Három cégből kettő jelen van a külpiacokon, és közülük minden második-harmadik importtal és exporttal is foglalkozik. Nagy többségük nyugat-európai piacokon mozog, de minden kontinensre jut hazai cég. A legtöbbjük számára az ügyfélszerzés jelent kihívást külföldön. A közelmúltban nem reprezentatív felmérés keretein belül vizsgálta a Bisnode a magyarországi cégek és az export-import tevékenység viszonyát, mennyire felkészültek a külpiaci jelenlétre, milyen kihívásokkal szembesülnek, és milyen területeket fejlesztenének.

Az online kérdőívet 306 vállalkozás töltötte ki 2019 márciusa során. A válaszoló cégek több mint 33 százaléka foglalkozott kimondottan kereskedelemmel. A többiek között voltak szolgáltató és termelő cégek, a vegyipari nagyvállalattól kezdve az oktatási vagy mérnöki szolgáltatókon át a mezőgazdasági vállalkozásokig, számos ágazat képviselői.

Kép: SXC

Világszerte dinamikusan bővül a külkereskedelem, a hazai adatok felül is múlják a globális átlagot. Sokan aktívak már a területen, és újabbak is beszállnának az import- és exporttevékenységbe. Nem mindegy azonban mennyire felkészültek.

A külkereskedelemmel foglalkozó vagy külföldre irányuló szolgáltatásokat is kínáló cégek – amelyek között vannak szolgáltatók (pl. mérnökirodák), kereskedők (pl. webshopok), termelők (pl. vegyipari cégek) – közel kétharmada (62%) importtal és exporttal egyaránt foglalkozik. A maradék közül a többség importál, ők több mint kétszer annyian vannak (27%), mint a csak exportálók.

A legtöbben – a cégek közel fele – Nyugat-Európára (is) koncentrálnak, ami mellett a kelet-európai piacok szerepe is erős. A vállalkozások több mint 10 százalékának van kapcsolata a Távol-Kelet felé is, utána sorrendben Észak-Amerika, Ázsia és a csendes-óceáni térség, Afrika, illetve a végén Dél-Amerika következik.

Feltűnően nagy (29%) azoknak az aránya, amelyek kizárólag csak a nyugat-európai piacokon vannak jelen. Azok közül, akik egynél több térségben aktívak, a legtöbben Kelet- és Nyugat-Európával (28% állnak egyszerre kapcsolatban. A többihez képest számottevő (8%) azok aránya, amelyek Kelet- és Nyugat-Európa mellett a Távol-Kelettel is kereskednek egyszerre. Érdekes, hogy van néhány olyan társaság is (a válaszadók 3%-a), amelyeknek saját bevallása szerint a világ minden, fentebb felsorolt részével van kapcsolatuk.

A felmérésből jól érzékelhető a világgazdaság globális jellege, hiszen kiderült, hogy a válaszadók a világ összes kontinensének piacaival kapcsolatban állnak, sokan nem is csak eggyel-kettővel, hanem hárommal is. Igaz, ennél több térséggel már kevesebben kereskednek egyszerre.

Egy külpiacokon aktív cég számos kihívással szembesül, ez a legtöbbször – a válaszadók harmada esetében – a célcsoportok hatékony meghatározását és az ügyfélszerzést jelenti. Ügyfélkörük kockázatosságának folyamatos ellenőrzésével, illetve a hosszú értékesítési folyamat optimalizálásával nagyjából minden ötödik cég küzd. Érdekességként kiemelhető, hogy a vállalkozásoknál elérhető (üzleti) adatok folyamatos ellenőrzése és frissítése a cégek kevesebb mint ötödénél, a kintlévőségek csökkentése pedig csak minden tizedénél számít nehézségnek.

A felmérésben részt vevők a külföldi ügyfélkör pénzügyi kockázatosságának változását, figyelését kiemelten fontosnak tartották, illetve azt az egyik jelentősebb kihívásnak tekintették. Egy külkereskedelemmel foglalkozó, vagy külföldre termelő, esetleg oda szolgáltatásokat nyújtó cég sikerességéhez nagyban hozzájárulhat, hogy mennyire ismerik partnereiket, tudják-e kikben bízhatnak, kinek milyen háttere van.

A meglévő vagy leendő partnerek tulajdonosi szerkezetének, cégkapcsolódásainak ismerete akár újabb üzleti lehetőségeket is hozhat, ugyanakkor előre figyelmeztethet is a kockázatokra. Kulcsfontosságú tehát az alapos tájékozottság. Ezen a területen van hova fejlődni: a válaszadó cégek 54 százaléka nem rendelkezik elegendő információval partnereik tulajdonosi szerkezetétől és cégkapcsolódásairól. Elgondolkodtató az is, hogy ugyan minden negyedik cégnél (25%) rendelkezésre állnak ezek az adatok, de nem használják fel őket a céges stratégia kialakításakor. Öt között pedig csak egy olyan van (21%), amely jól ismeri külföldi üzleti partnereinek hátterét, és maximálisan ki is használja az ebben rejlő lehetőségeket.