Miért küzd a NAV az áltudományok ellen?

2012-ig a vállalkozások az általuk megrendelt K+F (kutatás-fejlesztés) tanulmányok költségét levonhatták a fizetendő innovációs járulékból. Ez sok esetben arra ösztönözte a vállalkozásokat, hogy ez utóbbi összeg erejéig elemzéseket rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal emiatt egyre gyakrabban vizsgálja a vállalkozásoknál ezen tanulmányok valódiságát és állapít meg bírságot. Az ellenőrzések tapasztalatait és a védekezési lehetőségeket foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az évek során a komoly és tudományos jellegű tanulmányokon túl sok esetben kevésbé megalapozott tanulmányok is születtek. Ezt tapasztalva az adóhatóság keresztes hadjáratot indított az áltudományos tanulmányokkal szemben, és ellenőrzései során rendszeresen vizsgálja, hogy a társaság által befogadott tanulmány eléri-e a K+F minősítés szintjét.

„Ezen logika mentén a NAV az elmúlt időszakban számos társaságnál állapított meg innovációsjárulék-hiányt, amely a fizetendő pótlékokkal és bírságokkal együtt többször 100 millió forintos nagyságrendekre is rúgott” – mondta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

A K+F tanulmányokkal kapcsolatos vizsgálódásnál a NAV szakértőként rendszerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) rendeli ki, hogy minősítse az adózó tanulmányait K+F szempontból. A gyakorlat azt mutatja, hogy az SZTNH sok esetben megtagadja a K+F minősítést; ez szabad utat ad az adóhatóságnak, hogy a társasággal szemben megállapítást tegyen és bírságot szabjon ki.

„Sokszor előfordul, hogy az adóhatóság kifejezetten a K+F tanulmányok megfelelőségének vizsgálata miatt indít felülellenőrzést egy lezárt adóév tekintetétben. Azaz, azok sem érezhetik biztonságban magukat, akiknek az adott adóévét az adóhatóság korábban már vizsgálta.” – emelte ki Fehér Tamás.

Kép:sxc

Mit tegyünk, ha vizsgálódik a NAV?

A tapasztalatok szerint a K+F tanulmányokkal kapcsolatos megállapításait az adóhatóság a bíróságok előtt is meg tudja védeni. Sok esetben azonban az adózók eredményesen vehetik fel a küzdelmet a NAV-val szemben. Annak ellenére, hogy a jogszabály kifejezetten nevesíti az SZTNH-t mint kirendelhető szakértőt, nem feltétlenül megalapozott ezen hatóság kirendelése minden K+F minősítési ügyben. Különösen kétségbe vonható a hivatal kirendelése olyan ügyekben, amelyekben valamilyen speciális (például informatikai) szakértelemre van szükség.

Tudni kell, hogy az SZTNH szakvéleményével szemben a jogszabály ugyanazokat az elvárásokat támasztja, mint bármely szakvéleménnyel szemben: teljes körűnek és aggálytalannak kell lennie. Ha a szakvéleményben önellentmondás vagy logikai hiba fedezhető fel, akkor alappal kérhető az SZTNH véleményének felülvizsgálata vagy esetleg új szakértő kirendelése.

A bírósági gyakorlat szerint annak megállapításához, hogy a tanulmány eléri-e a K+F minősítést nem elegendő, ha a NAV csak a kutatás egy kiragadott szakaszát (így például az adott üzleti évben elvégzett kutatást) minősíti. A NAV köteles a kutatás egészét vizsgálni, így azt, hogy a tanulmányt megrendelő társaság az adott kutatási tevékenységgel milyen eredményt ért el – még akkor is, ha az eredmény nem közvetlenül az adott tanulmánynak köszönhető.

Kinek is kell fizetni?
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 3. § (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére – meghatározott kivételekkel – az Szt. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. E körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:89. §-a szerint. További részletek és kivételek itt.
Vonjuk be a tanulmány készítőjét

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint, ha a NAV eljárást indít, mindenképpen célszerű már a lehető legkorábbi szakaszban a kutatást végző és a tanulmányt készítő céget bevonni. Ők tudják a leghitelesebben elmagyarázni, hogy az általuk végzett munka miért minősül kutatás-fejlesztésnek, és ezért ők a legalkalmasabbak arra is, hogy az SZTNH véleményében szereplő hibákra, önellentmondásokra felhívják a figyelmet.

A NAV esetleges elmarasztaló döntése esetén a társaság a tanulmány készítőjével szemben kártérítési igénnyel léphet fel.  „Ha ugyanis a kutatócéggel kötött szerződés kimondja, hogy a tanulmánynak el kell érnie a K+F jelleget és alkalmasnak kell lennie az innovációs járulék csökkentésére, úgy ha a tanulmány ezen minősítésnek nem felel meg, megállapítható a kutatócég hibás teljesítése.” – véli Fehér Tamás.  Egy ilyen esetben a Ptk. által megkövetelt kárenyhítési kötelezettség miatt is fontos, hogy a tanulmányt készítő társaság már a NAV-val szembeni eljárásban lehetőséget kapjon az általa készített tanulmány megvédésére.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo