A tendencia már hosszú évtizedek óta megfigyelhető, miszerint jellemzően 7-10 évente a jelentősebb piacokon létrejönnek ún. árfolyam-buborékok, melyek kipukkadása kisebb-nagyobb piaci összeroppanást vonhat maga után. Mégis csak a 2008-as események után ért meg a befektetői társadalom arra, hogy ezzel már konkrét, tervezett kockázati tényezőként tudatosan számoljon a döntései során.

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy 2018 októberében elindult tőzsdei esések is egy újabb pénzügyi krízis irányába mutathatnak, így a kérdés talán ennél aktuálisabb nem is lehetne: mibe fektessünk, ha megint beüt a válság?

Kép: Pixabay

Mely befektetések képesek hozamot elérni egy tőzsdezuhanás ellenére is?

• Fix kamatozású kötvények

A kötvények lényege, hogy a befektető pénzügyi forrást biztosít a kötvény kibocsátója részére. A kibocsátó pedig vállalja, hogy a megállapodott feltételeknek megfelelően kamatot fizet, majd a tőkét is visszafizeti a befektető részére. Ennek biztosítékául államkötvény esetében maga az állam, vállalati kötvény esetében a vállalat fizetőképessége szolgál.

Előre rögzített kamatokról lévén szó, az elérhető befektetői profitot közvetlenül nem befolyásolja egy esetleges tőzsdei árfolyamcsökkenés, kivéve, ha az a vállalat fizetőképességét is érinti a kötvényhez kapcsolódó kötelezettségei kapcsán. Ennek kockázatát célszerű alaposan felmérnünk.

Fontos megemlíteni, hogy a kötvény befektetési alapok nem egyenlők az egyedileg vásárolt vagy jegyzett kötvényekkel. A kötvényalapok esetében ugyanis a befektetésünk eredményének a kötvények árfolyamváltozása az alapja, nem pedig tisztán az alapban lévő kötvények kamata.

• Abszolút hozamú portfóliók

Az abszolút hozamú (másképpen: total return) portfóliók két fontos előnnyel rendelkeznek a többi befektetési formával szemben. Egyfelől bármilyen szabályozott tőzsdén kereskedett eszközbe fektethetnek (részvények, vállalati kötvények, államkötvények, derivatívák stb.), másfelől az árfolyamok csökkenéséből is képesek hozamot elérni ún. short megbízással.

Jellemzően két fajta befektetési formával találkozhatunk az abszolút hozamú befektetések világában: befektetési alap illetve egyéni számlás portfólió-kezelésként.

• Nemesfémek

A befektetői köztudatban az él, hogy a pénzügyi válságok idején érdemes nemesfémbe fektetni, leginkább aranyba és ezüstbe, mert ha tőzsdepánik van, akkor ezen eszközök értéke emelkedik. Ennek valóban van igazság alapja, és megfigyelhető ilyen jellegű törvényszerűség. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy ezeknek az ún. menekülő eszközöknek az árfolyama akár nagyobb mértékben is eshet, mint a tőzsde indexek árfolyama pánik esetén, ráadásul igen gyorsan. Az elmúlt 10 évben volt olyan időszak, amely során az arany árfolyama több mint 40%-os, az ezüsté több mint 70%-os(!) esést szenvedett el.

A realitás talaján maradva, fontos megértenünk, hogy a gyakorlatban nincs 100%-os biztonságú befektetési eszköz a világon, hiszen egy állam is csődöt jelenthet és abban az esetben az állampapírok visszafizetésének esélye is jelentősen csökken.

A megfelelő kockázatkezelés első számú szabálya, hogy diverzifikálni kell a jónak ítélt befektetési eszközök között, azaz célszerű többlábú portfóliót felállítani, több részre felosztani a portfóliónkat a nagyobb stabilitás érdekében.

Természetesen a fenti információk kizárólag a jelenlegi személyes véleményemet tükrözik a témában, és semmiképp nem tekinthetőek sem befektetési ajánlásnak, sem tanácsadásnak.

A cikk nem tekinthető befektetési ajánlásnak vagy tanácsadásnak. A cikkben szereplő információkat, kalkulációkat kizárólag abból a célból tüntettem fel, hogy érthető legyen az olvasó számára, milyen mértékű elengedett hasznot (gyakorlatilag költséget) jelenthet számára egy eladás-vételi ár között különbség.

További érdekességek a befektetésekkel kapcsolatban a szerző blogján olvashatók!

Szerző:

Vraskó Attila

tőzsde-stratéga,

az Alpha Capital Zrt alapító vezérigazgatója

Alpha Capital Zrt