Most a pulykapénz is kevés – lélektani jelentősséggel bír a dolgozók jutalmazása

Különösen nehéz év volt az idei, nincs ez másként a cégek életében sem. A munkavállalók elismerése, megbecsülése most mindennél jobban a fókuszba került. Miként borította fel a járvány az év végi bónuszokat? Terveznek-e idén a vállalkozások év végi jutalmat, juttatást adni? Nem beszélve arról, mit terveznek 2021-re?

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

(Fotó: Pixabay)

Az év végi jutalomosztás vagy bónuszfizetés – nem ideértve az értékesítésből származó jutalék fajtákat – mindig egy neuralgikus pont a vállalatok életében. Ennek általában két oka van: eleve kevés az összeg, amivel gazdálkodhatnak, vagy az elosztási elvek nem objektívak. Így előfordul, hogy az egész jutalmazás több feszültséget generál, mint amennyi motivációs hatást elérünk vele. Hab a tortán ösztönzéselmélet szempontjából, amikor 13. havi „pulykapénzzel” kipipálják a kérdést egyes cégek – írja le az általános helyzetet Túri Laura, a HRSchool.hu alapítója.

Miként változik a helyzet a járványhelyzetnek teljes egészében kitett 2020-ban?

A szakember rövid válasz szerint alapjaiban marad a jutalmazás, mint szokás. Leginkább a mértékek tolódnak el, lefelé és felfelé egyaránt. Továbbá, a jutalom lélektani jelentősége most mindenképpen felértékelődik. Hogy miért? Mert függetlenül attól, hogy milyen üzleti-gazdasági hatása volt az vírushelyzetnek az adott cégre, szinte mindannyiunknak, tehát bármely dolgozónak sokkal több akadállyal, napi problémával, új élethelyzettel, kényszerű alkalmazkodással kellett megküzdenie. Ez azt jelenti, hogy egy egységi jól végzett munkáért jóval nagyobb erőfeszítést kellett tenni ebben az évben, mint korábban bármikor. Ezt pedig honorálni szükséges, és honorálni érdemes – jegyzi meg Túri Laura.

Jellemzően azok a cégek is többet fizetnek – avagy most először fizetnek –, akiknek az üzleti terve gyengébben teljesült, de látva az extra erőfesítéseket, jobban a pénztárcájukba nyúlnak.

A mértékek szempontjából a vízválasztó az, hogy a vállalatok milyen járvány elleni „megküzdési stratégiára” kényszerülnek éppen.

  • A leginkább kitett szektorokban (pl. vendéglátás, turizmus, művészek, szórakoztatóipar) a túlélésért küzdő cégeknél is az a tapasztalat, hogy valamennyi pénzt kiosztanak a dolgozóknak, de az összeg nagysága értelemszerűen kevesebb, mint például a tavalyi évben, amikor a hazai vendéglátás és turizmus például dübörgött.
  • A kisebb üzleti visszaesést, stagnálást megélő cégek szintén igyekszenek megtartani az előző évi kereteket, de gyakran szigorúbb ún. K.O. kritériumokat alkalmaznak. Például kizáró tényező lehet, ha valaki még frissen (fél éven-1 éven belül) csatlakozott a céghez, és előtérbe kerül a lojalitás (a cégnél eltöltött évek száma), a senioritás, avagy a tényleg extra, kiugró 2020-as teljesítmény.
  • Ezzel szemben azok a cégek, amelyek magából a járványból realizáltak közvetlenül vagy közvetve extra profitot (gyógyszeripar, maszk-kesztyű-védőruházat gyártás és forgalmazás, a home-office átaállások nyomán az IT hardwer kereskedő cégek), azok jellemzően a bónusz mértékében is kifejezik ezt. Van olyan ügyfelünk, ahol a tavalyi évinek egyenesen dupláját vagy osztják ki év végi elismerés gyanánt. (Ezen cégeknél ugyanúgy fokozott teljesítményelvárásoknak, nyomásnak kellett megfelelni az üzleti eredmény érdekében.)

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo