Ha a dolgozó nők gyermeket vállalnak, a legfontosabb az, hogy megfelelő összhangot tudjanak teremteni a munka és a családi élet között. Lényeges tisztában lenni például a terhesség alatti munkavégzés jellemzőivel, valamint a gyed és gyes igénylésének módjával, egyéb kritériumaival. Így kiszámíthatóan lehet megtervezni a munkahelyi teendőket és a gyermekneveléssel járó feladatokat is.
Mindkét félnek lépnie kell
Magyarországon általánosan a 40 órás munkahét jellemző, és amíg például Hollandiában a nők 70 százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig Magyarországon ez az arány 10 százalék – mondta el Géring Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának kutatója a kisgyermekes szülők munkába való visszatérését segítő Munka kisgyermekkel (MuKi) program legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Kifejtette azt is, hogy Magyarországon a részmunkaidős lehetőséggel a munkavállalók nemcsak az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének hiánya miatt nem élnek, hanem az úgynevezett „jelenlét-kultúra” is okozója ennek: „A munkavállalók sokszor nem merik bevállalni az atipikus munkavégzést, mert nem fogadja be őket a közösség. A legnagyobb nyomás nem a főnök, hanem a munkatársak irányából éri őket.”
Hatékony atipikus foglakoztatási formaként említették az előadók a távmunkát. Ennek előnyeit és hátrányait vizsgálva kiderült, hogy szülői részről a legnagyobb akadály a csapathoz való tartozás és a személyes kötődés hiánya – az „elszigetelődés”, ahogy az egyik szülő jelezte, céges oldalról pedig az adatbiztonság és az ellenőrizhetőség kérdése.
Az elszigetelődés elkerülése érdekében a távmunkát hatékonyan alkalmazó cégek tapasztalatai szerint fontos, hogy az otthonról dolgozók is rendszeresen tartsák a kapcsolatot a céggel, heti rendszerességgel vegyen részt a megbeszéléseken, és személyesen is egyeztessenek a többi kollégával. További segítséget jelentenek a közös tréningek is, mert ezek a kapcsolattartást erősítik. A csoporthoz tartozás és a megfelelő rugalmasság biztosításának megfelelő „ötvözete” lehet az úgynevezett „6+2”. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkahelyén hat, otthon pedig két órában dolgozik, emellett nyolcórás fizetést kap. Így biztosított a jelenlét, és a csoporthoz tartozás is, és a rugalmasság is. Szabó Letícia, a GE Power & Water HR-igazgatója szerint: a kisgyermekesek otthonlét alatt megtanult pozitív képességei munkáltatói szemszögből is hatékonyan használhatók a távmunkában és a rugalmas foglalkoztatásban; ilyen például a határidők betartása, a feladatok priorizálásának képessége és a feladatok megfelelő ütemezése. A négygyermekes édesanya hozzátette: „Én személy szerint szeretek kisgyermekesekkel együtt dolgozni, mert lojálisak, lelkiismeretesek, és lehet rájuk számítani. Amikor pedig én mentem vissza a szülések után dolgozni, azt mondták a kollégáim, hogy minden alkalommal »érzékenyebb« főnök lettem, mert mindkét oldal igényeit egyre jobban megértettem.”
A cégek fenntartásait a távmunkával szemben az irodán kívüli munkavégzés szabály- és keretrendszerének kialakításával lehet kivédeni – vélte Lukenics Viktor, az IGS Informatika Kft. ügyvezetője. A virtuális irodákkal komoly költséget lehet spórolni; ezzel a foglalkoztatási koncepcióval komoly megtakarítások idézhetők elő. A távmunka alkalmazása kapcsán Papp András, a3-P Labour Shield Kft. ügyvezetője fontos jogszabályi előírásokra hívta fel a figyelmet. A munkavégzés helyszínét jelentő területnek meg kell felelnie az úgynevezett hitelesített munkaállomás feltételeinek: „A munkaszerződésben ez esetben meg kell nevezni a munkavégzés helyszínét, illetve szakértőkkel szükséges megvizsgáltatni a helyet, hogy az megfelel-e a törvényi szabályozásoknak például tűzvédelmi szempontból. Nehézkessé teszi a helyzetet, hogy akár egy bútor lecserélése esetén is hivatalosan értesíteni kell a munkáltatót. Sok cég érzi ezt az eljárást bonyolultnak, és inkább eltekint a távmunka alkalmazásától.
Gender-gazdaság
Nem csak esélyegyenlőségi kérdés a nők nagyobb szerephez juttatása a vállalatok vezetésében és a közéletben. Tény, hogy sikeresebbek azok a vállalatok, amelyek női kvótát vezettek be – mondta el egy rendezvényen Tove Skarstein norvég nagykövet. Norvégiában az volt a tapasztalat, hogy amikor nők kerültek a vezetőségbe, helyzetüknél fogva jobban megbecsülték a munkájukat, a pozíciójukat, jobban megdolgoztak érte, ők például tényleg elolvasták az ülésekre, azt amit el kellett – idézi a nagykövetet a Privátbankár. Norvégia jól működő gazdaságához, az elért eredményekhez a nők munkaerő-piaci részvétele nagymértékben hozzájárult. A gazdaság szempontjából rendkívül fontos a demográfia, és Norvégia születési rátája is nagyon jó, ez sem véletlen! Norvégiában a nőknek nem kell választaniuk a munka és a gyerekvállalás között. A skandináv nők azért teljesíthetnek jól munkahelyükön és közben vállalhatnak több gyermeket, mert lehetőségük van rugalmas beosztásra, és mert jól működnek a nevelési intézmények, bölcsődék, óvodák, és nagyon fontos vívmánya a norvég modellnek a férfi gyes is – tette hozzá. Ennek ellenére Magyarországon egyelőre határozott férfiuralom van a cégvilágban.