Mire jó az eredetvédelem?

Hangos tőle a sajtó, hogy a hazai tejágazat helyzetének javítására eredetvédelmet kér az Európai Uniótól a Tej Terméktanács a magyar rögös túróra. De miért éri meg a hosszas procedúra?


Kép:PParchív
Az eredetvédelemre vonatkozó igényt a szaktárcával történt egyeztetést követően várhatóan szeptemberben vagy  októberben nyújtják be - hangsúlyozta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Tej Terméktanács ügyvezetője. Az eljárás hosszú bürokratikus folyamat, de végigviszik, mert tapasztalatok szerint az európai uniós oltalommal rendelkező termékek piaci pozíciója jelentősen javul - mondta a szakember. Az egyre inkább globálissá váló élelmiszer piacokon a fogyasztó olyan árubőséggel szembesül, amiből egyre nehezebben tudja kiválasztani a terméket, amire szüksége van. Az árubőséggel a verseny is egyre élesebbé válik, az olyan termék pedig, amelyet valamilyen különleges tulajdonsága alapján egyértelműen meg lehet különböztetni a többitől, előnybe kerülhet.

Előny a jelölés

Bizonyos élelmiszerek azért kaphatnak közösségi oltalmat, mert rendelkeznek egy részletes leírással, amelyből a fogyasztó pontosan tájékozódhat a termék összetevőiről és elkészítési módjáról. A közhiedelem ellenére tehát elsősorban nem a hatóságoknak, hanem a potenciális vásárlóknak szólnak.  Ez, az EU Bizottsága által elfogadott és nyilvántartásba vett leírás és az általa nyújtott átláthatóság teremti meg azt a fogyasztói bizalmat, amitől az eredetvédett termékek Franciaországban, Olaszországban, vagy Spanyolországban annyira népszerűek.  Aki az áruját az EU oltalom alá helyezett termék részeként szeretné feltüntetni, és annak neve alatt értékesíteni, annak számos követelménynek kell megfelelnie. A védjegy bejelentőit viszont a későbbiekben ellenőrzési jog is megilleti: így biztosíthatják a megfelelő minőséget és ezzel érhetnek el a hasonló termékekénél magasabb árat.

Előny a magyar terméknek
Szintén egyes – hazai – termékek kiemelt pozíciójának biztosítása érdekében döntött a kormány a magyar termék rendelet megjelenése mellett. A jövőben önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés . A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a szándék szerint a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja. A rendeletben meghatározott három kategóriáról itt olvashat bővebben. A jelölések használata önkéntes lesz. A Brüsszelbe is eljuttatott rendelettervezetet kifogásolta az EU, mivel a tervezet egyértelműen felhívná a figyelmet a magyar termékekre, amely az uniós vélemény szerint piaci előnyt jelentene a magyar előállítású élelmiszerek számára.

Az első tejtermék

A terméktanács adatai szerint a hazai tejtermelés egyötödéből, mintegy 300 millió liter tejből készül túró, és ennek mintegy fele rögös túró. Lukács László hangsúlyozta: Magyarországon a különleges technológiával előállított rögös túrónak történelmi hagyománya, hogy csak itt készítik. A hazai oltalomra vonatkozó kérést már benyújtották a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. Az ügyvezető igazgató utalt arra, hogy a rögös túró lenne az első olyan magyar tejtermék, amely uniós eredetvédelmi oltalmat kapna.

A magyar rögös túró az európai uniós eredetvédelem során oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék (OFJ), vagy hagyományos különleges termék (HKT) kategóriába kerülhetne- válaszolta az MTI kérdésére Lukács László. Az előbbi kategóriában már több magyar termék kapott védjegyet, hazánk eddig egyetlen HKT terméke azonban egyelőre a szikvíz. Ezen termékek jellegzetessége, hogy egyediségük összetételükben vagy előállítási módjukban rejlik, nincsenek elválaszthatatlan kapcsolatban a termelés helyével. Ezen kategória iránt alacsonyabb az érdeklődés, az ide tartozó termékek kevésbé exkluzívak a földrajzi kötődés hiánya miatt. Ide tartozik például a mozzarella vagy épp a pozsonyi kifli. Az OFJ megjelölés olyan termékekre vonatkozik, aminek termelése, előállítása meghatározott földrajzi területhez tartozik, ezen alapul a többiektől megkülönböztethető tulajdonsága. A hazai termékek közül ide tartozik például a Gyulai kolbász, a Gönci kajszibarack vagy a magyar szürkemarha hús.

A terméktanács ügyvezetője utalt arra, hogy támogatják az Agrármarketing Centrum (AMC) által valamennyi  tejtermékek fogyasztására ösztönző  "Utánpótlás kampányt", de a rögös túró népszerűsítése a terméktanács saját őszi kampányában főszerephez jut. A tejágazat helyzetével kapcsolatban Lukács László elmondta, hogy az elmúlt időszak kedvező volt, ami a tehénállomány növekedésében és a tejtermelés bővülésében nyilvánult meg, de az idén a második negyedévtől piaci árzuhanás kezdődött, a mostani aszályos időjárás pedig kilátástalan helyzetbe hozhatja a takarmányozás alakulását a tejágazat szempontjából. A terméktanács adatai szerint Magyarországon a túrófogyasztás személyenként évi 4 kilógramm, az itthon megtermelt tej egyötödéből, azaz 300 millió literből állítják elő.

Vonatkozó szabályozás
Az Európai Unió 1992-ben - élelmiszer minőségpolitikájának részeként - elfogadott két rendeletet, amelynek célja volt, hogy lehetővé tegyék bizonyos élelmiszerek nevének védelmét. A létrehozott rendszer önkéntes, az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek nevének oltalmát ajánlja fel az előállítóknak és feldolgozóknak viszonylag egyszerű bejegyzési eljárással.
A két rendelet:
• 2081/92/EGK rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról
• 2082/92/EGK rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról
A fenti rendeletek felülvizsgálata 2006 januárjában vette kezdetét, amelynek eredményeként március végére az alábbi két új rendelet váltotta fel a régieket:
• 510/2006/EK rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról
• 509/2006/EK rendelet a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és az élelmiszerekről
Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Véleményvezér

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo