A bónuszkifizetések és a vállalati termelékenység közötti kapcsolatot vizsgálta a Corvinus elemzése a hazai munkaerő-felmérés alapján. Ebben Reizer Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és az ELTE-KRTK kutatója a 2003 és 2018 közötti, évi mintegy 11 ezer vállalat 120 ezer munkavállalójának adatát vetette össze a vállalatok mérlegadataival, a tanulmány a Finance Research Letters decemberi számában jelent meg.
Az eredmények szerint azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók 10 százalékponttal nagyobb aránya részesül bónuszban, az egy főre jutó hozzáadott érték 3,9–4,6 százalékkal magasabb. Ezzel párhuzamosan pedig közel 3 százalékkal javul a teljes, ún. tényezőtermelékenység is: ez azt mutatja meg, a cég mennyire hatékonyan alakítja át a felhasznált erőforrásokat – a tőkét és a munkaerőt – termékké vagy szolgáltatássá.
A kapcsolat lineáris: nem kizárólag azok a vállalatok húzzák fel az átlagot, amelyek minden dolgozónak. Minél nagyobb a bónuszban részesülő munkavállalók aránya, annak annál nagyobb a hatása a teljesítményre.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a rugalmas bérkomponensek akkor működnek igazán jól, ha azok nem egy szűk kör privilégiumai, hanem szélesebb munkavállalói csoportokat ösztönöznek. A kutatás nem talált bizonyítékot arra, hogy a bónuszok különösen hatékonyak lennének azoknál a cégeknél, ahol sokat költenek a bérekre, vagyis a teljesítményjavulás nem egyszerűen a magasabb bérráfordítás mellékhatása” – hangsúlyozta Reizer Balázs, a Corvinus docense, a tanulmány szerzője.
