A magyar búzatermesztés az Európai Unió termésének közel 4 százalékát adja, amivel 2020-ban egy helyet javítottunk a pozíciónkon. A termésátlagok 2020-ban jellemzően elmaradtak a 2019. évi eredményektől. Az intenzíven termesztő országokban (például Írországban és Belgiumban) a termésátlag meghaladta a 8 tonna/hektárt. Ezzel szemben Romániában a súlyos aszály miatt még a hektáronként 3 tonnát sem érte el.

A búzához hasonlóan a betakarított kukorica mennyisége is elmaradt az előző évhez képest. Az uniós tagállamokban 2020-ban összesen közel 65 millió tonna kukoricát termesztettek. Az eddig emelkedő tendenciát mutató és 2018-ban rekordmennyiséget betakarító Románia 2020-ban visszaszorult a második helyre (11 millió tonna), több mint 2 millió tonnával megelőzve a harmadik helyen álló Magyarországot (8,4 millió tonna). 2020-ban a legtöbb kukorica Franciaországban termett (13 millió tonna).

Középmezőnyös kukoricatermesztés 

A KSH adatai szerint Magyarország az unió kukoricamennyiségének közel 13 százalékát termesztette 2020-ban, és a 8,6 tonna/hektár hozamával a középmezőnyben foglal helyet. A legkedvezőbb hozamot Spanyolország produkálta, közel 12 tonna/hektárral, az uniós átlag 7 tonna/hektár volt.

Az EU legjelentősebb napraforgó-termesztőjét, Romániát 2020-ban aszály sújtotta, ami a növény terméseredményére is komoly csapást mért. 1,8 millió tonnás termésmennyiségével keleti szomszédunk első volt a tagállamok rangsorában, ugyanakkor hazánk nem sokkal maradt el tőle (1,7 millió tonna). Magyarország az unió összes termésének (8,8 millió tonna) közel 20 százalékát adta. Franciaország napraforgó-termesztésének növekedése hátterében egyértelműen az áll, hogy közel 30 százalékkal nagyobb területen vetettek napraforgót az előző évhez képest, 775 ezer hektáros területüket a tagállamok közül csak Románia és Bulgária előzte meg. Magyarország (2,8 tonna/hektár) mellett néhány kisebb termesztő, mint például Horvátország (3,2 tonna/hektár), Görögország (3 tonna/hektár) és Szlovákia (2,8 tonna/hektár) áll a napraforgóhozam uniós rangsora élén.

Az unióban összesen 1,7 millió hektáron termesztenek burgonyát, aminek több mint 50 százalékát a három legnagyobb termesztő, Lengyelország (22 százalék), Németország (17 százalék) és Franciaország (12 százalék) adja. A megtermelt mennyiség alapján Németország áll az élen, 12 millió tonnával. Egyes országokban még a 20 tonna/hektárt sem éri el a hozam (Románia 16 tonna/hektár, Litvánia 18 tonna/hektár), ugyanakkor az intenzív technológiával már jellemzően hektáronként legalább 40 tonna termést tudtak betakarítani. Magyarország 28 tonna/hektáros eredményével nem érte el az uniós átlagot.

A nagy cukorrépa-termesztők általában azonosak a burgonyatermesztés szempontjából is jelentős eredményeket elérő országokkal. A 2020-as adatok alapján Franciaország több mint 27 millió tonna betakarított mennyiséggel áll az élen az unióban, bár ez jelentős visszaesés a 2019. évi 38 millió tonnához képest. (A betakarítási terület is csökkent, több mint 6 százalékkal.)

A cukorrépa összterületének visszaesése a legtöbb európai országban is tapasztalható volt, a nagyobb termesztők közül csak Dánia és Hollandia esetében történt néhány százalékos növekedés. A termésátlagok is jellemzően inkább csökkentek vagy stagnáltak, kivéve Ausztriát, ahol 2020-ban sikerült a 2019. évi 70 tonna/hektár hozamot 81 tonna/hektárra növelni – derült ki a KSH elemzéséből.