Csökkent a munkabalesetek száma, az első fél évben 8057-en váltak baleset miatt három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, míg tavaly 8264-en szenvedtek munkabalesetet január-júniusban - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentéséből. Az adatok szerint 23 halálos kimenetelű munkabaleset történt az első hat hónapban, 40 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az összes baleset 11 százaléka, 893 Budapesten fordult elő, majd Pest megye következik 743, Fejér megye 642-vel. A legkevesebb baleset Zala és Tolna megyében történt, 128 és 168 alkalommal regisztrált munkahelyi balesettel – közölte a szaktárca.
Az összes munkabaleset csaknem háromnegyede a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál fordult elő. A legérintettebb korcsoport a 35-44 évesek, a munkabalesetek több mint negyede köthető ehhez a korosztályhoz. A gépiparban történt 1676 baleset az első fél évben, az összes több mint ötöde. A feldolgozóiparban 1430 munkabaleset volt, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében 953. Az építőiparban 309 munkabaleset történt az első fél évben, azonban ezek közül 7 volt halálos kimenetelű.
A felügyeleti szervek az első hat hónapban 21,7 millió forint munkavédelmi és 1,42 millió forint eljárási bírságot szabtak ki. A hatóságok a munkaügyi ellenőrzésekkor ellenőrzik a munkaidőre, a pihenőidőre, illetve a munkabérre vonatkozó szabályok betartását. Ennél szűkebb kört vizsgálnak, amikor a munkavédelem keretében azt is megnézik, hogy milyenek az adott munkahelyen a fényviszonyok, a hőmérséklet, vagy azt, hogy a káros anyagokat megfelelően szűrik-e.
Egyre nagyobb gond a stressz
Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint bár Magyarországon még a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb munkahelyi kockázatot. A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka által képviselt baleseti veszélyt a cégek 53%-a, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket 50%-a, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45%-uk nevezte meg kockázati tényezőként. Ugyanakkor a munkahelyi kockázatok sorában egyre jobban előtérbe kerül a negatív stressz, mint például a problémás ügyfelekkel, páciensekkel való munkakapcsolat, amely immár a magyar munkáltatók 44%-ánál előforduló munkavédelmi kockázat.
Látjuk a problémát, de nem teszünk ellene
A magyar munkáltatók 70%-a végez rendszeresen munkahelyi kockázatértékelést, vagyis ezen a téren nem vagyunk lemaradva az európai átlagtól, de a kockázatértékelés megléte a munkáltatóknál már nem mindig jár együtt a problémák megfelelő kezelésével és megoldásával. A magyar vállalkozások európai összehasonlításban ugyanis az utolsó helyen állnak abban a tekintetben, hogy rendelkeznek-e cselekvési tervvel a pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.
A magyar munkahelyek mindössze 19%-ának van cselekvési terve a munkahelyi stressz és a stressz káros következményeinek kezelésére, míg a legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesül Királyságban az intézmények 60%-a rendelkezik ilyen procedúrával. Még nagyobb eltérést mutat a munkahelyi megfélemlítés vagy zaklatás lehetséges eseteinek kezelésére vonatkozó eljárás megléte: Magyarországon a munkáltatók mindössze 9%-a rendelkezik ugyanis ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, míg a szigetországban ez az arány már 90%. A munkahelyi fenyegetés, bántalmazás vagy támadások eseteinek kezelésére itthon csak a cégek ötöde (21%), míg az Egyesült Királyságban szinte valamennyi intézménye (92%) fel van készülve.
