Miért van szükség cégértékeléskor korrekcióra?

Ha jól működő és nyereséges cégek esetében beszélünk cégértékelésről, akkor az értékelés fókuszpontja a társaság által elért operatív nyereség, vagyis az EBITDA kell legyen. Más kérdés, hogy az itt megtalálható számok mennyire fedik a valóságos értéket.

Kép: Pixabay

A cégértékelés első lépése, hogy az értékelő előveszi a publikált adatokat és azokból összeállítja az EBITDA historikus számokat. Majd ezek után fel kell tennie azt a kérdést, hogy a kimutatott és auditált számok mennyire fedik a valóságot, más szóval, vannak-e:

olyan tételek, amelyek nem képezik a társaság alapműködésének körét;

olyan tételek, amik nem szerepelnek, de prudens működés alapján be kellene őket vonni?

Harmadrészt, bizonyos költségek úgynevezett vonal alatti vagy vonal feletti elhelyezése ugyancsak befolyásolja az EBITDA-számot. Ez alatt az értjük, hogy ez az EBITDA-ba beleszámítódik-e vagy sem, aminek tipikus példája, hogy egy lízing pénzügyi kamatterhet ténylegesen pénzügyi ráfordításként mutatunk ki (ahogy az auditált jelentésben is szerepel), vagy korrigálva az EBITDA-ban, mivel ez utóbbi esetben azt működési költségként definiálom, arra utalva, hogy ez az alapműködéshez elengedhetetlen, pl. az aviatika iparágban ez a bevett módszer - írta Kalocsai Zsolt az RSM-DTM elnök-vezérigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.

A bevett DCF vagyis diszkontált cash flow (pénzáramlás) értékelés megközelítése során a következő szabályok szerint kell eljárni, amikor korrigálni szeretném a pénzügyi kimutatást:

az adatok normalizálása, vagyis az egyszeri tételeket korrigálni kell;

Mikor van szükségünk cégértékelésre?
Cégeladás és felvásárlás előtt mind az eladónak és mind a vevőnek el kell készíttetnie a cégértékelést, hogy a tárgyalások során legyen „muníciója”, amivel a másik felet – legalábbis részben – sarokba szorítja.
a társaság üzleti tervét azzal a feltételezéssel élve kell módosítani, hogy a múltbeli, normalizálásra került tételek a jövőben is fenn fognak állni, vagyis nemcsak a múltbeli számok, hanem a tervszámok is normalizálandóak a szükséges tételekkel. Ilyenek lehetnek:

Nem piaci árazású bérleti díjak: a könyvekben levő költségeket meg kell emelni a korrekció során, ezáltal ténylegesen csökkeni fog az EBITDA.

Tulajdonosi egyéb kivételek költség-ágon: a könyvekben levő költségeket csökkenteni kell, ezáltal a tényleges EBITDA nőni fog.

Fizetések rendezése

Ha kirívó a bejelentett fizetések melletti „kiegészítő” juttatások köre, akkor előfordulhat, hogy azokat béresíteni kell. Ugyanakkor előfordulhat, hogy bizonyos tranzakciókban ezt a felek nem korrigálják, mert elfogadják, hogy vagy a piac, vagy a cég egyedi helyzetéből fakadóan ilyen mértékű korrekció nem reális, mert az a cég működését ellehetetlenítené. Ha a kiegészítő juttatásokat korrigálni kell, akkor annak többletköltsége lesz, ezáltal a tényleges EBITDA csökkeni fog.

Készletértékelések

Előfordulhat, hogy vállalatirányítási rendszer alkalmazásakor a készletértékelés még pontosabbá válik, ilyenkor az eredmény-kimutatásban megjelenő év végi készletváltozások, mint aktivált saját teljesítmények értéke +/- változtatható. A könyvekben levő költségeket növelni vagy csökkenteni kell, attól függően, hogy mit eredményez az aktualizált készletértékelés. Emiatt EBITDA változása is kétirányú lehet.

Egyéb más olyan költségek, amik nem kapcsolódnak az alaptevékenység köréhez: a könyvekben levő költségeket csökkenteni kell, ezáltal tényleges EBITDA nőni fog.

Ezek a módosítások mind azt szolgálják, hogy az értékelés egy „fair”, prudens képet adjon az értékelendő társaságról és egyedi, illetve a nem az alaptevékenységet terhelő költségek (és bevétek is) hátrányosan ne befolyásolják a cég értékelését.

MENNYIT ÉR A CÉGEM? ÉS MENNYIT FIZETNEK ÉRTE?
Persze a cégeladás a normál működés, a cég életciklusának természetes eleme is lehet. Hogy mennyit ér a cég, az sok mindenen múlik. A tulajdonosnak folyamatosan tisztában kéne lennie a cég értékével és azzal, hogy ezt mi befolyásolja, hisz így tud olyan döntéseket hozni, amelyek növelik a cég értékét. De tranzakció esetén mindkét fél számára fontos. A cégérték és a tranzakciós ár egyáltalán nem feltétlenül ugyanaz. A cégérték számolható, döntésekkel befolyásolható, külső tényezők függvényében is változhat. A tranzakciós ár alapvetően elvileg korrelál a cégértékkel , de nem feltétlenül, hisz befolyásolja a tárgyalási pozíció, de a cégről alkotott kép és a vele szembeni bizalom is. Hogy hogyan számolható a cégérték, és mivel készüljünk az eladásra, arról itt olvashat bővebben.

Véleményvezér

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában 

Ausztriában jószerivel nem található olyan vendéglátóhely, ahol ne hallhatnánk magyar szót. A kormányzati sikerjelentések ellenére ismét nő a külföldön dolgozó magyarok száma.
Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra

Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra 

A világjárvány idején az emberek visszafogták autóvásárlásaikat Európában. Az elmaradást mindenütt pótolják, kivétel nálunk.
Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen

Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen 

A független képviselő különös módon, de úgy tűnik egyedül több borsot tör Orbán Viktor orra alá, mint az egész ellenzék együttvéve.
Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát

Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát 

Úgy tűnik az idén egyedül a repcetermelők számíthatnak nyereségre.
A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek

A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek 

A megszorítások, extraadók ellenére továbbra is sok helyen lyukas a költségvetés. A tervezett áfa bevételek és a valóság között szakadék tátong.
Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben

Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben 

Már nominálisan is kevesebbet tud költeni egy magyar polgár a boltokban, mint egy román. Ráadásul a magyar a pénzéért még kevesebbet is kap a hipermagas itthoni áfa miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo