Mit érdemes tudni a munkaidő-nyilvántartásról?

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértőnk segítségével.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Freestock

A munkaidő-nyilvántartás vezetése a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelezettsége. Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató adott esetben nem engedheti át a napi teljesített munkaidő vezetését a dolgozónak, azonban a munkavállaló által vezetett adatokat ellenőriznie kell, és el kell fogadnia (pl. aláírnia) a munkáltatónak. Amennyiben a napi munkaidőt a munkavállaló írja, az továbbra is a munkáltató felelőssége, hogy az ennek alapján elkészült nyilvántartás megfeleljen a törvény előírásainak, abból a törvényben előírt adatok megállapíthatóak legyenek.

Mit tartalmaz a munkaidő-nyilvántartás?

A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének. Fontos tehát, hogy az is kiderüljön a nyilvántartás alapján, hogy rendes munkaidőben vagy túlórában történt a munkavégzés.

Emiatt önmagában a jelenléti ív munkavállaló általi aláírása nem feltétlenül elegendő, hiszen abból csak a munkakezdés és -befejezés időpontja állapítható meg, de az nem, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról volt-e szó. Erre a kérdésre ebben az esetben csak a jelenléti ívnek a munkáltató által közölt munkaidő-beosztással való összevetése alapján lehet választ kapni, ami legfeljebb akkor elfogadható, ha ezekből egyértelműen és átláthatóan meg lehet állapítani, hogy adott napon túlórázott-e a dolgozó.

Ebből van mindig gond egy munkaügyi ellenőrzésen
A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére.
Ugyanezen okokból nem megfelelő munkaidő-nyilvántartásként önmagában a kártyás beléptető rendszer által rögzített belépési és kilépési időpont sem, ráadásul a munkahelyre való be- és kilépés nem is feltétlenül egyezik meg a munkakezdés és -befejezés időpontjával.

A munkaidő-nyilvántartásból minden lényeges adatnak ki kell derülnie, így például annak is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejében igazoltan volt távol, és ezért nem végzett munkát (pl. szabadságon volt), vagy annak, hogy túlóra ellentételezéseként kapott szabadnapját tölti. A munkahelyen kívül, például kiküldetésben munkával töltött időt ugyanúgy rögzíteni kell a nyilvántartásban.

Utólag is igazolható a munkaidő?

A Munka Törvénykönyve arra lehetőséget ad, hogy az írásban előre közölt munkaidő-beosztást használják a hó végén a munkaidő nyilvántartására. Ehhez az szükséges, hogy legyen a munkáltató által írásban közölt munkaidő-beosztás, és a hó végén az abban foglaltak teljesítését a felek igazolják, valamint ha a beosztástól eltérő munkavégzés volt (pl. túlóra), az ebből fakadó eltérést naprakészen feltüntessék (tehát itt sem elegendő csupán az összes havi túlóra feltüntetése). Ez persze azzal jár, hogy a hónap során továbbra is pontosan jegyezni kell a teljesített munkaórákat, hiszen ennek hiányában a hó végén nem lehetne lehetséges a beosztástól eltérő munkavégzés pontos nyilvántartása és igazolása.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Közeledik a kötelező törzstőkeemelés – Milyen módon teljesíthetik a cégek?
Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3 millió forintra. Jobb a törzstőkeemelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.

Véleményvezér

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.
Illegális nádvágásokkal épül az új NER villa a Balaton partján

Illegális nádvágásokkal épül az új NER villa a Balaton partján 

Szépen gazdagodnak a NER vitézek.
Gazdasági fellendülést hoztak Lengyelországnak az Ukrajnából érkezett menekültek

Gazdasági fellendülést hoztak Lengyelországnak az Ukrajnából érkezett menekültek 

A lengyelek hírét sem hallották az ukrán maffiának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo