Bagdi Lajos szerint ezekkel jól kombinálható az energiaberuházási adókedvezmény, amely értelmében az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végső energia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Ide tartoznak a szigetelések, klímaberendezések felújítása, új nyílászárók beüzemelése, világításkorszerűsítés, napkollektor, stb.

Nem csak az energiaköltségeket lehet csökkenteni, hanem 6 egymást követő évben a társasági adót is, de maximum annak 70 százalékos mértékéig. Arra vonatkozóan, hogy melyek azok a költségek, amelyek nem számolhatóak el, érdemes az adókedvezmény igénybevételének feltételeit tartalmazó kormányrendeletet tanulmányozni, illetve szakértők segítségét igénybe venni.

Nem mindegy, hol van és mekkora a cég

Az adókedvezmény mértéke azonban nem csupán az elszámolható költségektől függ, hanem az adott vállalat földrajzi elhelyezkedésétől és méretétől, de az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A százalékos mérték egy budapesti mikró-és kisvállalkozásnak 50 százalék, egy középvállalkozásnak 40 százalék, míg egy nagyvállalatnak 30 százalék. Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl régiókban mikró-kisvállalkozónak 65 százalék, középvállalkozásnak 55 százalék, nagyvállalatnak 45 százalék az adókedvezmény mértéke.

Példával illusztrálva, ha egy középvállalkozás Miskolcon 300 millió forint értében hajt végre energiahatékonyságot növelő beruházást, akkor maximum 165 millió forint adókedvezményt vehet igénybe 6 egymást követő évben elosztva, de maximum a társasági adója 70 százalékos mértékéig.