Mit érdemes tudni a munkaidő-nyilvántartásról?

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértőnk segítségével.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Kép: Freestock

A munkaidő-nyilvántartás vezetése a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelezettsége. Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató adott esetben nem engedheti át a napi teljesített munkaidő vezetését a dolgozónak, azonban a munkavállaló által vezetett adatokat ellenőriznie kell, és el kell fogadnia (pl. aláírnia) a munkáltatónak. Amennyiben a napi munkaidőt a munkavállaló írja, az továbbra is a munkáltató felelőssége, hogy az ennek alapján elkészült nyilvántartás megfeleljen a törvény előírásainak, abból a törvényben előírt adatok megállapíthatóak legyenek.

Mit tartalmaz a munkaidő-nyilvántartás?

A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének. Fontos tehát, hogy az is kiderüljön a nyilvántartás alapján, hogy rendes munkaidőben vagy túlórában történt a munkavégzés.

Emiatt önmagában a jelenléti ív munkavállaló általi aláírása nem feltétlenül elegendő, hiszen abból csak a munkakezdés és -befejezés időpontja állapítható meg, de az nem, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról volt-e szó. Erre a kérdésre ebben az esetben csak a jelenléti ívnek a munkáltató által közölt munkaidő-beosztással való összevetése alapján lehet választ kapni, ami legfeljebb akkor elfogadható, ha ezekből egyértelműen és átláthatóan meg lehet állapítani, hogy adott napon túlórázott-e a dolgozó.

Ebből van mindig gond egy munkaügyi ellenőrzésen
A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére.
Ugyanezen okokból nem megfelelő munkaidő-nyilvántartásként önmagában a kártyás beléptető rendszer által rögzített belépési és kilépési időpont sem, ráadásul a munkahelyre való be- és kilépés nem is feltétlenül egyezik meg a munkakezdés és -befejezés időpontjával.

A munkaidő-nyilvántartásból minden lényeges adatnak ki kell derülnie, így például annak is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejében igazoltan volt távol, és ezért nem végzett munkát (pl. szabadságon volt), vagy annak, hogy túlóra ellentételezéseként kapott szabadnapját tölti. A munkahelyen kívül, például kiküldetésben munkával töltött időt ugyanúgy rögzíteni kell a nyilvántartásban.

Utólag is igazolható a munkaidő?

A Munka Törvénykönyve arra lehetőséget ad, hogy az írásban előre közölt munkaidő-beosztást használják a hó végén a munkaidő nyilvántartására. Ehhez az szükséges, hogy legyen a munkáltató által írásban közölt munkaidő-beosztás, és a hó végén az abban foglaltak teljesítését a felek igazolják, valamint ha a beosztástól eltérő munkavégzés volt (pl. túlóra), az ebből fakadó eltérést naprakészen feltüntessék (tehát itt sem elegendő csupán az összes havi túlóra feltüntetése). Ez persze azzal jár, hogy a hónap során továbbra is pontosan jegyezni kell a teljesített munkaórákat, hiszen ennek hiányában a hó végén nem lehetne lehetséges a beosztástól eltérő munkavégzés pontos nyilvántartása és igazolása.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Közeledik a kötelező törzstőkeemelés – Milyen módon teljesíthetik a cégek?
Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3 millió forintra. Jobb a törzstőkeemelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo