Mikor teheti rá a kezét az állam az ingatlanra?

A magántulajdonhoz fűződő jog és a tulajdon védelme az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog. Magyarországon az 1945 után lezajlott államosítások emléke miatt különösen kényes terület a kisajátítás. Jelenleg, kivételesen, törvény által szabályozott eljárás keretében van arra lehetőség, hogy magánszemélyek tulajdonát kisajátítás útján, kártalanítás ellenében elvonják. Mik a kisajátítás alapvető szabályai? Szakértőn segítségével összefoglaltuk a főbb tudnivalókat!

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 

Kép:Fotolia

Ingatlant kisajátítani csak törvényben meghatározott közérdekű célból lehetséges. A kisajátításról szóló törvény meghatározza e közérdekű célokat, ide tartoznak például a honvédelem, terület- és településrendezés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, energiatermelés, vízgazdálkodás. Az ingatlan kisajátítását rendszerint az állam vagy a helyi önkormányzat kezdeményezheti. Harmadik személy általában akkor kérheti a kisajátítást, ha a törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el.

(Államosítani nem csak ingatlant lehet, Magyarországon már a liftekhez is elért ez a tendencia!)

Bizonyos esetekben az ingatlantulajdonos maga is kérheti ingatlanának kisajátítását. Így meghatározott feltételekkel a tulajdonos is kérheti a kisajátítást terület- és településrendezési célból, vagy építésügyi korlátozások felszámolása érdekében. A tulajdonos akkor is kérheti a kisajátítást, ha az ingatlant olyan közérdekű használati jogok, szolgalmak terhelik, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozzák vagy ellehetetlenítik.

Mikor faraghatunk rá ingatlanvásárlásnál?
Egy ingatlan megvásárlásakor magától értetődő annak vizsgálata, hogy az eladó valóban bejegyzett tulajdonosa-e az ingatlannak, a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Kellemetlen csapdába eshet azonban az, aki ezen a ponton leáll az átvilágítással, és nem vizsgálja, vajon az eladó korábbi tulajdonszerzése érvényes volt-e.
A kisajátítás további feltételei

A kisajátítás iránti eljárást megelőzően a kisajátítást kérőnek meg kell kísérelni az érintett ingatlan megvásárlását vagy cserével való megszerzését. Ennek érdekében az ingatlan tulajdonosa részére vételi (vagy csere) ajánlatot kell tenni. Ennek eredménytelensége esetén van lehetőség a kisajátításra.

Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha az említett közérdekű célok megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor. Ha pedig a megvalósításra több ingatlan alkalmas, akkor azt lehet kisajátítani, amelyen a közcél megvalósítása a tulajdon kisebb sérelemével járna.

A kisajátítás további feltétele, hogy a közérdekű cél megvalósítása a tulajdonjog elvonása helyett a tulajdonjog korlátozásával (például közérdekű használati joggal, szolgalommal) nem lehetséges, vagy erre a tulajdonossal nem jött létre megállapodás. További feltétel, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

Mikor kell illetéket fizetni céges ingatlan után?
Ingatlannal rendelkező társaságok adásvételével kapcsolatban az adótörvények számos speciális szabályt tartalmaznak. Hogy értelmezendő a 75 százalékos szabály? Hogyan kezeljük az aktív időbeli elhatárolásokat?
Kártalanítás

Természetesen a kisajátítás nem ingyenesen történik. A tulajdonosnak a kisajátított ingatlanért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás jár. Kártalanítás összegének meghatározásakor a törvény szerint az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét kell elődlegesen figyelembe venni. Ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy más ok miatt nem állapítható meg, akkor az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait kell figyelembe venni. A gyakorlatban összehasonlításra teljes mértékben alkalmas ingatlan ritkán van, ezért legtöbbször az összes felsorolt tényezőt tekintetbe veszik a forgalmi érték megállapításakor.

Nem nehéz kitalálni, hogy a kártalanítás összege körül sok vita szokott kibontakozni. Ha a tulajdonos vagy a kisajátítást kérő nem ért egyet a megállapított kártalanítással, akkor a kisajátítást elrendelő határozatot bíróságon támadhatja meg. A határozatot persze akkor is meg lehet támadni, ha az érintett azt más okból tartja jogsértőnek, például mert nem állt fenn a megfelelő közérdekű cél.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Mindig a tulaj a hunyó
Sok tulajdonos nyugodtan ül a babérjain, gondolván, ha a bérlő nevén van a gázóra, ill. ha díjfizetőként ő van szerződésben, akkor csak rajta lehet követelni az esetleges tartozást. Sajnos azonban ez nem így van.

Véleményvezér

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.
A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak

A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak 

Nem is volt, de azért megszüntetnék.
Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja

Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja 

Miközben az elit gátlástalanul urizál, már az alapszolgáltatások sem működnek.
Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo