Az amerikai tőzsde nyolc éve szárnyal. A londoni is nagyjából követte a trendet, az FTSE100 januárban tíz napon át rekordokat döntött, júniusban rövid időre túllépte a 7600 pontot, amire soha nem volt még példa. Az európai részvényindexek 2017 első felében zömében 10 százalékkal emelkedtek. Ez a bull market (bika piac).
Az amerikai ingatlanpiac is pörög, a dollár erős, a fogyasztói bizalom magas, akárcsak a befektetői optimizmus, de a munkahelyek számának növekedése lassul. Csakhogy ugyanez volt a helyzet 1999-ben és 2007-ben is, aztán jött a kijózanító pofon és a nagy észhez térés.
David Hunt, a Prudential Financial elnök-vezérigazgatója szerint globális jelenségről van szó, egyetlen tőzsdei cég sincs ma a világon, ahol további jelentős árfolyam-emelkedésnek lenne esélye.
Ártorzító vásárlók
Az S&P500-cégek nyereségei majdnem öt éven át stagnáltak, majd 2015–2016-ban öt negyedéven át csökkentek. Az árfolyamok közben mégis folyamatosan emelkedtek, mert három oldalról is erős volt a kereslet.
– A japán, svájci és uniós központi jegybankok 2017 első négy hónapjában 1000 milliárd dollárnyi eszközt vásároltak. Ha ilyen tempóban haladnak, év végéig ebből 3600 milliárd is lehet. Ez a „likviditási szupernóva”, amihez fogható vásárlási dömpingre csak a 2008-as válság után ragadtatták magukat a jegybankok.
– A cégek erősek voltak a részvény-visszavásárlásokban, amivel azt az üzenetet adták a piacnak, hogy értékpapírjaikat alulértékeltnek tartják, tehát megéri visszavásárolni, mert még emelkedni fog.
– A magánbefektetők túlzott optimizmusa is erősítette a keresleti oldalt.
Az áringadozások olyan minimálisak, hogy az szinte példa nélkül álló a tőzsdék történetében. Ez rossz előjel (az 1987-es krach előtt is ez jellemezte a piacot), és arra utalhat, hogy „közel a fordulópont”, fogalmazott Marko Kolanovic, a JPMorgan quant- és derivatívaguruja. A volatilitás hiánya azt a hamis benyomást kelti az emberekben, hogy a piac kockázatmentes. Ez időzített bomba.
A 30,3 milliárd dollárt menedzselő Baupost Group hedge fund igazgatója, Jim Mooney szerint megteremtődtek az alapfeltételek a következő összeomláshoz. Az árfolyamok emelkedésére játszva túl sokan nyúltak kölcsönpénzhez, hogy még több tőkét forgassanak a tőzsdén, és rekord alacsony szinten van a kliensek készpénzállománya.
Augusztus közepére előjött a „Hindenburg-ómen” is, amit a piaci összeomlások előjelének tartanak, bár nem mindig szokta magával hozni azt. Tehát a New York-i tőzsdén az S&P500-as index részvényeiből öt napon keresztül több zuhant 52 hetes mélypontra, mint amennyi 52 hetes csúcsponton járt.
Mindezek ellenére több amerikai elemző úgy véli, hogy az S&P 500tovább emelkedik, és valahol 2550–2650 ponton zárja majd az évet.
Közeledik
Több guru 50 százalékos túlértékeltségről beszélt, de Andrew Smithers közgazdász-blogger szerint az amerikai részvények 80 százalékkal vannak túlárazva. Szerinte csak 1929-ben és 1999-ben, a dotkom boom előtt voltak ilyen kockázatosak a részvények, mint ma. E két krachnál végül 89 és 50 százalék lett a korrekció.
A Szingapúrban élő Jim Rogers szerint olyan válság jön, amire az ő életében még nem volt példa. És valahol ott fog kezdődni, ahol nem is sejtenénk, mint ahogy a 2007-es dominóeffektus is Izland bedőlésével indult. Amerika legnagyobb hedge fundjának a vezetője, Ray Dalio viszont úgy látja, a következő válság nem lesz a 2008-as összeomláshoz fogható, mert akkoriban a (toxikus) hitelállományok mindenütt egyszerre jártak le (és dőltek be), most viszont folyamatosan, apránként történik.
- Már idén őszre jósol egy jelentős korrekciót a Bank of America Merrill Lynch elemzése.
- Brad McMillan, a massachusettsi Commonwealth Financial Network befektetési igazgatója szerint csak 2018 elején-közepén várható a nagy árfolyamesés.
- Az időzítésben optimistább David Harris, a Rockefeller & Co. befektetési igazgatója és Byron Wien, a Blackstone alelnöke is csak néhány éven belül számol krachhal.
- Jim Rogers rámutatott, hogy az USA alapítása óta 4-7 évente mindig volt valamilyen gazdasági válság. Ez valamelyest hajaz Martin A. Armstrong modelljére, mely 8,6 éves ciklusokról beszél (lásd Piac & Profit, 2015/szept.). Ő 2024 tavaszára vetít előre egy nagy fordulatot.
Előremenekülnek a nagybefektetők, már kisebb gondok esetén is megszabadulnak a problémás részvényektől, és például aranyba fektetnek. Magyarországon azonban más lehet a jó stratégia, mint a tengerentúlon.
Soros György (87)
Soros Fund Management LLC, New York
Eszközök: 30 Mrd $
Miután kifizette és elküldte a külső befektetőket, alapját a családi vagyont kezelő céggé alakította és visszavonult. 2016-ban újra aktív menedzser lett Soros, és put opciókat kötött a Russell 2000 zuhanására, mely a viszonylag alacsony piaci kapitalizációjú (300–2000 M $) cégek részvényeit gyűjti egybe, de a nagyvállalatokat felölelő, tőzsdén kereskedett alap, az SPDR S&P500 ETF részvényeire is ilyen eladási opciót kötött, akárcsak az SPDR Industrial Select Sector alapra. (Időközben mindkettő emelkedett.) Amiben fantáziát lát, az a pénzügyi szektor és az arany. Növelte részesedését Peter Munk Barrick Gold cégében, mely a világ legnagyobb aranykitermelője.
Soros úgy látja, a kínai tőzsde akkorát fog hasalni, hogy magával rántja az amerikait. (A 2007-es válság után Peking rengeteg amerikai államkötvényt vett, most azonban lassul Kína gazdasága.) Sok részvénypakettől vált meg 2016-ban. Helyettük bevásárolta magát 17 cégbe, főleg a bankszektorban.
Vásárolt: PNC Financial, Goldman Sachs, Fifth Third Bancorp., Lam Research.
Növelte részesedését: Williams Companies, Hewlett Packard, Mondelez.
Lee Ainslie (n. a.)
Maverick Capital, Dallas
Eszközök: 10,5 Mrd $
Szerinte menekülni kell azokból a vállalatokból, melyeket alapvető iparági átalakulások veszélyeztetnek (például a kamera- és ATM bankautomata-gyártók, az e-kereskedelem mögött lemaradó fizikai áruházláncok). Korábban akkor jutott eszébe shortolni egy részvényt, ha az ára 10-13-szor volt nagyobb, mint az egy részvényre jutó nyereség (EPS), ma már a jóval magasabb, 20-26-szoros árfolyamnál is menekülőre fogja, mert a strukturális galibák nem oldódnak meg e cégeknél, és nyilvánvaló, hogy árfolyamesés lesz a dologból.
Dr. Jeff Gundlach (57)
DoubleLine Capital, Los Angeles
Eszközök: 100 Mrd $
Megkezdte a kivonulást a bóvlikötvényekből, a feltörekvő piacok kötvényeiből és egyéb alacsony kvalitású befektetési formákból. Már tavaly azt jövendölte, hogy az arany unciánkénti ára 1400 dollárra fog emelkedni. (Augusztus végén 1310 körül mozgott.)
Warren Buffett (87)
Berkshire Hathaway
Júniusban 100 milliárd dollárra nőtt Buffett konglomerátuma, a Berkshire Hathaway (BH) készpénzállománya, amivel az egyik leglikvidebb cég a világban. Az omahai guru mégsem szórja dollárjait, mert nem lát túl sok kecsegtető befektetési célpontot a cégvilágban.
Eladta pozícióját az idén bő 20 százalékos árfolyamesést produkáló GE-ben, melynek élére új vezér került; növelte részesedését a The Bank of New Yokr Mellonban, a GM-ben és az Apple-ben. A BH legnagyobb részvénypakettjei a Kraft Heinzben, a Wells Fargóban és az Apple-ben vannak. Azoknak, akik nem gazdagok, Buffett mindig azt tanácsolta, hogy rakják a pénzük egy egyszerű S&P500-indexalapba, mely nem számít fel nagy jutalékokat.
Ray Dalio (68)
Bridgewater Associates, Westport, Connecticut
Eszközök: 150 Mrd $
Szerinte mindenkinek érdemes a tőkéje 5-10 százalékát aranyban tartania. Mottója: „Ha nincs a birtokodban arany, akkor nem ismered sem a történelmet, sem a gazdaságot.”
Aranyba fektetett még:
Lord Jacob Rothschild (81) RIT Capital Partners £2,7 Mrd
David Einhorn (48) Greenlight Capital $7 Mrd
Pallos Noémi (n. a.) vezérigazgató-helyettes
Diófa Alapkezelő, Budapest
Felfele menetelő időszakban az ingatlanok jó választásnak tűnnek még akkor is, ha a tőkepiacokon esetleg már korrekciót jósolnak. Az ingatlanszektor általában néhány éves késéssel követi a gazdasági ciklust, így aki most dönt ingatlanvásárlás mellett, az a következő 1-2 évben nagy valószínűséggel nyugodtan alhat (ha másért nem, már csak azért is, mert az ingatlanvásárlásnak „más a pszichológiája”, ott nem lehet naponta árfolyamgörbét nézegetni). Szerencsére ma már sokféle ingatlanbefektetési forma között lehet választani, így ha nem maga az ingatlan, hanem a kitettség az érdekes, akkor például néhány tízezer forintos összeg mellett egy ingatlanalap tökéletes választás. A lakás- és irodapiacra egyébként egyaránt igaz, hogy a CEE régió még mindig nem érte el a nyugati hozamszintet, így további értéknövekedés várható.
Ha már régiós befektetésekről beszélünk, akkor azt a furcsa időszakot éljük, amikor nem a dollár vagy az euró a safe haven, hanem épp a mi régiónk devizái: cseh korona vagy a magyar forint, így önmagában már az jó befektetési döntés, ha saját devizában hagyjuk a megtakarításokat.
Egyébként, ha valaki komolyan hisz a korrekcióban, de nem befektetésekkel foglalkozik, akkor semmiképpen sem egy konkrét terméket javasolnék, hanem egy abszolút hozam szemléletben kezelt befektetési alapot. A portfóliómenedzsereknek épp ez a szakmájuk, egész álló nap a piacot figyelik, így azonnal reagálni tudnak a legkisebb változásra is.
