"A lakosságnál most vezetjük be az alapszámlát, és tovább bővítenénk a bankkártyás fizetés lehetőségét. A kormány előtt van a kártyaelfogadó terminálok telepítésének támogatásáról szóló javaslat, ami megköti a bankokat is, mekkora jutalékot kérhetnek a szolgáltatásért a kereskedőktől" - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszer a Heti Válaszban megjelent interjúban.
Vagyis úgy tűnik, tényleg megkezdődik a terminál telepítő program, ami a kormány 2016-2020-as konvergencia programjában szerepelt először, azóta viszont nem esett róla szó. A cél a készpénzes forgalom további csökkentése és ezáltal a szürkegazdaság további fehérítése. Erre szükség is van, mivel Magyarországon nagyon magas a készpénzmennyiség a GDP arányában is, az elmúlt 20 évben megduplázódott.
A jövő évi költségvetésben eddig még nem szerepel a kártyás programra szánt összeg. A Portfolió számításai szerint egy országos termináltelepítési program költsége 6-8 milliárd forint körül alakulhat, így azonban 2020-ra nagyjából minden boltban lenne kártyaelfogadás. A költségvetést azonban egy közvetett hatás is terheli: ha nő a kártyás forgalom, akkor elméletileg a magasabb tranzakciós illetékkel terhelt készpénzfelvételi tranzakciók is visszaeshetnek, ami további adókiesést jelenthet a költségvetésnek. (Tranzakciós illetékből idén 201 milliárd forintot remél a kormány.) Ugyanakkor a gazdaság fehéredése ezt a hatást jelentősen ellensúlyozhatja.
A kereskedők többsége a kártyalefogadás költségei miatt nem vezette be eddig a terminál használatát, pedig a kártyás fizetés a statisztikák szerint mintegy 30 százalékkal magasabb bevételt jelent, mint a készpénzfizetés és növeli a vásárlások számát is. Az embereket ugyanis nem korlátozza a pénztárcában lévő készpénz, és hajlamosabbak az impulzív vásárlásokra.
Hogy a kereskedők számára csökkentsék az ijesztőnek tűnő költségeket, az Unió tavaly fogadott el jogszabályt. E szerint a nemzetközi tranzakciók esetében a díj maximálisan a tranzakció értékének 0,2 százaléka. Belföldi tranzakcióknál öt év múlva ugyanez lesz a mértéke a kivetett díjnak. Betéti kártyával bonyolított kisebb tranzakciók esetében a tagállamok öt év múlva 0,05 eurós felső díjhatárt vezethetnek be. A hitelkártyák esetében a maximális díjmérték 0,3 százalék, és a tagállamok alacsonyabb határt is meghatározhatnak a belföldi hitelkártya-tranzakciókra.
Most Varga Mihály nyilatkozata szerint a bankok által megszabott kereskedői jutalékot korlátozná az NGM. Ennek valószínűleg a kisboltok lehetnek a legnagyobb nyertesei, a bankok pedig, amelyeknek ez a jutalék a bankkártyákból való legnagyobb bevétele, kevésbé örülhetnek.
