Benyújtották a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlés elé, eszerint csökken több élelmiszer áfája, viszont emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, és az üzemanyagok árán is többet akar fogni majd a kormány. Ezenkívül azonban sok más dolog is változik az adótörvényekben, amelyek komolyan érintik a cégek életét. Ezek közül az adóelkerülés kiszűrését és szankcionálást érintő intézkedések legfontosabb mozzanatait foglaltuk össze sorozatunk első részében.
Adóelkerülés elleni intézkedések
„A javaslat több, az adóelkerülés megakadályozását célzó módosítást vezet be a társasági adó törvénybe. Módosításra kerül az alapelv, miszerint ha egy jogügylet célja kizárólag adóelőny elérése, a kapcsolódó adóelőny nem érvényesíthető, illetve az ügylet kapcsán elszámolt költségek, ráfordítások nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. A javaslat szigorítaná ezt az alapelvet, így a fenti korlátozások már abban az esetben is vonatkoznának egy jogügyletre, ha annak fő célja adóelőny elérése volt” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.
Továbbá szigorítanák a kedvezményezett ügyletek minősítésének feltételeit. A módosítás szerint ahhoz, hogy az átalakulás vagy eszközátruházás kedvezményezettnek minősüljön, az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok szükséges megalapozzák, amelyek fennállását az adózó köteles bizonyítani.
A javaslat szigorítaná a kedvezményezett ügyletek minősítésének feltételeit is. A módosítás szerint ahhoz, hogy az átalakulás vagy eszközátruházás kedvezményezettnek minősüljön, az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok szükséges megalapozzák, amelyek fennállását az adózó köteles bizonyítani.
Feltételes adómegállapítás tényállásának ellenőrzése
„A tervezet az adóhatósági ellenőrzések új fajtáját teremti meg. Az új ellenőrzési típus célja annak megállapítása, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás már megvalósult-e, valamint ennek alapján a feltételes adómegállapítás kötelező-e az adóhatóságra” – emelte ki Veszprémi István.
A megbízható adózói minősítés tekintetében kedvező változás, hogy azon feltétel esetén, mely a megbízható besoroláshoz elvárja, hogy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át, az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a javára megállapított összes adókülönbözettel. (nettó adókülönbözet)
A nyilvánosan működő részvénytársaságnak nem kell legalább 3 éve működnie a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez és az áfa kiutalására nyitva álló határidő 30 napban kerül esetében meghatározásra.
Bővül a kockázatos adózói kör
- a kényszertörlési eljárás alatt állókkal,
- azon adózókkal, akik esetében a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által a terhükre megállapított összes nettó adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át,
- továbbá azon adózókkal, akik terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.
Valós idejű adatszolgáltatás általános forgalmi adót érintően
Jelenleg az adózóknak utólag, az áfa bevallásukkal egy időben adatot kell szolgáltatniuk azon általuk kibocsátott, illetve általuk befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot.
A tervezet alapján az általános forgalmi adó alanya külön jogszabály szerint 2017. január 1-től valós időben adatszolgáltatást teljesíthet, míg 2017. július 1-jétől köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák adattartalmáról (módosításáról vagy érvénytelenítéséről is), amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. A számlázási funkcióval rendelkező program működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz útján felügyelheti, mely megvalósulhat közvetlen adatlekéréssel is.
A Tervezet értelmében bejelentési kötelezettség alá esik az olyan áruszállítás is, amelynél maga a jármű nem lenne útdíjköteles, azonban az össztömege az áruval történő felpakolás következtében már meghaladja a 3,5 tonnát. A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy az ellenőrzött magánszemély terhére min. 200.000 Ft, max. 500.000 Ft, magánszemélynek nem minősülő ellenőrzött terhére min. 500.000 Ft, max. 1.000.000 Ft mulasztási bírságot szabható ki. Ezen bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig a fuvarozás eszközét az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül, egyes kivételektől eltekintve az állami adó- és vámhatóság visszatarthatja.
„Ugyanígy szankcionálható az a külföldi fuvarozó is, aki az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza” –figyelmeztetett Veszprémi István.
Amennyiben a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Elévülés kiterjesztése
A tervezet szerint, amennyiben a bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak esetében, ismételt ellenőrzés iránti kérelem előterjesztésére.