Az 5 legfontosabb teendő munkahelyi baleset esetén

A legfontosabb, hogy szervezett módon megpróbáljuk elkerülni az esetleges baleseteket - például az új gépek körültekintő üzembe helyezésével. Ha azonban megtörténik a baj, fontos, hogy ne veszítsük el a fejünket.

1. Szervezze meg az elsősegélynyújtást!

Munkahelyi baleset esetén a legelső és legfontosabb feladat az elsősegélynyújtás, az orvos, vagy mentő hívása. Ehhez nélkülözhetetlenek az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei, tehát ha eddig nem volt, most szerezzen be egy elsősegélydobozt (ha van elsősegély-felszerelés, ellenőrizze, hogy a szavatossága nem járt-e le) - hangsúlyozza Kling Péter, munkavédelmi szakmérnök hozzátéve amennyiben lejárt, a gyógyszertárban is fel tudják tölteni. Jó, ha tudja, a hiányos vagy lejárt doboz legalább olyan rossz (hatósági szempontból) mintha nem lenne elsősegélynyújtó doboza. Mindenképpen legyen olyan kolléga, aki részt vett egy elsősegélynyújtó felkészítésen! Ez nem csak azért fontos, hogy elkerüljük a munkavédelmi bírságot, de valóban hatalmas segítség lehet. Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását egyébként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzi is.

Így történhet munkahelyi baleset, ha az alapvető előírásokat sem tartják be!

2. Biztosítsa a helyszínt!

Gondoskodjon arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!

A súlyos munkabaleset:

a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását

b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);

e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

3. Döntse el, hogy baleset-e, ami történt!

Döntse el, hogy ami történt, az baleset-e egyáltalán. A baleset fogalma munkavédelmi szempontból olyan, az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Egyszeri hatás: ha ismétlődő hatások összegződnek (mint pl. a zajterhelésnél), az általában nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés.

Külső hatás: ha a balesetet nem külső hatás, hanem a sérült betegsége okozza, az nem baleset, még ha ez külső sérülést is okoz (pl. rosszullét miatt elesik).

Sérült akaratától függetlenül: az öncsonkítás, öngyilkosság nem ilyen, de ha valaki megveri a munkahelyen, az már (munka)baleset.

Sérülés, mérgezés, egészségkárosodás, halál okozása: ha nem történik meg, akkor nem balesetről, hanem veszélyeztetésről beszélünk, amit bizonyos esetekben szintén ki kell vizsgálni azért, hogy megelőzzük a következő balesetet.

4. Munka- vagy üzemi balesettel állunk szemben?

Ami biztos, hogy ha a baleset munkahelyen vagy munkavégzés közben történt, akkor biztosan munkabaleset! A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Amennyiben a balesetet a sérült ittassága, szabálytalan munkavégzése, fusizása, munkahelyi verekedés okozta, akkor is munkabalesetnek minősül a történés.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Ha felmerül a gyanú, hogy a sérült alkoholt fogyasztott, célszerű az ittasság vizsgálat elvégzése.Ez elsősorban a munkáltató érdeke, hiszen ha ő mindent megtett az ittas munkavégzés megakadályozására, akkor a baleset ugyan munkahelyi, de nem minősül üzeminek.

5. Döntse el, hogy a munkahelyi baleset súlyos-e vagy sem!

Ennek azért van jelentősége, mert a súlyos munkabalesetet telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésére álló adatok közlésével az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi felügyelőségének, akik azonnal kijönnek kivizsgálni. Ezenkívül a súlyos balesetet Önnek munkavédelmi szakemberrel kell kivizsgáltatnia, és ő is jobb, ha minél előbb értesül.

Papírmunka

A munkáltató köteles kivizsgálni minden tudomására jutott balesetet, valamint bejelenteni azt legkésőbb a következő hónap 8-áig. Súlyos baleseteket azonnal jelenteni kell. A három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült jegyzőkönyvet az OMMF területileg illetékes felügyelőségének is el kell küldeni.

Ha nem súlyos a munkabaleset, akkor a további teendőket először is az határozza meg, hogy okozott-e egyáltalán munkaképtelenséget, vagy sem. Ha a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor bejelenteni nem kell, de a körülményeit akkor is tisztázni kell, és az eredményét nyilvántartásba kell venni. A baleset körülményeit a baleseti naplóba rögzítse, és a baleseti nyilvántartásba is vezesse be. Ha nem történt az adott évben baleset, a baleseti nyilvántartást az év végével akkor is le kell zárni "munkabaleset nem történt" megjegyzéssel.

A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél (telephelyen) külön-külön vezetni kell.