezer munkavállalónak ad munkát, de sajnos, az utóbbi években kevés ilyen beruházásról lehet beszámolni. Magyar termék viszont nincs igazán versenyképes. Az informatika lehetne húzóágazat, ott viszont a munkaerőhiány akadályozza a bővülést.

A szakember szerint az elvándorlás is természetes jelenség. Akkor lehet megtartani a fiatalokat, ha a munka hatékonyságát tudjuk növelni. Az egyik fő társadalmi kérdés ma az Magyarországon, hogy hogyan tudunk kevesebben több outputot termelni. Ha ezt megoldjuk, az adhat esélyt a magasabb fizetésre, amely itt fogja tartani a fiatalokat.

2011. november–2012. január

A Központi Statisztikai Hivatal február 28-án közzétett adatai szerint a 2011 novemberével kezdődött három hónapban a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, 11,2 százalékról 11,1 százalékra csökkent. Ugyanakkor az előző háromhavi 10,7 százalékhoz viszonyítva nőtt a ráta. A munkanélküliek száma az előző háromhavi átlaghoz képest 15,7 ezerrel, míg az egy évvel korábbihoz képest 700-zal több. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbinál 40 ezerrel több volt, az október–decemberi periódushoz képest viszont 34,7 ezer fővel csökkent. A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtett megállapítása szerint „az a tény, hogy másfél éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már tendenciának tekinthető”. Elemzők szerint a munkanélküliségi ráta idén 10,5–11 százalék körüli szinten lesz, és kicsi az esély arra, hogy csökkenjen. A lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet.

ATIPIKUSAN
Lehetséges kiút

Magyarországon a 24 év alattiak körében mindössze 20 százalék a foglalkoztatottak aránya, szemben Hollandiával, ahol 70 százalék. Utolsó helyen állunk az európai rangsorban az 55-64 éves korosztály aktivitási rátájában is, és a nőknek is csupán 50 százaléka dolgozik - ezen a téren csak két uniós tagállam teljesít nálunk rosszabbul -, vagyis minden második munkaképes nő állástalan. Mindhárom szegmensben növelhetné az álláshoz jutók számát az atipikus, például a részmunkaidős foglalkoztatási forma elterjedése, állítják szakemberek. A fiatalok számára a munkaerő-kölcsönzés vagy a részmunkaidő - Hollandiában a nők 76 százaléka is így dolgozik - lehetőséget teremt arra, hogy tanulmányaik mellett is vállaljanak munkát.

Csehországban a rugalmas megoldások alkalmazásával 50-ről 70 százalékra emelték a foglalkoztatottak arányát úgy, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya lényegében nem növekedett. Svédországban 85 százalékra, Svájcban pedig 71 százalékra nőtt a foglalkoztatottak aránya az atipikus foglalkoztatási formák terjedésével. A részmunkaidőben alkalmazottak általában nem egy teljes állású foglalkoztatott helyét veszik el a Randstad Hungary felmérése szerint, ugyanis ezeket a pozíciókat vagy nem töltik be a munkáltatók, vagy egy nyolcórás alkalmazott végzi el a munkát túlórában. Ami pedig a munkaerő-kölcsönzést illeti, a statisztikák szerint minél nagyobb az aránya egy országban, annál kisebb a feketén dolgozók részesedése. Olaszországban például a számok azt mutatják, hogy a munkaközvetítő cégek tevékenységének liberalizálása fehérítette a gazdaságot. Nemzetközi felmérések szerint a munkaerő-kölcsönzésnek nincs igazi alternatívája: ha nem lenne kölcsönzött munkaerő, a vállalatoknak csak 26 százaléka alkalmazna állandó szerződéssel munkavállalókat, az esetek 62 százalékában teljesen megszűnnének ezek a munkahelyek. Nemzetgazdasági szerepén túl a vállalatok működését is kedvezően befolyásolja az atipikus foglalkoztatás. A 2009-es mélypont után például nagyobb nyereségre tudtak szert tenni azok a német vállalatok, amelyek a kölcsönzött munkaerő alkalmazásával gyorsabban tudtak reagálni a gazdasági helyzet javulására.

Az új munka törvénykönyve a kölcsönzést ugyan kedvezőtlenül érinti, de van, aki úgy véli, ez csak rövid távon igaz. A bérkompenzáció igénybevétele viszont jelenleg nem megoldott a munkaerő-kölcsönzők számára, ám úgy tűnik, e téren van kormányzati szándék a megoldás keresésére.