Egy új, szakértői elemzés szerint számos vállalati innováció azért nem jelenik meg a Magyarországról készült statisztikákban, mivel a hazai cégek gyakran nincsenek tudatában, hogy üzleti tevékenységük során kutatás-fejlesztési tevékenységet folytathatnak. Az Eurostat szerint hazánk évek óta a 20-26. helyen áll 33 vizsgált ország közül. A K+F statisztikák azonban akár 25 százalékot is torzíthatnak.
Egy robotizált rendszereket gyártó cég két éve ismerte fel, hogy termelési tevékenysége során kutatás-fejlesztési tevékenységet is végez. Ezt aztán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által elvégzett hivatalos szakértői vizsgálat meg is erősítette. A hazai szoftverfejlesztő cégeknél is igen gyakori, hogy nem ismerik fel üzleti tevékenységükben a kutatás-fejlesztési elemeket.
Ha egy IT fejlesztés akár egy része feltételezhetően kutatás-fejlesztésnek minősíthető, akkor azt a vélelmet érdemes megerősíteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakértőivel is, mert az ezt követő intézkedések lehetővé teszik a cég által fejlesztett szoftverek saját vagyonként történő feltüntetését. Ez hosszabb távra is megteremtheti a feltételeket a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevételéhez. Sokan azonban elmulasztják ezeket a lépéseket.
Számos hasonló esettel találkozott már Kiss János József a Glósz és Társa szakértője, aki nagyszámú vállalati
Zsombók András, innovációs szakértő tájékoztatása szerint a kutatásról, fejlesztésről és az innovációs tevékenységről szóló 2014. évi LXXVI. törvény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően három csoportba sorolja a K+F tevékenység lehetséges formáit. Ez az alapkutatás, az alkalmazott kutatás (a köznyelvben ipari kutatás), valamint a kísérleti fejlesztés.
Miért torzít a statisztika?
Feltűnő, hogy bár a hazai cégek projektjeinek jelentős része a jogszabályok szerint kísérleti fejlesztésnek tekinthető, ezek mégsem szerepelnek a statisztikákban. Ennek okai a Glósz és Társa szakértői szerint:
- Félreértés, hogy az alapkutatás valódi kutatás-fejlesztés (a K+F csúcsa). Valójában azonban nincs ilyen hierarchia és rangsor. A kutatás-fejlesztési tevékenység mindegyik típusának önálló tartalma és szerepe van az innovációs folyamatban, amelyek egymásra épülhetnek. A kísérleti fejlesztéssel és alkalmazott kutatással foglalkozó vállalati szakemberek is értékes kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak.
Miért NE automatizáljunk?2018-at írunk és a csapból is az folyik, hogy mindent amit csak lehetséges, automatizálni kell, mivel az automatizáció versenyelőnyhöz juttatja cégünket. Amellett, hogy ez az állítás önmagában véve igaz, nem mindegy mit és hogyan automatizálunk.
- A hazai oktatási rendszer mindmáig adós maradt a vállalati K+F terén közvetlenül hasznosítható, gyakorlatorientált innovációmenedzsment képzéssel. Alig találhatunk olyan szakembereket, akik életszerűen be tudnák mutatni a vállalati kutatás-fejlesztési projektek teljes életciklusát, a megvalósításban érintett működési területeket, a megvalósítás jellemző feladatait, és a vállalati gyakorlatban közvetlenül alkalmazható eljárásokat és módszereket. Ezért alakult ki, hogy esetenként még a kifejezetten képzett vállalati szakemberek sincsenek tisztában azzal, hogy cégük valójában kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat, és így jelentős értékek nem jelennek meg a hazai statisztikai adatszolgáltatásokban. Fontos: a nemrég új képzési formákkal megjelenő Innováció Menedzsment Akadémia és az ehhez hasonló képzések viszont új lendületet adhatnak az ismeretterjesztésnek.