Az online vásárlás másfél évtizede még teljesen ismeretlen fogalom volt, mára viszont a mindennapok szerves részévé vált. Tartós fogyasztási cikkek, számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékek mellett egyre többen és többször vesznek például ruhákat, cipőket, könyveket és egyéb kulturális árucikkeket, lakberendezési tárgyakat és játékokat, sőt élelmiszereket és más FMCG-termékeket is.

Globálisan és lokálisan is növekszik az online kiskereskedelmi forgalom 

Ha megnézzük a globális adatokat, az online eladások az elmúlt években megtöbbszöröződtek - és a trendnek még koránt sincs vége. A Statista adatai, illetve prognózisa alapján 2014-től 2021-ig 246,15%-os bővülés várható, így a teljes kereskedelmi forgalom elérheti a 4,5 billió dollárt. 

A magyarországi számok is hasonló növekedést mutatnak az eNET legfrissebb, Több mint 1000 milliárd forintot költenek el Magyarországon az e-kereskedelemben című felmérése, illetve prognózisa szerint. A 2014-es 273 milliárd forintról 2018-ra 669 milliárd forintra bővült a webáruházak belföldi nettó forgalma. Az utóbbi adat ráadásul nem is tartalmazza a hazai online vásárlók külföldi webáruházakból történő vásárlásait, ami további 400-420 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy tavaly 23%-kal nőtt a magyar e-kiskereskedelmi forgalom. Mindez együtt járt az egy vásárlóra jutó online forgalom, illetve az átlagos kosárérték növekedésével. Egy online vásárlás átlagos értéke 2017-ben 13 400 forint volt, 2018-ban azonban már 15 400. Az egy vásárlóra eső átlagos éves online forgalom is nőtt ebben az időszakban: 111 000-ről 124 000 forintra. 

Nemcsak a kereskedelmi forgalom nőtt az online szektorban, hanem a vásárlók száma is. Az eNet Közel 5,4 millió online vásárló hazánkban című tanulmányának adatai szerint a felnőtt korú magyar internetezők 91 százaléka szokott rendszeresen online vásárolni, ez 5,4 millió embert jelent. Ez az adat a 2019-es év elejére vonatkozik, és mintegy 800 ezres növekedést jelent 2017 májusa óta. 

Ezt a tendenciát a Központi Statisztikai Hivatal idősora is megerősíti. Az adatok szerint a 2010-es 46,029 milliárd forintról 2017-re csaknem 408,5 milliárd forintra nőtt a csomagküldő és internetes szegmens kiskereskedelmi forgalma.

A jövő záloga az FMCG?

A hazai e-kereskedelmi szegmens bővülése a GKI 2019 tavaszi, Online kiskereskedelem: 425 milliárd forintos forgalom és 17%-os növekedés 2018-ban című felméréséből is egyértelműen látszik. Ez alapján a magyar vásárlók az interneten keresztül mintegy 38 millió rendelést adtak le tavaly, ez 13%-kal haladja meg a 2017-es értéket. A felméréséből az is kiderül, hogy a webshoptulajdonosoknak érdemes lehet a drágább, lassabban forgó termékek (például tartós fogyasztási cikkek, szórakoztató elektronikai és informatikai eszközök) mellett gyorsabban fogyó árukkal is bővíteni a termékpalettát. 

Közben a vezető hiper- és szupermarketláncok közül többen is rástartoltak az online értékesítésre, így az FMCG-szegmens egyébként is feljövőben van. A GKI szerint az FMCG-n belül az online élelmiszer-vásárlások generálták a legnagyobb forgalmat, a két vezető szereplő pedig a Tesco és az Auchan. Ezt egyébként az eNET fentebb már idézett kutatásának adatai is megerősítik, amelyek szerint a hazai internetes vásárlók 22 százaléka, 1,2 millió fő intézte ilyen jellegű bevásárlását online. A nagyobb részük, 67%-uk a Tesco, 27%-uk pedig az Auchan online szolgáltatását vette igénybe. 

Az eNET kutatásából az is kiderült, hogy sokan vásárolnának online olyan szupermarketláncoktól is, ahol erre még nincs lehetőség. A legtöbben a Lidltől (39%) és az Alditól (27%) vásárolnának az interneten keresztül, de a Penny Market (26%) és a Spar (23%) esetében is jelentős igény mutatkozik. Utóbbi idén májusban egyébként el is indította a Spar Online Shopot, ezt egyelőre csak a fővárosban és néhány környező településen élő vásárlók használhatják. 

Emellett a háztartási cikkek, kozmetikumok, drogériai termékek is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az online FMCG-piacból. Ezen a területen a Rossman térhódítása a legszembetűnőbb, de már a DM is elindította a saját webáruházát. Ugyanakkor a GKI elemzői szerint a tartós fogyasztási cikkekre összpontosító e-kereskedőknek is érdemes elgondolkodni a termékpaletta ilyen irányú bővítésén. Ugyanis mind a rendelésállomány, mind pedig a visszatérési gyakoriság jelentősen növelhető, méghozzá a kosárérték megőrzése mellett - állapítja meg az elemzés. 

Webáruház-boom a magyar piacon

De hogyan is néz ki mindez a webshopok szemszögéből? Azt, hogy mennyi webáruház üzemelhet Magyarországon, pontosan nem lehet tudni, csak becslésekre hagyatkozhatunk. Az egyik legutóbbi becslést a Webshop ABC tette közzé Hány webáruház van Magyarországon? E-kereskedelmi körkép című elemzésében. Ők abból indultak ki, hogy jelenleg a bérelhető áruházrendszerek mellett jelen vannak a piacon a különféle ingyenes keretrendszerek is, továbbá a saját fejlesztésű webshopok. A Webshop ABC számításai szerint tehát 2018 elején körülbelül 10-15 ezer működő webáruház üzemelhetett Magyarországon. Ez a KSH adataihoz képest, amelyek szerint 2017 decemberében 132 508 darab fizikai, “offline” bolt működött hazánkban, nem tűnik soknak. Ahhoz képest azonban, hogy a GKI 2015-ben még csak 1400 aktív webáruházat mért, jelentős növekedés. 

Webáruház-bérlés: a legnagyobbak is így kezdték - sokan így is folytatták

A webshopokat illetően az egyik legalapvetőbb kérdés, hogy saját fejlesztésű, bérelt, vagy esetleg valamilyen ingyenes keretrendszeren alapuló megoldást válasszanak a tulajdonosok. Az egyik legnagyobb hazai, webáruház bérlést biztosító rendszer, a ShopRenter minden évben megjelenteti a Nagy Webáruház Felmérést. Az idei, szám szerint 12. felmérés 570 hazai webáruház tulajdonosának megkérdezésével készült. Az adatokból kiderül többek között, hogy míg felmérésben résztvevők 15%-a ingyenes webáruházmotort használ, 23%-nak pedig egyedi fejlesztésű webshopja van, a döntő többség, 62% valamilyen bérelhető webáruházrendszert vesz igénybe. A már idézett Webshop ABC becslése szerint pedig a 10-15 ezer magyarországi webáruház közül mintegy 6-7 ezer működhet bérelt felületen.

A ShopRenter több mint 3500 bérlője között például olyan, mára komoly, nagy forgalmú vállalkozássá és ismert branddé vált nevet találunk, mint a Reflexshop, a WhiskyNet, a FittenJó, a Kávétársaság, a VITAPACK, a Katus Webhsop, a Lednagyker, vagy éppen Megyeri Szabolcs Kertészete. A bérlés tehát egyáltalán nem gátja a növekedésnek, vagy hogy egy webshop népszerű márkává váljon a piacon. Ugyanakkor a kisebb webáruházak alkotják az e-kiskereskedelem szereplőinek többségét. 

De nem csak számbeli fölényben vannak, hanem az online kiskereskedelmi forgalom jelentős részét is ezek a kisebb webshopok bonyolítják. Erre utal a GKI 2019 májusi e-TOPLISTA felmérése is, amely szerint a 10 legnagyobb hazai webáruház összesen mintegy nettó 150 milliárd forintos forgalmat realizált a tavalyi évben. Ez ugyan a szektor teljes forgalmának 35%-át teszi ki, ám egyúttal azt is jelenti, hogy a piaci szereplők többsége a kis és közepes méretű webshopok közé tartozik. Ezt megerősíti a már említett Nagy Webáruház Felmérés is. Az ebben résztvevő webshopok 59%-át 1 fő, további 31%-át 2-3 fő üzemelteti, csak a fennmaradó 10% esetében foglalkoznak ennél többen a napi feladatokkal. 

Az első lépések

De hogyan érdemes belekezdeni az online kiskereskedelembe? Az internetkapcsolat, az online elérhetőség ma már nem lehet probléma, “csak” azt kell kitalálni, mit szeretnénk árulni, kinek akarjuk eladni a termékünket és mennyiért, illetve milyen csatornán érjük el a célcsoportot. Természetesen ezeken kívül még rengeteg megválaszolandó kérdés és megoldandó feladat van az induláskor, de talán a legfontosabb ezek közül, mint már említettük, hogy saját fejlesztésű legyen a webshop, ingyenes keretrendszert használjunk, vagy bérelhető webáruházzal vágjunk bele az online kereskedésbe. 

Mindhárom megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, de kezdőként nagy valószínűséggel a webáruház bérléssel járunk a legjobban. Ez leveszi a vállunkról a webáruház-készítéssel kapcsolatos anyagi és egyéb terheket is. 

Melyek a webáruház bérlés előnyei?

• Mivel egy kész rendszert kapunk, a webáruház fejlesztésével nem kell foglalkozni, 
• Viszonylag alacsony, 5-10 ezer forintos a havi előfizetés 
• Ezért egy folyamatosan működő webáruházat kapunk, supporttal, hibaelhárítással, 
• A webáruház készítés percek alatt elvégezhető, ennek költségei szintén alacsonyak.
• A webáruház tartalma, beállításai és arculata könnyen és gyorsan személyre szabhatók, egyedivé tehetők
• Kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vehetünk, amelyek még hatékonyabbá és könnyebbé teszik a webshop menedzselését, üzemeltetését.
• Ha vállalkozásunk elért egy bizonyos forgalmat, illetve méretet, bármikor ráfejleszthetünk a bérelt rendszerre, vagy ha úgy tetszik, saját fejlesztésű webáruházra is válthatunk. 

Mint láttuk, egy folyamatosan bővülő piacról van szó, hiszen az online kiskereskedelmi forgalom évről évre növekszik - ennek ellenére az újonnan alapított webáruházaknak csak egy kis százaléka lesz sikeres. Ennek oka, hogy a legtöbben csak az indulásra készülnek fel, a webáruház-üzemeltetéssel összefüggő hosszú távú feladatokat viszont figyelmen kívül hagyják. Jelentősen nőhet annak esélye, hogy az általunk alapított webáruház hosszú távon is sikeres lesz, ha már az alapításkor foglalkozunk a később aktuálissá váló stratégiai, marketing, értékesítési és jogi kérdésekkel is.

Néhány további információ és tipp az induláshoz a 2019-es Nagy Webáruház Felmérés alapján:

• A felmérésben részt vevő webáruházak közül a legtöbb ajándékokat, ruházati cikkeket, szabadidős termékeket és szépségápolási készítményeket forgalmaz. 
• A mezőny a szolgáltatások, az oktatás, a villamossági termékek az épületgépészet, valamint az állateledelek és kisállat-felszerelések területén a leggyérebb.
• A legjobb konverziós rátáról a szolgáltatás, webpláza, irodatechnika, könyv, valamint az autós, motoros termékeket forgalmazó áruházak számoltak be. 
• A marketingeszközök közül a legtöbben a közösségi oldalakon való megjelenésre voksolnak, ezt a SEO (keresőoptimalizálás), a Facebook-hirdetések és a hírlevelek követik. 
• A legtöbb nehézséget a marketing, a logisztika és a design testreszabása jelenti.