Mikor teheti rá a kezét az állam az ingatlanra?

A magántulajdonhoz fűződő jog és a tulajdon védelme az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog. Magyarországon az 1945 után lezajlott államosítások emléke miatt különösen kényes terület a kisajátítás. Jelenleg, kivételesen, törvény által szabályozott eljárás keretében van arra lehetőség, hogy magánszemélyek tulajdonát kisajátítás útján, kártalanítás ellenében elvonják. Mik a kisajátítás alapvető szabályai? Szakértőn segítségével összefoglaltuk a főbb tudnivalókat!

 

Kép:Fotolia

Ingatlant kisajátítani csak törvényben meghatározott közérdekű célból lehetséges. A kisajátításról szóló törvény meghatározza e közérdekű célokat, ide tartoznak például a honvédelem, terület- és településrendezés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, energiatermelés, vízgazdálkodás. Az ingatlan kisajátítását rendszerint az állam vagy a helyi önkormányzat kezdeményezheti. Harmadik személy általában akkor kérheti a kisajátítást, ha a törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el.

(Államosítani nem csak ingatlant lehet, Magyarországon már a liftekhez is elért ez a tendencia!)

Bizonyos esetekben az ingatlantulajdonos maga is kérheti ingatlanának kisajátítását. Így meghatározott feltételekkel a tulajdonos is kérheti a kisajátítást terület- és településrendezési célból, vagy építésügyi korlátozások felszámolása érdekében. A tulajdonos akkor is kérheti a kisajátítást, ha az ingatlant olyan közérdekű használati jogok, szolgalmak terhelik, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozzák vagy ellehetetlenítik.

Mikor faraghatunk rá ingatlanvásárlásnál?
Egy ingatlan megvásárlásakor magától értetődő annak vizsgálata, hogy az eladó valóban bejegyzett tulajdonosa-e az ingatlannak, a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Kellemetlen csapdába eshet azonban az, aki ezen a ponton leáll az átvilágítással, és nem vizsgálja, vajon az eladó korábbi tulajdonszerzése érvényes volt-e.
A kisajátítás további feltételei

A kisajátítás iránti eljárást megelőzően a kisajátítást kérőnek meg kell kísérelni az érintett ingatlan megvásárlását vagy cserével való megszerzését. Ennek érdekében az ingatlan tulajdonosa részére vételi (vagy csere) ajánlatot kell tenni. Ennek eredménytelensége esetén van lehetőség a kisajátításra.

Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha az említett közérdekű célok megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor. Ha pedig a megvalósításra több ingatlan alkalmas, akkor azt lehet kisajátítani, amelyen a közcél megvalósítása a tulajdon kisebb sérelemével járna.

A kisajátítás további feltétele, hogy a közérdekű cél megvalósítása a tulajdonjog elvonása helyett a tulajdonjog korlátozásával (például közérdekű használati joggal, szolgalommal) nem lehetséges, vagy erre a tulajdonossal nem jött létre megállapodás. További feltétel, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

Mikor kell illetéket fizetni céges ingatlan után?
Ingatlannal rendelkező társaságok adásvételével kapcsolatban az adótörvények számos speciális szabályt tartalmaznak. Hogy értelmezendő a 75 százalékos szabály? Hogyan kezeljük az aktív időbeli elhatárolásokat?
Kártalanítás

Természetesen a kisajátítás nem ingyenesen történik. A tulajdonosnak a kisajátított ingatlanért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás jár. Kártalanítás összegének meghatározásakor a törvény szerint az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét kell elődlegesen figyelembe venni. Ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy más ok miatt nem állapítható meg, akkor az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait kell figyelembe venni. A gyakorlatban összehasonlításra teljes mértékben alkalmas ingatlan ritkán van, ezért legtöbbször az összes felsorolt tényezőt tekintetbe veszik a forgalmi érték megállapításakor.

Nem nehéz kitalálni, hogy a kártalanítás összege körül sok vita szokott kibontakozni. Ha a tulajdonos vagy a kisajátítást kérő nem ért egyet a megállapított kártalanítással, akkor a kisajátítást elrendelő határozatot bíróságon támadhatja meg. A határozatot persze akkor is meg lehet támadni, ha az érintett azt más okból tartja jogsértőnek, például mert nem állt fenn a megfelelő közérdekű cél.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Mindig a tulaj a hunyó
Sok tulajdonos nyugodtan ül a babérjain, gondolván, ha a bérlő nevén van a gázóra, ill. ha díjfizetőként ő van szerződésben, akkor csak rajta lehet követelni az esetleges tartozást. Sajnos azonban ez nem így van.

Véleményvezér

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.
Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.
Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely

Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely 

Nem nyugszik a főpolgármester.
Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak

Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak 

Nyelvi botlás lehetett csak.
Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo