Nem biztos, hogy jó ötlet Moszkva felé kacsingatni

Közel 30%-os zuhanás után a globális pénzügyi válság közepén tapasztalt 2009-es szint alá esett az Oroszországba irányuló 2015 első félévi magyar export értéke, elsősorban az európai uniós embargós intézkedések és a gyenge rubel eredményeképpen - állítja az Atradius Hitelbiztosító. A tavaly és idén is gyengélkedő orosz gazdaság 2016-ban magához térhet, azonban a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető orosz piac „békeidőben” is nehéz falat lehet a magyar cégeknek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A tavaly és idén is gyengélkedő orosz gazdaság 2016-ban magához térhet, azonban a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető orosz piac „béke időben” is nehéz falat lehet a magyar cégeknek. Ennek legfőbb oka, hogy a sajátos orosz szabályozás miatt komoly nehézségeket jelent a magyar vállalatok számára a megfelelő fedezetek, garanciák megszerzése, amellyel a szerződés szerinti kifizetéseket szavatolják - mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb piaci elemzése.

Bár az Oroszországba irányuló teljes magyar export 2015 első félévében 27%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok után az ország még mindig a magyar gazdaság negyedik legnagyobb EU-n kívüli felvevő piacát jelenti. A magyar export zuhanásáért nagyrészt az a feldolgozóipar felelt, amely a kivitel csaknem 60%-át (57,6%) nyújtotta 2015 első felében. A visszaesés itt 30% körül mozgott az előző év hasonló időszakához képest, leginkább a tavaly augusztusban életbe léptetett, az élelmiszeripart sújtó uniós embargós intézkedések miatt. Jelentősen visszaesett még a kereskedelmi szektor is, amely a kivitel 36%-át lefedve 23%-ot esett. Összességében az Oroszországba irányuló magyar export, mintegy 855 millió dolláros értékével jóval a globális pénzügyi válság közepén regisztrált 2009-es szint alá esett.

Ugyancsak a kétoldalú külgazdasági kapcsolatok visszaesését mutatják a magyar piacokra érkező orosz import első féléves számai is: az 1,86 milliárd dolláros adat 53%-os esést jelez, egyben 2009-es szint alatti teljesülést. Az év első felében a kereskedelmi szektor zuhant a legjobban, több mint 79%-kal, de a villamosenergia- és gázszolgáltatás, valamint a feldolgozóipar teljesítménye is 38-38%-kal csökkent. Utóbbi szektor teszi ki az orosz import kétharmadát.

Így juthatunk a világpiacra
Hogyan juthatunk a világpiacra? Például úgy, hogy egy nagyvállalat beszállítójává válunk. A költséghatékony működésre való törekvés és a piacok erőteljes globalizálódása együttesen vezetett oda, hogy ma a legtöbb multinacionális cég regionális partnereket keres.
Azonban a negatív jelenség nem a magyar-orosz viszony romlását jelenti: a számok alapján az látható, hogy a világ összes országából Oroszországba irányuló teljes évi export mennyiség már tavaly 14,7%-ot zuhant. Az orosz gazdaság teljes bruttó hazai teljesítménye a tavalyi évben 1860 milliárd dollár volt, de ez a szám idén akár 4,1%-ot is eshet a gazdasági embargó az olajárak visszaesése és a továbbra is gyenge rubel miatt – derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb becsléséből. Ugyanakkor a hitelbiztosító elemzése szerint jövőre a 12%-os infláció mellett, lassú, kb. 1,5%-os növekedés várható az orosz gazdaságban.

Ideális körülmények között sem könnyű piac

Azonban az orosz fellendüléssel és az embargó előbb-utóbb történő feloldásával számoló exportőröknek számos adminisztratív részletre kell ügyelniük, lévén nem európai uniós tagországról van szó. Mivel az eltérő jogrendszerből fakadó nehézségek komoly fejfájást okozhatnak a szereplőknek, sok esetben egy harmadik ország gazdasági jogrendszerét alkalmazzák a garanciák betartása érdekében. Emellett a szállítási megállapodásban elegendő információnak kell lennie a termék-specifikációról, a mennyiségi és minőségi kérdésekről, a vételárról, a határidőkről és a szállítás időtartamáról, nem beszélve az éppen aktuális ÁFA-kulcsról. A jogi formulákon túl pedig olyan apróságokra is figyelnie kell a magyar félnek, mint az orosz partner teljes nevének és pontos címének megjelenítése, mivel számos esetben ugyanazon név alatt akár több orosz cég is futhat.

Tévhitek tartják távol a kisvállalatokat az exporttól
A javuló belföldi kilátások elkényelmesítik a hazai kis- és középvállalatokat, de nem csak emiatt lanyhul a késztetésük, hogy külföldi vevők megtalálásában próbáljanak szerencsét. Az okok közül a leggyakoribbakat mutatjuk most be.
Mivel bármilyen felmerülő probléma esetén az orosz igazságszolgáltatás csak igen nehézkes és hosszadalmas procedúra után tudja kikényszeríteni a felektől a szerződésben foglaltakat, ezért az exportőröknek érdemes egy harmadik szereplőn keresztül intézni a szállítást, ezzel maga a tranzakció is biztonságosabbá válhat. A szállítás kapcsán pedig mindenképpen ügyelni kell az egyszerűségre és az átláthatóságra, valamint a megállapodással kapcsolatos összes dokumentum megőrzésére – hangsúlyozta az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb piacelemzése.

Különösen igaz ez az élelmiszeriparban, ahol a jelek szerint (gyorsan megélénkülő külgazdasági kapcsolatok) a piaci szereplők már tavaly gyorsan megtalálták azokat a tranzitországokat (pl. Szerbia, Macedónia, Moldova, Fehéroroszország), amelyekre nem vonatkozik az orosz embargó.

„A jelenlegi orosz gazdasági környezetben nagyon fontos, hogy a magyar vállalkozások jól megválogassák üzleti partnereiket, ezért mindenképpen ajánlott előzetesen informálódni róluk, illetve különböző eszközökkel (céginformáció, hitelbiztosítás) minimalizálni a nemfizetésből, vagy késedelmes fizetésből fakadó kockázatokat. Emellett akár unióin kívüli tranzitországokon keresztül, akár egyenesen Oroszországba exportálunk, szükség van a megfelelő jogi háttér és tanácsadás biztosítására” – hívta fel a figyelmet Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo