„Bár a Taxonómiával járó jelentéstételi folyamat egyelőre egyszerűsített, az elemzett cégek mégis nehezen tudnak megfelelni a szabálynak. A kutatásunk rámutat, hogy még egyes fogalmak és a kritériumok értelmezése sem mindig egyszerű” – hangsúlyozta Lukács Ákos.

A szakember hozzátette, hogy az érintett vállalatoknak kötelező lenne átlátniuk a rendelet elvárásait, különben forrásoktól, támogatásoktól eshetnek el, nem is beszélve arról, hogy hosszú távon a vevőik és munkavállalók bizalma is csökkenhet az irányukba.

A bevételi oldalon a legjobban teljesítő iparágak közé az építőipar, az infrastruktúra és az ingatlan került (58 százalék), míg a működési költségek szempontjából a bányászat, illetve az energetikai és közüzemi szektor (59 százalék) emelkedett ki. Ez utóbbit a társaságok elsősorban épületek felújításával, energiahatékony berendezések telepítésével és napelemes energiatermeléssel érték el. A tőzsdén jegyzett vállalkozások a tőkekiadásaik (CapEx) során mutatták fel a legkisebb környezeti terhelést. Ezek több mint harmada (35 százalék) a fenntartható sávba esett.   

Az elemzett szervezetek a jelentéstétel során négy fő kihívással szembesültek. Ide tartozik a Taxonómia elfogadása után rendelkezésre álló rövid időkeret és a megfelelő folyamatok hiánya, de gondot okoztak az információszerzéssel kapcsolatos nehézségek valamint, hogy túl sokféleképpen lehet értelmezni a szabályozási követelményeket. A felkészülés során az érintett cégeknek ezekre a területekre különösen figyelniük kell, hogy a következő alkalommal maradéktalanul eleget tehessenek a jelentéstételi kötelezettségüknek.